Filozófiai percek (12. rész)

A növény sajátos potenciái ( a vegetatív potenciák) Hogy a növényi élet lelkét megismerhessük, nézzük meg, hogy melyek a sajátos potenciái. Azért, hogy ezt megláthassuk, meg kell vizsgálnunk sajátos élettevékenységüket. Melyek a vegetatív élet tevékenységei? Arisztotelésszel hármat különböztethetünk meg: az anyagcsere (metabolismus) a növekedés (augmentatio) és a szaporodás (generatio). 1. Az anyagcsere az az élettevékenység, amely által a növény, hogy elhasznált erőit pótolja, más, rajta kívül álló anyagokat vesz magához, saját szubsztanciájába bekebelezi és maga szubsztanciájává alakítja azokat. A táplálkozás tehát az anyagcserét szolgálja. 2. A növekedés az a tevékenység,…

Tovább a teljes cikkre

Filozófiai percek (11. rész)

Az élettevékenységek potenciái általában és a vegetatív élet 1. szakasz A lélek és a potenciák reális különbsége Mivel a szubsztanciákat sajátosságaik (proprietates) által ismerjük meg, és e proprietások közül a legfontosabbak a sajátos potenciák (pontentiae propriae), az élőlények megismerése szempontjából fontos, hogy tisztában legyünk e potenciák természetével. Két kérdés merülhet fel: 1. Vajon a potenciák valósan különböznek-e a lélektől, vagy sem? 2. Feltéve, hogy a potenciák valósan különböznek a lélektől, mi az, ami őket egymástól megkülönbözteti, ami megadja nekik sajátos jellegüket? Ad 1. A középkori nominalisták és az újkor számos…

Tovább a teljes cikkre

Egyenlőség? Na még mit nem!

Ha hungaristaként bizonyítani akarjuk azt a lényegünkhöz tartozó létszemléleti tételmondatot, miszerint minden egészségesen működő közösségnek és társadalomnak (a családtól az államig) a hierarchikus berendezkedés egy esszenciális fundamentuma, akkor érvelésünk szempontjából elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk ezen kifejezés (s egyben szellemiség) ellenpólusával, ha úgy tetszik antitézisével, az európai hanyatlás egyik zászlóshajójával, az egyenlőséggel. Témánk fontossága kiváltképp relevánssá válik, ha körbepillantunk magunk körül és megvizsgáljuk a kulturmarxitsa korszellem tartóoszlopait, amelyből igen fontos szerepet vállal magára az egalitarizmus és annak különböző irányzatai. Az egyenlőség szolgál ugyanis legfőképpen a XXI. századot uraló világszemlélet ideológiai alapmagjaként, továbbá…

Tovább a teljes cikkre

Filozófiai percek 10. rész

A három visszavezetett egyetemes alapelvAz azonosság elve (principium identitatis) 1. Az elv jelentése Az ellentmondás elvét, ha pozitívan fogalmazzuk meg, akkor megkapjuk azazonosság elvét: a lény az lény. Ugyanezt alaposabban így fejezhetjük ki: Ami van, az van, ami nincs, az nincs. Vagy, ha bármely két dolog egy harmadikkal egyenlő, akkor egymás közt is egyenlőek. Az azonosság elvében az alanynak is a lény, és az állítmány is a lény. Ebben az ítéletben tehát az alanynak és az állítmánynak azonos a terjedelme, ami biztosan igazítélet második faja. A lény az alanya az…

Tovább a teljes cikkre

Filozófiai percek 9. rész

Melyek a dedukció vagy a logikai törvényei? (Leges deductionis vel logicae) Amint az axiológiából tudjuk, a dedukció az a következtetés, amellyel az egyetemesebb igazságból megismerjük a kevésbé egyetemes igazságot. Minden dedukció szükségképpen feltételez tehát a konklúziójában szereplő két fogalmon, az alanyon és az állítmányon kívül egy olyan harmadik fogalmat is, amelynek segítségével a dedukció fő és altételben összehasonlítja egymással az alanyt és az állítmányt. Ha ennek a harmadik segédfogalomnak (terminus medius) a terjedelmét össze akarjuk hasonlítani a konklúzió alanyának és állítmányának terjedelmével, azt kell meggondolnunk, hogy a biztos állításnak az…

Tovább a teljes cikkre

Filozófiai percek 8. rész

A szakadásos dinamizmus cáfolata a) A kiterjedést kiterjedés nélküli pontok segítségével magyarázni annyi, mint a kiterjedés valóságát tagadni Ugyanis a kiterjedés lényegéhez hozzátartozik, hogy a részei egymáson kívül, illetve mellett legyenek, mégpedig úgy, hogy a szomszédos részek határvonalaikon kívül érintkezzenek. Ehhez viszont az kell, hogy a részecskék maguk is kiterjedtek legyenek, mert aminek nincs kiterjedése, annak határvonala sincs. Ha tehát a másikkal érintkezik, nem pusztán a határvonalán, hanem egész teljessége szerint érintkezik, azaz egybeesik. Ám teljesen egybeeső pontok, még ha végtelen is a számuk, sohasem adhatnak egy miliméternyi vonalat vagy…

Tovább a teljes cikkre

A monarchizmus filozófiája – Adalékok a hungarista királykérdéshez III. rész

Mielőtt cikksorozatunk következő részében rátérnénk a hungarista királykérdés kapcsán szerkesztőségünk konkrét álláspontjára, nem árt a leggyakoribb tévhitek eloszlatásával tisztázni, hogy pontosan mit értünk és mit nem értünk az alatt, ha nyíltan deklaráljuk a hungarizmus monarchisztikus alapvonását. Monarchistának lenni ugyanis nem egy múltba révedő nosztalgia, nem a feudalizmus társadalmi berendezkedésének a rehabilitálása, és nem egy királyi dinasztia feltétel nélküli, vak követése. Monarchistának lenni nem jelent mást, mint Krisztus társadalmi királyságának az akarását. A trón és az oltár szakrális szentségének a visszaállítását. Nézzük mindezeket egy kicsit bővebben. 1. Feudalisztikus társadalmi berendezkedés helyett…

Tovább a teljes cikkre

Filozófiai percek – 7. rész

Az élet eredete és az élő fajok keletkezése Szent Tamás tanítása az élet eredetéről Szent Tamás biztos ténynek tekinti az élőlények három, egymástól fajilag, sőt nemben különböző nagy osztályának létezését, a földi életnek háromfajta létmódját. Az is biztos tény Szent Tamás számára, hogy a világ nem hordja magában létének elegendő okát, ezért léte (existentia) Teremtőt kíván meg. Szent Tamás eszmerendszerében nincs helye a “mai természettudományos értelemben vett” evolúciós elméletnek, ezért erről nem is tárgyal kifejezetten, de a tamási elvek alapján értékelni tudjuk ezeket a modern elméleteket. Szent Tamás állásfoglalása szerint…

Tovább a teljes cikkre

Filozófiai percek – 6. rész

Az akarat szabadsága A szabadság fogalma A meghatározottságok (determinationes) Szabadság ott van, ahol nincsen egy irányban való megkötöttség, meghatározottság, tehát ahol van bizonyos közömbösség (indifferentia). De nem minden közömbösség szabadság. Van ugyanis passzív és aktív közömbösség. 1. A materia prima a formák irányában közömbös, de nem rendelkezik szabadsággal, közömbösségge passzív. 2. A szabadság aktív közömbösséget kíván, amely azonban ismét kétféle lehet: a) Lehet valami mentes a kívülről eredő, egy irányban való meghatározottságtól (libera ex determinatione externa). b) Vagy lehet valami mentes belülről eredő egy irányban való meghatározottságtól (libera de determinatione…

Tovább a teljes cikkre

A hungarizmus, mint metafizikai valóság

Az emberi létezés duális mivoltát, a testi-lelki valóságot felismerve, az emberi értelem révén ezt a kettősséget a tapasztalati világunkra is kivetíthetjük a természeti, illetve a szellemi (isteni) világ megkülönböztetésével (vö: natura-gratia kettősség a skolasztikus filozófiában). Ebből kiindulva minden, amit érzékelünk, az egész emberi valóságban egyszerre van jelen a térhez és időhöz kötött természeti, és a tér és idő független szellemi világ. Ha e kettőt különválasztjuk, szembeállítjuk egymással, és csak egyetlen egy vezérelvet veszünk figyelembe, ahogy a materialisták, illetve az idealisták teszik, akkor az könnyen a valóság meghamisításával járhat. Így minden…

Tovább a teljes cikkre