A Koronavírus és a kézbe áldozás

Mélységes szomorúsággal és megdöbbenéssel olvastam a 777 cikkét, miszerint precedens értékű szigorítás történt a római katolikus szentmisék rendjében, elkerülendő a járvány terjedését. „A ránk bízottakért érzett felelősségtől vezérelve” megtiltották: A nyelvre áldozást, helyette a kézbe áldozást teszik általánossá A szenteltvíztartók kiürítését, és a szenteltvíz használatának mellőzését Tömeges egyházi rendezvények esetleges megvalósulását A fentiek mellett egyébként más, racionális terveket is tartalmaz a kötelező erejű intézkedéscsomag, melyekkel természetesen nem foglalkozunk érdemben. A kézbe áldozás megjelenése és elterjedése, legalábbis a mai formájában – mely nem azonos az őskeresztények kendővel leterített kézbe kapott, majd…

Tovább a teljes cikkre

Confiteor = Advent; Gloria = Karácsony

(Gondolatok a Szentmise-áldozatról-2.) 1840. május 20-án éjjel kigyulladt Anglia egyik legszebb gótikus katedrálisa a York Minster. Mint később kiderült egy anarchista gyújtotta fel.  A romok eltakarítása közben az egyik lelkész felfedezte, hogy a leomló mennyezet betört egy darabot a padlózaton, alatta valami titokzatos lyuk sötétlik. Amikor kezdték kibontani, akkor döbbentek rá az elfeledett, normann-kori katolikus katedrális alsó templomára, kriptájára.  A vaskos oszlopok a romanika korától kezdve, a szerzetesek által épített gótikus katedrális égbeszökő csúcsíveit évszázadokig, majd a Cromwell-kori viszontagságok közepette is szilárdan tartották. Díszes faragványok ékesítették az öles oszlopokat, köztük…

Tovább a teljes cikkre

Szeretem a gótikus katedrálisokat…

Jól tudjuk, hogy a történelem viharát, a forradalmak korát, vagy a vallásháborúk idejét kevés egyházi építmény élte túl – elég csak a párizsi Notre-Dame katedrálisra hivatkoznunk. Sok pusztulás után kétszáz esztendeje a francia forradalom rettenetes pusztítást végzett és az egyébként egyházellenes Violet le Duc, a zseniális építész munkája nyomán épülhetett újjá; most pedig a tragikus tűzvész hozott nyomorúságot Európa keresztény múltjának e csodás helyére. Kicsiny hazánkban a török iga idején elpusztult csaknem minden középkori templomunk. Így majd csak a barokk egyházművészet hozta meg a magyar templomok újjászületését. A 19. század…

Tovább a teljes cikkre

A Katolikus Egyház válságának okai

(Egy nyugdíjas pap gondolatai) Igen változékony történelmi korban születtem, nevelkedtem és bizonyos tekintetben ugyanilyen változékony egyházi pályán járva sokat tapasztaltam. Öregségemre elkeseredtem – de nem reménytelenül – hogy talán ezért hívott volna meg az Úr a papságra, ezért dolgoztam lelkesen, vagy néha esendőségek közepette? Még nagyobb keserűséget okoz a gondolat, hogy nem tudok ezen segíteni, sőt talán még részese is voltam, mert lelkesedéssel fogadtam el a tetszetős – de valójában ártó – újítások sorát, s lettem azok munkása. Ma pedig, már lehetőségem sincs, hogy segíteni tudnék a magam szerény eszközeivel.…

Tovább a teljes cikkre

Intoleráns szentek I. rész – Szent Miklós püspök

Katolikus hitünk győzelmének ékes bizonyítékai a szentek, kiket tisztelünk, példájukat követjük és közbenjárásukért fohászkodunk. Életük és cselekedeteik elválaszthatatlanok az Anyaszentegyház földi zarándokútjától, ezért tetteik megismerése kívánatos mindannyiunk számára. A mai modernista egyházpolitika a felszabadítás-teológia útján járva a végtelen toleranciára sarkallja a hívők gyülekezetét, de ez az út megtévesztő lehet. Sorozatunk, az intoleráns szentek, azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa egy-egy híres egyházatya életének azon mozzanatát, mellyel méltán kivívná liberális jogvédőink megannyi cizellált jelzőjét, úgy, mint: bigott, intoleráns, xenofób, paganofób, iszlamofób, és még sorolhatnánk. Példájukból merítsünk erőt a Krisztusi egy…

Tovább a teljes cikkre

A transzcendens szükségszerűsége

Valamelyik nap vitába keveredtem egy vitacsoportban. Az volt az állításom, hogy a transzszexualitás és transzvesztitizmus kiélése nagyobb bűn, mint a homoszexualitás kiélése, mert míg utóbbi lázadás a teremtett való szexuális orientációját érinti, az előbbi pedig maga, a teremtett való ellen lázad. És az egyik ateista megjegyezte, hogy „nem bűn, csak a bigott vallásosság szerint”. Nagyszerű megállapítás! Azt kell mondjam igaza van, viszont ennyiben nem merül ki a dolog. Ha vitába keveredünk egy ateistával Isten létével kapcsolatban, akkor megkapjuk, hogy a 40000 isten közül mondjuk meg, melyik az egy igaz isten.…

Tovább a teljes cikkre

Filozófiai percek 10. rész

A három visszavezetett egyetemes alapelvAz azonosság elve (principium identitatis) 1. Az elv jelentése Az ellentmondás elvét, ha pozitívan fogalmazzuk meg, akkor megkapjuk azazonosság elvét: a lény az lény. Ugyanezt alaposabban így fejezhetjük ki: Ami van, az van, ami nincs, az nincs. Vagy, ha bármely két dolog egy harmadikkal egyenlő, akkor egymás közt is egyenlőek. Az azonosság elvében az alanynak is a lény, és az állítmány is a lény. Ebben az ítéletben tehát az alanynak és az állítmánynak azonos a terjedelme, ami biztosan igazítélet második faja. A lény az alanya az…

Tovább a teljes cikkre

Filozófiai percek 9. rész

Melyek a dedukció vagy a logikai törvényei? (Leges deductionis vel logicae) Amint az axiológiából tudjuk, a dedukció az a következtetés, amellyel az egyetemesebb igazságból megismerjük a kevésbé egyetemes igazságot. Minden dedukció szükségképpen feltételez tehát a konklúziójában szereplő két fogalmon, az alanyon és az állítmányon kívül egy olyan harmadik fogalmat is, amelynek segítségével a dedukció fő és altételben összehasonlítja egymással az alanyt és az állítmányt. Ha ennek a harmadik segédfogalomnak (terminus medius) a terjedelmét össze akarjuk hasonlítani a konklúzió alanyának és állítmányának terjedelmével, azt kell meggondolnunk, hogy a biztos állításnak az…

Tovább a teljes cikkre

„Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.”

“Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha Jézus Krisztus miatt gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben.” /Máté 5, 10-12/ Mikor az új-zélandi mészárlásról írtunk az a vád ért minket, hogy a keresztények sorsa nem érdekel minket, csak a muszlimok ellen elkövetett terrortámadás kapcsán ragadtunk tollat. A facebook posztunk alatt kialakult heves vitánál próbáltuk elmagyarázni, hogy ez alaptalan vád, de mindhiába. Nos ez a cikk nem azért íródott, hogy ezen személyek igényeit kielégítse, avagy…

Tovább a teljes cikkre