Velünk élő Trianon – avagy a kényelmes áldozati szerep és csodavárás

Minden június 4-e közeledtével szembesülünk azzal, hogy egy újabb év telt el, egy évvel ismét távolabb kerültünk 1920-tól, ismét egy év és nem változott semmi, a határok ugyanott vannak. Sőt! Ha végig gondoljuk a helyzet évről évre rosszabbodik, a magyarság lélekszáma évről évre csökken, a liberális korszellem pusztítása évről évre nagyobb, elég csak a pécsi pridera gondolnunk. Egyszerűen felnő egy generáció, amelyiket nem érdekli a kérdés, nem menne harcba az ország területi épségének helyre állításáért, nem halna meg, nem adná fel a semmilyen szürke és komfortos életét, valami olyanért, amivel…

Tovább a teljes cikkre

Magyarország sírásói

A dualizmus kori Magyarország közéletének irányítói és tekintélyei a liberalizmus szellemiségétől megrészegülve fogadták el a zsidó emancipációt, mellyel a magyarság fölé kerekedtek és előjogokat szereztek maguknak. Ettől kezdve mind fontosabb szerephez jutottak az ország szellemi és gazdasági életében, kiszorítva ezzel a keresztény magyar középosztályt az őt megillető társadalmi helyéről. Számuk 100 év alatt több mint félmillióval emelkedett, mert a liberális politika bűnös könnyelműséggel szemlélte a Galíciából beáramló tömeget, s ezzel mindent elkövetett, hogy a magyarság számbeli erejét és öntudatát minél jobban elsorvassza. Jogi és társadalmi helyzetük a liberális Magyarországon sokkal…

Tovább a teljes cikkre

Hungaristák Budapest védelmében

Budapest ostromának egyik legkevésbé ismert része a hungarista harccsoportok tagjainak részvétele a védelemben. Kiképzésükre 1944. október 15-e után került sor a Hármashatár-hegyen, a Hárs-hegyen, a Radetzky-laktanyában és a nyilas házakban. Egyenruhájuk posztó katonaruhából, nyilaskeresztes karszalagból, határvadász sapkából és egy rövid csövű olasz puskából állt. A puska és a páncéltörő használata mellett ideológiai képzést is kaptak. „Napiparancs! Mint Budapest védelmére küldött pártmegbízott hitem és lelkiismeretem serint való meggyőződésem alapján Csiki Erik hadapród őrmestert a fegyveres nemzetszolgálat állománycsoportjában alezredessé 1944. évi december hó 27-i hatállyal és ranggal kinevezem. Egyidejűleg a Fegyveres Nemzetszolgálat…

Tovább a teljes cikkre

Kik, és miért akarták a világháborút?

Amikor 1871. január 18-án megalakult a Német Császárság, egy olyan új nagyhatalom jelent meg, amely veszélyeztetni látszott Nagy-Britannia (egészen pontosan az azt irányító Rothschildok) gazdasági érdekeit. Az angol politika a napóleoni háborúk óta, mint a kapitalizmus fellegvára, biztosan őrizte világhatalmi pozícióját. Mindeddig. A Német Birodalom megszületése ugyanis veszélyeztetni látszott ezt az egyeduralmat. A Nagy-Britannia gazdaságát uraló nemzetközi zsidó bankárdinasztia ezt nem nézhette tétlenül. 1904-ben így született meg az Entente cordiale a kapitalista London és a szabadkőműves Párizs között, melyet 1907-ben kiegészítettek a cári Oroszországgal. Az elsődleges, és legveszélyesebb ellenfél a…

Tovább a teljes cikkre

Az „antifasizmus mártírjai”-ról és a baloldal „hősei”-ről

Hetvenhét évvel ezelőtt végezték ki Kiss Jánost és Tartsay Vilmost, Bajcsy-Zsilinszky Endre társait, akik 1944-ben ellenállási szervezkedéssel igyekeztek gátolni az ország honvédelmét, és ezzel segítséget nyújtani a hazánk területére fegyveresen betörő vörös hordáknak. A politikáját fajvédőként kezdő, majd a húszas évek végétől meghasonuló Bajcsy-Zsilinszky Endrében, Kiss Jánosban, Tartsay Vilmosban és  Koltói Annában – a ’19-es judeokommün funkcionáriusában – a hazai (szélső)baloldal az „antifasizmus mártírjait” látja. Jellemző, hogy a baloldal hősei hazaáruló összeesküvők, köztörvényes bűnözők. Amikor egy nemzet a túléléséért küzd, és a harcoló hátországban fegyveres ellenállás bontakozik ki a honvédelmet…

Tovább a teljes cikkre

Filmajánló – Csak még egyszer előre!

2016-ban készült el Burján Zsigmond nagyszabású első világháborús nagyjátékfilmje, mely a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred és parancsnoka, márkosfalvi Sipos Gyula ezredes első világháborús élményeit dolgozza fel 1915 májusától 1918 novemberéig. A film bepillantást nyújt, hogyan harcoltak dédapáink a Doberdó fennsíkon és az Isonzó környéki csatákban. A közel 35 millió forintos költségvetésből készült alkotás szűkös lehetőségei ellenére is igazán látványos jeleneteket mutat be a képernyőn. A történet az ezredes visszaemlékezésével kezdődik, majd betekintést nyújt az ezred létrejöttének idejére, a katonák harcokban történt összekovácsolódásába, majd a hazatérésbe. A film másik főszereplője egy…

Tovább a teljes cikkre

Ki rejlik a maszk mögött?

„Guy Fawkes, guy, t’was his intent To blow up king and parliament. Three score barrels were laid below To prove old England’s overthrow.” Szélsőbaloldali terrorista, vagy katolikus szabadságharcos? Egy név és egy jelkép, mely 400 éve él a köztudatban. Megjelenik filmekben, mozgalmi jelképként, internetes közösségekben. Ki is volt valójában Guy Fawkes, a lőporos összeesküvés leghíresebb résztvevője, akire ezen a napon, november ötödikén emlékeznek meg szerte a világon? Fawkes 1570-ben született nem messze York városától. Az apai ág anglikán, míg az anyai titokban katolikus volt. Apja hamar elhalálozott, anyjának új férje…

Tovább a teljes cikkre

Az utolsó aranyágacska

100 évvel ezelőtt, október 20-án tért vissza másodszorra IV. Károly király Magyarországra, hogy visszaszerezze trónját. Miután az első, márciusi visszatérési kísérlet meghiúsult Horthy és az antant nyomására, a király visszautazott Svájcba. Erről egy előző cikkünkben részletesen írtunk. A hazai legitimisták kénytelenek voltak felismerni a tavaszi példán okulva, hogy Horthy hajthatatlan a kérdésben, és a restauráció nyomásgyakorlás nélkül lehetetlen. A következő kísérletre ősszel került sor. 1921. október 20-án érkezett meg a király és felesége, Zita királyné repülővel a Kapuvártól nem messze lévő Dénesfára. Legitimista politikusokból álló ellenkormányt alakított, melynek miniszterelnöke Rakovszky…

Tovább a teljes cikkre

„Itt vagyok és élek…”

Október 15-e neves nap nemzetünk és a magyar nemzetiszocialisták emlékezetében, hiszen a nemzet élni akarása és szembehelyezkedése az igazságtalansággal és árulással a legfényesebben nyilvánult meg a hungarista hatalomátvételben. Egyszerre emlékezünk elődeink merész és példamutató helytállására, és Horthy Miklós árulására. Honlapunk fennállása óta számos cikket leközöltünk már, amelyek a mai naphoz kapcsolódó eseményeket dolgozzák fel különböző szempontokból. Ebben a cikkben összeszedtük azokat az írásainkat, amelyek a témával foglalkoznak. Minden cikk más szemszögből közelíti meg a 77 éve történt, hazánk történelmében mindenképp fordulópontnak számító eseményeket. A hatalomátvétel erkölcsi alapjai: Először is fontos…

Tovább a teljes cikkre

Nyugat-Magyarország hősei

Száz esztendővel ezelőtt Ágfalván tört ki a nyugat-magyarországi felkelés. Ennek volt köszönhető Sopronnak és a környező 8 falunak népszavazás útján történő rendezése. Az összesített eredmény Magyarországnak kedvezett, amiért Sopron méltán kapta meg a „Civitas Fidelissima” (a leghűségesebb város) címet. A nyugat-magyarországi területekért fegyverrel harcba szálló Rongyos Gárdát Héjjas Iván volt magyar királyi főhadnagy Kecskemét melletti tanyáján hívta életre 1919 tavaszán, az általa megfogalmazott hét pontjával, mely nacionalista és szociális gondolatokat egyaránt tartalmazott. Az alakulat tagjai frontot megjárt katonák és a kecskeméti tanyavilág gazdái voltak, akik szembeszálltak a vörös uralommal, és…

Tovább a teljes cikkre