Meg lehetett-e volna menteni a határokat 1918-ban?

A szomoróci felkelés emléknapjára Százegy évvel ezelőtt, 1920. augusztus 1-jén Rankay József hadnagy, a kercai helyőrség parancsokaként nem nézte tovább tétlenül, hogy a szomszédos Szomoróc már 1 éve délszláv megszállás alatt áll, ezért 17 katonájval és a hozzá csatlakozott bátor helybéliekkel a lehetetlenre vállalkozott: harcba bocsátkozott a túlerővel szemben. Ha valami, akkor pont a halál gondolata volt az, amely nem rettentette el Rankayt. 1918-ban, mindössze 19 esztendős korában esett át a tűzkeresztségen az olasz fronton, így számára a hősi halál a legnagyobb dicsőség lett volna. Néhány kézigránát elhajítása és puska…

Tovább a teljes cikkre

A szlovák-magyar hungarizmus

Szlovák nyelvű hungarista toborzó 1940-ből Egy nem mindennapi hungarista toborzóra bukkantunk, amely 1940-ben kelt, méghozzá szlovák nyelven. Ez első olvasatra talán meglepőnek is tűnhet, ám a Hungarizmus  nem  a  Csonkaország,  tehát nem  csupán  a  magyar nép testére van szabva, hanem a  Kárpátok ölelte Dunamedence terü­letén  fekvő  ezeréves  Nagy-Hazára, és  az  abban  élő  összes  honképes és  talajgyökeres  népcsaládokra,  melyek  a  magyar  nép  vezetése  és irányítása  alatt  azzal  együtt  jelentik  a  magyar  nemzet  erkölcsi, szellemi,  anyagi  és  politikai,  társadalmi,  gazdasági  egységét. A Hungarizmus tehát a velünk ezer esztendőn át társ- és sorsközösségben…

Tovább a teljes cikkre

In memoriam Eugène Terre’Blanche

„Arra áldozta életét, hogy megvalósuljon búr népünk szabadságának álma, és munkálkodjunk egy olyan szabad állam megvalósításáért, ahol önmagunk urai lehetünk.” az AWB közleménye Eugène Terre’Blanche halála kapcsán Prológus Eugène Ney Terre’Blanche (Ventersdorp, 1941. január 31. – Ventersdorp, 2010. április 3.) egy Afrikaner nacionalista volt, aki alapítója és vezetője volt az afrikáner ellenállási mozgalomnak (Afrikaner Weerstandsbeweging/AWB). Az AWB megalapítása előtt, Terre’Blanche dél-afrikai rendőrtisztként szolgált, illetve a Herstigte Nasionale Party nevű párt tagja volt Transvaalban. Ő volt a szélsőjobboldal vezéralakja, illetve az apartheid egyik legnagyobb támogatója. Hite és filozófiája szerint továbbra is…

Tovább a teljes cikkre

A magyar nemzet Nérói

Az 1919-es vörösterrorról, a kommunizmus és a zsidóság kapcsolatáról a legrészletesebb leírást Fiala Ferenc jelentette meg az Így dolgoztak…! című könyvében. A mű mélyrehatóan mutatja be nem csak a kommunizmus első magyarországi kísérletét, de leírást ad az 1917-es oroszországi bolsevik puccsról, és bajorországi tanácsköztársaságról is. Mindhárom ország kommunista szervezkedésében ott voltak, és központi szerepet játszottak a zsidók. Fiala munkájának hitelességét bizonyítja, hogy a források között ott szerepel Váry Albert A vörös uralom áldozatai Magyarországon című könyve. Váry a kommün bukása után főügyészként vett részt a gyilkosok elleni eljárásokban, s a…

Tovább a teljes cikkre

Március 19. – Megszállás volt e?

Tegnap volt 77 éve, hogy 1944. március 19-én a Magyar Királysággal szövetséges Nagynémet Birodalom csapatai bevonultak hazánk területére. A történettudomány által „német megszállásnak” nevezett esemény, azonban nem csupán fekete, vagy fehér. Talán mindenki emlékszik, mekkora médiabotrány övezte a Szabadság téri német megszállás emlékművének néhány évvel ezelőtti felállítását. A zsidó szervezetek tajtékzottak és a magyar nép kollektív bűnösségét harsogták; a kormány az áldozatszerep kényelmes köntösébe bújt; a szélsőjobb pedig egy messzemenőkig pozitív eseményként interpretálta a dolgot. Az igazság azonban árnyaltabb ennél. Elöljáróban azért leszögezném, hogy nem szándékozom történelmi esszét írni, hiszen…

Tovább a teljes cikkre

Március tizenötödikéről őszintén

Idén rendhagyó módon emlékezünk meg a szélsőjobboldal egyik legmegosztóbb témaköréről, a március 15-i eseményekről. Az alábbiakban két tanulmányt közlünk, melyek egyike legitimista, míg a másik szabadságharc-párti álláspontot képvisel. Mindkét tanulmány szerzője hungarista történész, akik egykor a PHM holdudvarában tevékenykedtek. A két eltérő interpretáció megmutatja, hogy a hungarista ideológiában és történelemszemléletben helye van nem csak eltérő keresztény felekezetek képviselőinek, de bizonyos történelmi sarokpontok más-más megvilágításának is. Veridicus: Óvakodj március idusától? IRÁNYELVEK NEGYVENNYOLC HUNGARISTA MEGÍTÉLÉSÉBEN Negyvennyolccal kapcsolatban már mindent leírtak, és annak az ellenkezőjét is. A kérdés az, hogyan viszonyulhatunk hozzá hungarista…

Tovább a teljes cikkre

Mindszenty és a nyilasok – egy mítosz nyomában

Nemrég jelent meg Simon Gábor atya legújabb videója, melyben sajnos felülve a most divatos tendenciáknak, sikerült egy egészségeset nyilasoznia. A kérdéses részben röviden megemlékezik Mindszenty bíboros hungaristákkal szembeni kiállásáról. Mindenképpen szeretnénk leszögezni, hogy a jelenkori hungarista közösség teljes mellszélességgel kiáll a hagyományhű katolikusság érdekeiért, tagjaink régi rítusú szentmisékre járnak, részt vesznek a szent X. Piusz Papi Testvérület közösségi életében is. Emellett érdeklődve figyeljük Simon Gábor atya online tevékenységét is, azt támogatjuk és elismerjük. Mindezek ellenére megszólítottnak érezzük magunkat, így nemzettestvéri szeretettől vezérelve szeretnénk eloszlatni a homályt ebben a kérdésben. Ez…

Tovább a teljes cikkre

A magyar honvédek háborús bűnösségének mítoszáról

A baloldal minden évben, a Doni hősök emléknapja, vagy éppen a Becsület napja alkalmából ugyanazokat a hazug frázisokat hangoztatja, amelyeket szellemi elődeik 1945 után a hivatalos emlékezetpolitika szintjére emeltek: “a Magyar Királyi Honvédség katonái háborús bűnöket követtek el a Szovjetunióban.” Mindennek a marxista felfogásnak a képviselője a szélsőbaloldal propagandistája és házi történésze, Krausz Tamás, aki állításait vitatható forrásokra alapozza. Krausz rendszerint és egyoldalúan olyan iratanyagokra hivatkozik, amelyek egyrészt másodlagos források, pl. a Magyar Királyi Honvédség harctéri szolgálatára vonatkozó hadi okmányaihoz-, vagy a német Wehrmacht magyar vonatkozású eseményeket tartalmazó dokumentumaihoz képest,…

Tovább a teljes cikkre

“A történelem parancsszava állított ide bennünket…”

A történelem parancsszava állított ide bennünket. Azok lelkei küldtek, akik a vérrel áztatta magyar földeken áldoztak azért, hogy magyar nemzetünk örökké éljen. Azok küldtek ide, akik már ott járnak az égi magoson és lerázva magukról az emberi élet minden sarát, másképpen látnak és ítélnek, mint mi, földhözragadt, szűklátókörű emberek. dr. Kerekes Béla államtitkár Kerekes Béla dr., a hungarista kormányzat propagandaügyi államtitkárának 1944 novemberében, a Magyar Művelődés Házában elmondott beszéde akár csütörtök este is elhangozhatott volna a Kapisztrán téren, vagy az Ostrom utcában, ahová minket is a történelem parancsszava állított, hogy…

Tovább a teljes cikkre

A holokauszt nemzetközi emléknapjának margójára

Amikor az ENSZ 2005-ös határozatának értelmében a világ minden év január 27-éjén a holokauszt nemzetközi napjára emlékezik (vagy inkább emlékezni kötelezik), ne feledkezzünk meg olyan történésekről sem, amelyet napjaink mainstream történetírása cinikusan elhallgat. Ahogy azt is, hogy a holokauszt-ipar felépítésének bemutatása nem a háború utáni felelősségre vonást megúszó nácikhoz, hanem a zsidó származású – ezért antiszemitizmussal egyáltalán nem vádolható – amerikai politológushoz, Norman G. Finkelsteinhez kötődik, aki a Holokauszt-ipar című – több százezer példányban elkelt – könyvében részletesen írja le a zsidó kárpótlások körüli rendellenességet, rámutatva arra, hogy ez a…

Tovább a teljes cikkre