Kategória: Történelem

78 éve ezen a napon, 1943. január 12-én indította meg a szovjet Vörös Hadsereg offenzíváját a Don-kanyarban állomásozó tengelyhatalmi erők ellen, amely többek között a második magyar hadsereg tragédiáját okozta. A második magyar hadsereget 1942 nyarán küldték ki a keleti frontra, hogy segítse a Fall Blau hadműveletet, melynek során a Dél hadseregcsoport feladata Sztálingrád városának elfoglalása és a kaukázusi olajmezők megszerzése lett volna. Az offenzíva sikeresen indult, a szovjet csapatok rendezetlenül hátráltak a sztyeppén. A második magyar hadsereg a 4. német páncéloshadosztállyal együtt győzelmet aratott Voronyezsnél és elfoglalta a várost.…

Tovább a teljes cikkre

Hosszabb szünet után, de folytatjuk a videósorozatot, amelyet elindítottunk több hiánypótló témában, melynek szereplője a megboldogult Tudós-Takács János (1936-2010). Katolikus teológus és filozófus volt, de műfordításban is remekelt. Sokaknak ismerősen cseng e név, talán azért is, mert a hungaristák körében egy példakép volt, egy olyan ember, akire büszkén fel lehetett nézni és szellemileg is magas fokú tudással rendelkezett, ám jelleme igazi kincs volt. Zöldinges.net – Lengyel Béla Share

Tovább a teljes cikkre

101 évvel ezelőtt vonult be Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén Budapestre. Az esemény nem indokolatlanul vált szimbolikussá. A Horthy nevével fémjelzett korszak sok magyar nacionalistának példaértékű időszak, azonban ennek a korszaknak is megvoltak a hibái. A kortárs hazafiak közül is akadtak, akik kritikával éltek. Ma a jobboldal sem egységes ebben a kérdésben. Míg pl. a Mi Hazánk Mozgalom abszolút pozitívan értékeli a Horthy-korszakot, addig a hungaristák már árnyaltabb képet vázolnak, részben az 1944. október 15-e kapcsán, részben pedig, és lássuk be, nem alaptalanul, a rendszer szociális berendezkedése miatt. És…

Tovább a teljes cikkre

1918. november 11-én délelőtt 11 órakor végleg elhallgattak az ütegek és a puskák a nyugati fronton. Az akkor már teljes káoszban lévő Németország letette a fegyvert, ezzel pontot téve a több mint négy éve tartó öldöklő küzdelem végére. Menjünk vissza négy évvel korábbra, a háború kitörésének évébe, hogy megértsük, mi vezetett a központi hatalmak vereségéhez. 1914-ben minden országban lelkesen fogadták az eseményeket, ám hamarosan kiderült, hogy a harc sokkal hosszabb lesz, mint azt a térképek mellett ülő tábornokok gondolták. Az idő múlásával újabb és újabb hadviselő felek léptek be, meghatározó…

Tovább a teljes cikkre

Idén is elérkezett november 7-e, a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója, amit a járványhelyzetnek hála idén nem tudtak a vörösök olyan látványosan megünnepelni, mint az előző években. Tavalyi cikkünkben megírtuk a forradalomhoz vezető okokat, a bolsevik államcsíny lefolyását és a fehérek hősies, de sajnos hiábavaló küzdelmét a vörös pestis ellen. Ezen cikk a legfőbb felbújtóval, Leninnel és a haláláig tartó regnálásával kíván foglalkozni. Lenin egy tehetős családban látta meg a napvilágot Szimbirszkben, Vlagyimir Iljics Uljanov néven. Apja orosz, anyja félig zsidó volt. A Lenin álnevet a földalatti kommunista mozgalomban szerezte…

Tovább a teljes cikkre

Cikksorozatunkban az európai expanzió kezdeti szakaszára fókuszálunk. Anélkül, hogy teljes, átfogó képet akarnánk adni, bemutatjuk a Dél-Amerikát birtokba vevő konkvisztádorok társadalmi helyzetét, motivációit, valamint ugyanígy az államok helyzetét és motivációit. Eseménytörténeti szinten az egyik leghíresebb hódító, Hernan Cortés hadjáratát ismertetjük, majd az így megismert spanyol gyarmatosítást összevetjük a portugál expanziós politikával, ezzel bemutatva, hogy a „bűnös fehér emberek” módszerei is mennyire eltérnek, és nem képeznek homogén egységet. Legvégül pedig az egyház szerepét ismertetjük az Újvilág birtokbavételének kapcsán. 4. rész: Az egyház szerepe      Már a sorozat legelső részében kiemeltük az Egyházat…

Tovább a teljes cikkre

     Cikksorozatunkban az európai expanzió kezdeti szakaszára fókuszálunk. Anélkül, hogy teljes, átfogó képet akarnánk adni, bemutatjuk a Dél-Amerikát birtokba vevő konkvisztádorok társadalmi helyzetét, motivációit, valamint ugyanígy az államok helyzetét és motivációit. Eseménytörténeti szinten az egyik leghíresebb hódító, Hernan Cortés hadjáratát ismertetjük, majd az így megismert spanyol gyarmatosítást összevetjük a portugál expanziós politikával, ezzel bemutatva, hogy a „bűnös fehér emberek” módszerei is mennyire eltérnek, és nem képeznek homogén egységet. Legvégül pedig az egyház szerepét ismertetjük az Újvilág birtokbavételének kapcsán. 3. rész: A portugál thalassokrácia      Portugáliát a földrajzi felfedezések motorjának is…

Tovább a teljes cikkre

Cikksorozatunkban az európai expanzió kezdeti szakaszára fókuszálunk. Anélkül, hogy teljes, átfogó képet akarnánk adni, bemutatjuk a Dél-Amerikát birtokba vevő konkvisztádorok társadalmi helyzetét, motivációit, valamint ugyan így az államok helyzetét és motivációit. Eseménytörténeti szinten az egyik leghíresebb hódító, Hernan Cortés hadjáratát ismertetjük, majd az így megismert spanyol gyarmatosítást összevetjük a portugál expanziós politikával, ezzel bemutatva, hogy a „bűnös fehér emberek” módszerei is mennyire eltérnek és nem képeznek homogén egységet. Legvégül pedig az egyház szerepét ismertetjük az Újvilág birtokbavételének kapcsán. 2. rész: Cortés hadjárata      Sorozatunk előző részében megismerhettük nagy általánosságban a…

Tovább a teljes cikkre