Nem is tudatosul sokunkban, milyen hatalmas ajándék a gondviseléstől, hogy lehetőségünk van minden év vízkeresztjén fejet hajtani legkimagaslóbb szellemi elődünk, Szálasi Ferenc előtt. Sokaknak biztos feldereng Hitler alakja, akinek sírjára nem tehetnek a német hazafiak koszorúkat és virágokat április 30-án, míg mi minden évben elzarándokolhatunk erre a misztikus helyre. Misztikus, mert az a csend és nyugalom, ami a 298-as parcellát lengi körül, jelzi, hogy itt egy nagy ember nyugszik az idegen névtábla által jelzett egyszerű kopjafa alatt.
A második kérdés, amit bizonyára sokan feltettünk már, vajon mennyire biztos, hogy ő nyugszik ott, és nem csak az emlékezni vágyó késő utókor kapaszkodója ez az árva kopjafa. Biztosak sajnos sohasem lehetünk benne, ugyanakkor elég beszédes, hogy a történész szakma is lassan tényként fogadja el ezt, nem meglepő a sorozatos próbálkozások Lukács Ferenc[1] nevének eltávolítására a parcella márvány emléktáblájáról, másrészről viszont egyik „háborús főbűnös” neve sem szerepel a temetői nyilvántartásban, illetve figyelemre méltó tény, hogy a kerítésen kívül is vannak sírok. Megoszlanak a vélemények.
Bosnyák Imre[2] élete utolsó éveit a nyughely megtalálásának szentelte. A vele készült 1992-es videófelvételen bemutatja, kik és hol nyugszanak az akkor még felújítás alatt álló parcellában. Elmondása szerint Hadváry Pál, 1948-ban kivégzett és itt elhantolt tábornok Ausztráliából hazalátogató fia megmutatta azt a rózsabokrot, ami alatt Bárdossy László nyugodott, majd kisvártatva a sírokat visszaszámolva rábökött a Szálasi Ferenc porain sarjadt akácfára. Ez az! Itt nyugszik Szálasi.
Személyesen ismertem Bosnyák Imrét és Romhányi Lászlót is. Sokat beszélgettem velük. Ők akkor még nem tudták – ahogy persze én se – hogy Bárdossy László holttestét végül kiadták a családjának és Szombathelyen van eltemetve a családi kriptában.Imre bácsi 1991-ben azt mondta nekem, hogy Lutz Gizella mutatta meg neki, hova van eltemetve Szálasi Ferenc. Egy akkor jelen levő szemtanú, Bajcsi László ezt ’96-ban úgy mesélte el nekem, hogy kocsival vitték ki Gizi nénit a sírhoz, amit korábban Imre bácsi azért szemelt ki magának, mert V betű (valójában inkább Y) formában nőtt rajta egy akácfa. Aztán Imre bácsi rákérdezett, hogy „Ugye itt van eltemetve a Vezér?” – „Nem tudom. Lehet, hogy igen.” – felelte Gizi néni. – „Biztos vagyok benne, hogy itt van” – mondta Imre bácsi és letették a virágokat a sírra. Ez állítólag 1991. március 12-én történt. Igazából nem tudom, mert Laci bácsinak is voltak tévedései. Ne feledjük, hogy mindketten közelebb voltak már a 80-hoz, mint a 70-hez.
Papp Tibor közlése
Ez, és a szomszédos 301-es parcella egyébként nyughelyül szolgál 1956-os felkelőknek is. A Magyar Októberek hősei együtt nyugszanak békében és egyetértésben.
Egy kedves anekdota jól megvilágítja, mennyire jelentős ez a hely. Hungaristák valamikor a ’90-es években a hanton sarjadt akácfáról tört ágat hazavitték és kertjükben elültették. Mintha csak egy szent ereklyéjét vitték volna magukkal otthonukba, de hiszen szent volt ő, a haza szentje. Ezért borítják koszorúk, virágok és mécsesek tucatjai fejfáját minden év január 6-án és március 12-én, és amíg ez így marad, remélhetjük, hogy a kopjafából új tavaszra kisarjad nemzetünk dicsőséges, nagy diófája.
Úgy legyen!
Szerkesztőségünk idén is tiszteletét tette nyughelyénél. Ma már sokkal rendezettebb képet mutat a kopjafa és környéke.
[1] Lukács Ferenc valóban létezett és 1944-ben lépett be az SS-be. A zsidó legendák szerint Franciaországban munkaszolgálatosokra felügyelt, majd egy Székesfehérvárról induló halálmenet harminckét tagját Sárvár környékén, több társával együtt kivégezte, a náluk lévő értékeket pedig ellopta. Lukácsot elfogták, ám megszökött, majd egy villamoson a kalauz ismerte fel. Statáriális bíróság elé vitték és hat nap múlva kivégezték. (Múlt-Kor) Egy másik változat szerint „nyilas keretlegény” volt, a bori tábor egyik őre.
[2] Bosnyák Imre (1913-1997) hungarista politkus. 1935-ben 21 évesen a Nemzet Akaratának Pártja VIII. kerületi ifjúsági vezetője, 1939-ben a Szálasi kiszabadítására szervezett puccsban is részt vett, és a börtönt is megjárta emiatt, majd a hatalomátvétel után a propagandaminisztériumban dolgozott. Bosnyák Zoltán, a Magyar Zsidókérdés Kutató Intézet igazgatójának unokaöccse. A módszerváltás utáni években 1997-ig az erzsébetvárosi FKGP-szervezet vezetőségi tagja volt.
Források:
Torgyánék költségén temették a nyilas propagandistát Szálasi mellé
298-301 PARCELLA, Rákoskeresztúri Köztemető, (1992), 2,033 vértanu nyughelye
Papp Tibor (Süni) és Fige István közlései
Zöldinges.net – Csikós Gergő
