Dicsőség a Hősöknek!

Idén a mai napon, május 31-én ünnepeljük az úgynevezett Hősök Napját, amikor azokra emlékezünk, kik a hazáért áldozták életüket. Az ünnep eredete 1917-re nyúlik vissza. Ekkor, az első világháború poklában határoztak úgy, hogy mindazon férfiak és nők, akik fegyverrel vagy fegyvertelenül estek el nemzetükért és szülőföldjükért, vagy egész életüket országuk és népük felvirágoztatásának szentelték, kiérdemelték, hogy e napon tisztelettel emlékezzünk rájuk. A második világháborút követően az emléknapot nem tartották meg többször, ám ma, a kommunista rezsim bukása után újra lehetőségünk nyílik tisztelettel adózni nemzetünk élcsapata előtt. Hősökből pedig a vérrel…

Tovább a teljes cikkre

A „jakabfa” és a magyar Valentin-nap

Két lufi felfújása közt és a krepp papír vágás szünetében úgy éreztem billentyűzetet kell ragadnom és megosztanom veletek néhány érdekességet a magyar Valentin napról, avagy május elseje hajnaláról, mely a néplélek szerelmi áhítatának ékes szószólója. A Kárpát-Medence széltében hosszában, igaz már egyre kihalófélben, de él még a májusfa állítás szokása, mint a szerelmesek ünnepe, amikor is a legények kiszemeltjük vagy párjuk kapujába, ablaka alá, vagy éppen a társasház folyosójára (ahogy én is tettem hajnalban) színes szalagokkal, lufikkal díszített zöld ágat, vagy kisebb-nagyobb fácskát állítanak, esetleg májuskosarat tesznek az ajtó elé.…

Tovább a teljes cikkre

Hungarista és ellenforradalmár

A napokban ünnepeltük a dicsőséges magyar ellenforradalom győzelmének 100. évfordulóját, mikoris a Nemzeti Hadsereg bevonult a vörös rongyokba öltözött Budapestre. Sokféle érzést hoz felszínre az évforduló: sokak könnyes szemmel a múltba révednek, mások kiöntik lelkük mocskát, hogy ezredszer is elátkozzanak mindent, ami nemzeti. De nem! A magyar ellenforradalom a miénk! A magyar ellenforradalom a birodalmi ethoszból született, a magyar gondolat halhatatlanságából. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk! Való igaz, hogy a Nemzeti Hadsereg sem a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregével, sem a Román Királyi Hadsereggel nem került harci cselekménybe soha, és…

Tovább a teljes cikkre

Halloween margójára, avagy a kulturális öngyarmatosítás mintapéldája

“Magyarországon nincs Halloween, Mindenszentek(/Halottak napja) van!” – árasztották el idén is a Facebookot a hasonló bejegyzések. A félreértések elkerülése végett szeretném azonban tisztázni, hogy teljesen felesleges a XXI. században a Halloween köré kialakult szokásokat, és ezeknek a szokásoknak az értelmezési keretrendszerét, tartalmi jellegét azzal mosdatni, és a jogos kritika legitimitását megkérdőjelezni azáltal, hogy előhozakodunk az ünnep eredetmítoszával és korábbi kulturális hagyományaival. De, hogy ne érje szó a ház elejét egy bekezdés erejéig vizsgáljuk meg az Halloween, mint ünnepnap keletkezésének eltérő értelmezéseit. A leggyakrabban hangoztatott nézet szerint a napjainkban igencsak népszerű…

Tovább a teljes cikkre

Gondolatok október huszonharmadikán

Forradalom? Ellenforradalom? Felkelés? Sokféleképpen nevezték már az elmúlt hatvankét esztendőben a magyar heroizmus ékes példájaként a történelemkönyvek lapjain kiemelt betűvel íródott 1956-os eseményeket, de vajon mi az igazság a fogalmakat illetően? A Kádár-érában ellenforradalomként hivatkoztak az október 23-át követő eseményekre. Világos, hogy az ellenforradalom, mint fogalom pejoratív értelmezést nyert ebben az időszakban, de vizsgáljuk meg, mit is jelent valójában. A forradalom és ellenforradalom fogalompárosa a francia forradalomhoz köthető, mely után a jakobinus diktatúra ellen szervezkedő Vendée-i felkelők (az első ellenforradalmárok) az „ancien régime” – a régi rend – helyreállításáért szálltak…

Tovább a teljes cikkre

Dél-Afrika az apartheid után III. – Volkstaat (népállam) koncepciók

„Egy szivárvány-nemzetet építünk, amely békében él saját magával és a világgal.” Nelson Mandela A Volkstaat (egy afrikaans szó, jelentése népállam) az afrikáner önrendelkezés megalapításának egyik fomája Dél-Afrikában, ami egy teljesen független búr-afrikáner haza. Az 1830-as és 1840-es évek nagy vándorlásait követően, a búr-afrikáner telepesek úgy határoztak hogy letelepednek. Ennek érdekében számos köztársaságot hoztak létre a 19. százazad második felében. Az apartheid bukása után 1994-ben, számos afrikáner kiábrándult volt, és úgy érezték politikailag súlytalanná váltak Dél-Afrikában, ami azt eredményezte, hogy igény merült fel egy független saját állam létrehozására (Volkstaat). Számos módszert…

Tovább a teljes cikkre

„Sohasem lesz, soha nem lesz a béke napja május 8-a!”

Nagy nap ez a mai, a német fegyveres erők hivatalosan is letették a fegyvert, Európa végre szabad, a nácik végleg elbuktak: a világ megmenekült! De biztos ez? Május 7-én, Eisenhower hadseregtábornok reimsi főhadiszállásán megtörtént a fegyverletétel aláírása. A német csapatok feltétel nélküli megadásáról rendelkező okmányt a kora hajnali órákban amerikai részről Bedell Smith tábornok, a német haderő képviseletében pedig Alfred Jodl vezérezredes, az OKW (Oberkommando der Wehrmacht) hadműveleti főnöke írta alá. Az egyezmény szerint május 8-án éjfélkor áll be a teljes fegyvernyugvás. A reimsi német kapitulációt szovjet részről a SHAEF…

Tovább a teljes cikkre

Rassz, kultúra, civilizáció 3. rész

Az előző részekben láthattuk, hogy a civilizációs fejlettségi szint a kulturális minőségtől függ, a kulturális minőség pedig az adott rassz szellemi adottságain múlik, valamint a rassz által adott magasabb rendű embertípus akarati tevékenységén. Ebből logikailag következne, hogy ha a magasabb rendű rasszok újra és újra ki tudnák termelni magukból az elegendő számú magasabb értékű egyedek aránylagos számát, akkor gyakorlatilag a civilizáció halhatatlanná lenne. Felmerül azonban a kérdés, hogy ez mégis miért nem történt meg eddig soha? Jelen állás szerint ugyanis úgy tűnik, hogy maga a nyugati típusú európai civilizáció is…

Tovább a teljes cikkre

Dél-Afrika az apartheid után II. – Az Afrikáner Ellenállási Mozgalom (AWB) története

Az Afrikaner Weerstandsbeweging, ami magyarul Afrikáner Ellenállási Mozgalomat jelent közismert rövidítése az AWB, egy dél-afrikai nemzetiszocialista, szeparatista, félkatonai szervezet, amit gyakran egy fehér szupremácista csoportként definiálnak. A mozgalmat Eugène Terre’Blanche és további hat jobboldali afrikáner alapította 1973-ban, ami már akkor elkötelezett szeparatista afrikáner nacionalista mozgalom volt, és céljuk egy független búr-afrikáner köztársaság (Volkstaat/Boerestaat) létrehozása volt Dél-Afrika területén. A kétoldalú tárgyalások alatt az apartheid vége felé a korai 1990-es években, a szervezet likvidált néhány néger politikust is. A mozgalomnak több mint 5000 tagja volt 2016-ban, ami azóta folyamatosan növekszik, valamint a…

Tovább a teljes cikkre

Rassz, kultúra, civilizáció 2. rész

Az előző részben megállapítottuk, hogy a rasszok minősége nagyban befolyásolja a kultúra minőségét, és így a civilizációs lépcsőfok elérése is mélységében a rassztól, a rassz minőségétől függ. Az adott rassz szellemi-lelki milyenségéből kiáradó kulturális minőség az, amely kicsúcsosodik a civilizációban. Ahogy korábban jeleztük már ebből kifolyólag az emberi fajnak nem mindegyik ága érkezett így el a civilizáció küszöbéhez. A szellemi minőségükből adódóan képtelennek mutatkoznak arra, hogy felkapaszkodjanak a civilizációs létrán, s még arra is alkalmatlanok, hogy egy másik rassz által létrehozott és életben tartott civilizáció vívmányait átvegyék. Született tulajdonságaikból adódóan…

Tovább a teljes cikkre