Kategória: Hitélet

„Tudjátok milyen volt a gonosz zsidók zsinatja s milyen volt a gonosztevők sokasága. Mily gonoszságot követtek el? Azt, hogy meg akarták a mi Urunk Jézus Krisztust ölni (…) Ne mondják a zsidók: Nem öltük meg Krisztust. Hiszen csak azért adták át őt Pilátus bírónak, hogy ne őt tartsák halála okainak (…) Tettük gonoszságát az emberi bíróra akarták hárítani, de vajon megcsalhatták-e az Isteni bírót? Pilátus abban, amit tett (…) némileg részes volt, de velük összehasonlítva ő sokkal ártatlanabb volt. Azon volt ugyanis, amennyire csak lehetett, hogy megszabadítsa őt kezükből; azért…

Tovább a teljes cikkre

A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedésének, halálának és feltámadásának ünnepére készülve felmerülhet a kérdés: „Bűnösök-e Jézus Krisztus halálának okozói?” Azt mondhatná valaki, hogy a zsidókat nem gáncs, hanem dicséret illeti meg azért, hogy mesterkedésükkel Jézus Krisztust a keresztre juttatták, mert enélkül meghiúsult volna a megváltás. És éppen azért Isten részéről is nem büntetésre, hanem jutalomra tarthatnának igényt, mert a megváltásnak eszközei voltak. Válaszunkat erre az első hallásra fogas és megtévesztő, alapjában azonban naiv ellenvetésre az alábbiakban adjuk. Jézus Krisztus szenvedését és megváltói halálát többféle szempontból nézhetjük. Nézhetjük először is fizikai…

Tovább a teljes cikkre

Befejező részéhez érkeztünk Gaudron atya mérföldkőnek számító művének közlésében. Ebben a részben az új miserítus érvényességével foglalkozunk. Vannak olyan részek, amikben nem értünk egyet a szerzővel, itt szerkesztőségi kommentárt fűztünk az alpontok után. P. MATTHIAS GAUDRON: KATEKIZMUS AZ EGYHÁZ KRÍZISÉHEZ(BEFEJEZÉS) ÚJ MISERÍTUS Mi a szentmise? A szentmise a keresztáldozat megjelenítése (jelenkorivá tétele). Krisztus itt vértelen módon, az emberi pap közvetítése által feláldozza testét és vérét az Atyának, amelyet a kereszten a vérének kiontásával áldozott fel.  A szentmise tehát egy igaz, valóságos áldozat, amely által a keresztáldozat érdemeiben részesülünk. A Tridenti…

Tovább a teljes cikkre

(Elmélkedések a Tridenti Szentmiséről – 7.) Liturgikus szakemberek sokasága írt könyvtárnyi anyagot a szentmise magyarázatával. Engedje meg a Kedves Olvasó, hogy az előző részekkel ellentétben ne fektessek hangsúlyt a szent szövegek magyarázatára, hanem a szentmisét bemutató pap vallomását vessem papírra. *** Lelkem gótikus katedrálisa készen áll, de még csak egy épület, amely kövekből, piktúrákból, arany és ezüst tárgyakból létesült emberi alkotás.  Mitől lesz templom egy épület? Azt válaszolhatnánk erre, hogy amikor a püspök megkeni szent krizmával 12 helyen a falakat, amikor az oltárban elhelyezi a vértanú-ereklyét, majd szintén krizmával keni…

Tovább a teljes cikkre

P. MATTHIAS GAUDRON: KATEKIZMUS AZ EGYHÁZ KRÍZISÉHEZ(folytatás) AZ ÖKUMENIZMUS 43. Mit értünk ökumenizmus alatt? Az ökumenizmus fogalma alatt azt a mozgalmat értjük, amely a 19. században a nem katolikus körökben létesült, és amely a különböző keresztény felekezetek egymáshoz való közeledésére és együtt dolgozására törekszik. Ez a mozgalom 1948-ban a Világegyházak Tanácsának megalapításához vezetett. Ez a Tanács olyan egyházakból álló közösség, amely Krisztust Istennek és Megváltónak ismeri el. Az egyes vallási közösségek a tagság ellenére egymástól függetlenek maradnak. A Tanácsnak nincs hatalma felettük, hanem szabadon dönthetnek arról, hogy mennyiben akarják átvenni…

Tovább a teljes cikkre

1884. október 13-án XIII. Leó pápa szentmisét végzett a vatikáni kápolnában. A mise végén önkívületi állapotba esett. Akik látták, nem értették a történteket. Ő sem magyarázta el rögtön, hanem a szobájába sietett, ahol írni kezdett. A papírokra imák kerültek. Két ima szól Szt. Mihályhoz. Az egyik egy egzorcizmus (ördögűző ima) része, melyet világi hívek nem mondhatnak, de a másik imádságot igen. Ez így hangzik magyarul: Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonoszsága és cselvetései ellen légy oltalmunk. Parancsoljon neki Isten, esedezve kérünk; te pedig, mennyei sereg fejedelme,…

Tovább a teljes cikkre

P. MATTHIAS GAUDRON: KATEKIZMUS AZ EGYHÁZ KRÍZISÉHEZ (Folytatás) A VALLÁSSZABADSÁG 32. Jézus Krisztus királya a társadalomnak? Jézus Krisztus nem csak az Egyház vagy a hívők Ura, hanem minden népnek és minden államnak is. Ezt Ő maga mondta a mennybemenetele előtt: „ Nekem adatott minden hatalom a mennyben és a földön”. (Mt. 28, 18.). Ő az egész világ Ura, és minden az Ő hatalma alá tartozik. Ahogy XI. Piusz a „Krisztus Király” („Quas primas”)-ban (1925. dec. 11.) tanítja, ez a teljhatalom kettős alapzaton nyugszik: Krisztus a király a veleszületett jog alapján,…

Tovább a teljes cikkre

P. MATTHIAS GAUDRON: KATOLIKUS KATEKIZMUS AZ EGYHÁZ KRÍZISÉHEZ (Folytatás) A II. VATIKÁNI ZSINAT 25. Mikor volt a II. Vatikáni Zsinat? A II. Vatikáni Zsinatot 1962. október 11-én XXIII. János pápa nyitotta meg, majd az ő halála után VI. Pál pápa vezette tovább. 1965. december 8-án fejeződött be. Ez volt a 21-ik általános zsinat, és a résztvevők számát tekintve a legnagyobb, mivel a résztvevő püspökök száma meghaladta a 2000-t. 26. Miben különbözik a II. Vatikáni Zsinat a korábbi zsinatoktól? A II. Vatikáni Zsinat ki fejezetten csak egy pasztorális zsinat akart lenni,…

Tovább a teljes cikkre