Kereszténység és judaizmus – Joga van-e Izraelnek a Szentföldhöz?

Teológiai megfontolások Az alábbi tanulmány során a kereszténység és judaizmus kapcsolatának elemzésén belül azt vizsgáljuk meg, hogy vajon teológiai síkon jogot formálhat-e Izrael a Szentföldre, mint saját területére. A kérdés ma különös aktualitással bír, a napjainkban lépten nyomon kiújuló izraeli-palesztin konfliktus révén, mely konfliktus immár több, mint hetven éve neuralgikus pontja a Közel-Keletnek. Elöljáróban mindenképp meg kell jegyezni, hogy a Szent Római Egyháznak, minden egyházak anyjának és tanítómesterének nincsen dogmatizált álláspontja az ún. zsidókérdéssel kapcsolatban. Ugyanakkor van egy nagyon határozott anti-judaista narratíva, mely végig kíséri az Egyháznak a zsidósággal kapcsolatos…

Tovább a teljes cikkre

Mi a hungarizmus? – Az Ideológiák Tárháza nagyinterjúja

Az elmúlt hetekben remek lehetőségünk adódott az Ideológiák Tárháza új beszélgetéssorozata, az Ideolog keretében körüljárni a XXI. századi hungarizmus témakörét, méghozzá a lehető legteljesebb formában. Ritkán van elég időnk egy személyes beszélgetés alkalmával felvázolni a hungarizmus jelenvalóságát annak komplexitásában, érintve az összes felmerülő, az embereket leginkább érdeklő résztémát is, így ez önmagában is előremutató kezdeményezés. A felvétel érdekessége, hogy a beszélgetőpartnerek külön-külön vették fel a hanganyagot. A több, mint egyórás nagyinterjúban Váradi Attila, A Zöldinges Világnézeti Műhely vezetőségi tagja, főszerkesztő járja körül az eszmei alapokat a követkető témakörök mentén: Mi…

Tovább a teljes cikkre

A platóni neveléselmélet

avagy a kulturális hegemónia politikafilozófiai alapjai az ókorban A modernkori politikafilozófia egyik alapvetése, hogy egy adott világnézet társadalmi stabilitásának mibenléte nem korlátozódik kizárólagosan a politikai apparátusra, s az nem csupán az államhatalom jogrendjén, politikusainak döntésein és a végrehajtó hatalmak bevégzésén alapszik. Ahhoz ugyanis, hogy egy ideológia a közgondolkodás szintjén kialakult hatalmi státuszát, továbbá a társadalmi rendet biztos alapokon fenn tudja tartani, egy olyan kulturális értelemben vett hegemón pozíciót kell kiépítenie, amely a hangsúlyt a civil társadalom szellemi-erkölcsi vezetésére, az itt kialakított véleményhegemóniára fekteti. Az elmélet szerint tudniillik minden világnézet által…

Tovább a teljes cikkre

Rettegés a pokoltól

Recenzió George Minois „A pokol története” című könyvéről Terek A pokol térélmény. A mennyország is. Kétféle tér. A mennyország szabad, a másikra lefele látunk, mint egy alagsori szobába, föntről lefele látunk, mintha egy lépcsőházból kukucskálnánk lefele egy akarattal nyitva hagyott (felejtett?) alagsori szobának ajtaján át. Ott az történik, ami épp nekem kibírhatatlan. Talán nem egyéb, kibontanak egy rongyosládát, lemérik, hány kiló egy hattyú, vagy ezerszeres ismétlésben olyasmiről beszélnek azzal az egyetlen lénnyel, kit szeretek, miről se írni, se beszélni nem lehet, nem szabad. (Pilinszky János) George Minois nagyszabású művében a…

Tovább a teljes cikkre

Traditionis Custodes – Az árulások árulása

Az elmúlt néhány nap igen komoly dilemma elé állította a hagyományhű katolikus közösséget világszerte, ugyanis Ferenc pápa egy olyan motu proprio-t adott ki, mely súlyosan jogsértő és igen sötét jövőt vetít előre a hagyományhű katolikus közösségek számára. A téma portálunk olvasói számára is érdekes lehet, ugyanis közülük számosan erősítik a katolikus kereszténység táborát, de azok számára sem lehet közömbös, akik valamelyik Egyháztól elvált felekezet sorait gyarapítják, de egyek velünk a nemzetért és annak jövőjéért való küzdelemben. Bevezetés Mielőtt részletesebben átnéznénk a dokumentumot, szükséges egy rövid történeti összefoglaló, elsősorban azon olvasóink…

Tovább a teljes cikkre

A szubjektivizmus

Eszmetörténeti előzmények és politikafilozófiai következmények 0. Bevezetés Minden eszmerendszer, mely az egész társadalmi szférát átható korszellem igényével fellépve, a kulturális erőtérben diadalt aratva jogot formál az emberi közösségek erkölcsi és szellemi irányelveinek meghatározásával az aktuális politikai csapásvonal kijelölésre, alapvetően három, ontológiai értelemben egymástól különböző dimenzió, a létszemlélet, a világnézet és az ideológia konglomerátumából áll.  Az ideológiai sík hivatott jelölni azt a gyakorlati formulát, amely egy adott világnézet tér és idő szabta feltételeihez igazodva relatív, mindig más-más formában megnyilvánulva egy adott közösség számára politikai programot kínál az adott gazdasági, társadalmi és…

Tovább a teljes cikkre

Világnézet és parázs vita első podcast adásunkban

A világnézeti harc lehetőségeiről beszélgettünk Incze Bélával, a Légió Hungária vezetőségi tagjával, valamint Vékony Csongorral, a Mi Hazánk Ifjai elnökével a III. Zöldinges Nyári Tábor keretében. A felvétel meghallgatható a Nacionalista Zóna felületén, az alábbi hivatkozásra kattintva: Zöldinges.net – Csikós Gergő Share

Tovább a teljes cikkre

Jobboldali minimumok: a rassztudat

Kétségtelen, hogy mára a forradalom végstádiumához közeledve a sötétség erőinek térnyerése megrontotta az aktuálpolitikai értelemben vett jobboldalt is. A kifejezés birtoklásáért harc folyik, s míg a szalonjobboldali és melegkonzervatív Fideszes holdudvar pusztán a forradalom egy korábbi stádiumához nyúlna vissza, addig mi a forradalom ellentéte kívánunk lenni, a lehető legszélsőségesebben képviselni az ideálpolitikai értelemben vett, vegytiszta jobboldaliságot. Míg előbbi a konzervatív jelszóval, az angolszász filozófiai hagyomány szoknyája mögé bújva csupán a klasszikus liberalizmust csomagolja újra, addig utóbbi az örök értékeket képviselve és megélve, nem pár évszázadot akkor visszaugrani az időben, ott…

Tovább a teljes cikkre

Szélsőjobboldaliak vagyunk! – avagy a harmadikutasság mítosza

A hungarizmus kortárs politikafilozófiai téves megítélésének köszönhetően két általános tévhit él mind a mai napig a köztudatban a hungarista világképpel kapcsolatban. Az egyik tévhit a kifejezésre rárakódott történelmi konnotációk végett azt állítja, hogy a hungarizmus, mint világnézeti elköteleződés kizárólag egy XX. századi ideológiaként értelmezendő, és mint ilyen, egy az egyben azonosítható a Szálasi Ferenc nevével fémjelzett gondolatisággal. Ez az elképzelés mintegy beépülve a hungarizmus definíciójába az értékek ontológiai strukturáltságát figyelmen kívül hagyva kvázi egyenlőségjelet tesz a hungarizmus, mint világnézet forma feletti, univerzális mivolta, valamint a térhez és időhöz kötött relatív…

Tovább a teljes cikkre

Mozgalom Rádió – A népbírósági perek

2012-ben kísérleti jelleggel jött létre a Pax Hungarica Mozgalom podcast műsora, mely Mozgalom Rádió néven három adást élt meg. Az 1946-os vérbírósági perek mártírjai emlékére most megosztjuk ezt a közel 10 éves archív felvételt. Zöldinges Világnézeti Műhely · Mozgalom Rádió 2012.03.10 – Népbírósági perek Zöldinges.net – Csikós Gergő Share

Tovább a teljes cikkre