Az intoleráns tolerancia

A cím már önmagában ellentmondást hordoz magával szintúgy, mint a liberálisok, akik az erőltetett „toleranciájukat” akarják másokra ráhúzni, akárcsak egy „S”-es méretű pólót Arnold Schwarzenegerre. De térjünk a tárgyra. Önmagába véve ez a tolerancia, amit ők hirdetnek és rá akarnak erőltetni mindenkire, ez nem tolerancia, hanem intolerancia, mert nem türelmesek mások véleményére, egyáltalán nem elfogadóak, ha valakinek más a véleménye. Intoleránsok, mert mások nézeteivel szemben türelmetlenséget nyilvánítanak ki. Ezzel nincs is semmi baj, ha valaki ragaszkodik az elveihez, de akkor ne hívja magát toleránsnak, miközben az ellentétjét forgatja ki belőle.…

Tovább a teljes cikkre

Egy a föld itt, s egy az ország!

Mint valami Istentől hímzett gyönyörű szőnyeg tehát a magyar nemzet! A főrostok benne a mindig színmagyar családok, magyar hadak voltak. De azután, mint új meg új virágokkal szőtte bele Isten keze a különböző nemzetiségeket. Dr. Karácsonyi János – Történelmi jogunk hazánk területi épségéhez Dobronyi testvér tegnapi cikke remek összefoglalója a hungarista állásfoglalásnak a mai nap kapcsán, tehát ajánlom mindenkinek elolvasásra, aki még nem tette meg. Ugyanakkor én is szükségét éreztem összefoglalni gondolataim, melyeket egyfajta kiegészítő gondolatoknak szánok Dobronyi testvér nagyszerű helyzetértékeléséhez. 100 éve immár, hogy a Kárpát-medence népei szétszakíttattak, megbomlott…

Tovább a teljes cikkre

Kitelepítés? Szegregáció? Integráció? – A cigánykérdés katolikus szempontból

Bevezetés Örökzöld téma a magyar politika platformján az ún. cigánykérdés, és ennek lehetséges megoldása (i). A témát a szocializmus évtizedei alatt szőnyeg alá söpörték, pedig a végnapjait számláló rendszer alkonyán a probléma már adott volt, de nagylelkűen átadták ennek megoldását a „rendszerváltó” pártoknak, akik szintén nem tudtak felnőni a probléma megoldásához. Az alábbi rövid eszmefuttatás egy lehetséges kiutat vázol, végig szemmel tartva a Katolikus Egyház tanítását.[1] Rögtön az elején le kell szögeznünk: az Egyháznak nincs konkrét tanítása a kérdést illetően, mivel természeténél fogva elsősorban a lelkek javát nézi. Viszont a…

Tovább a teljes cikkre

Monarchizmus az emigrációban – Adalékok a hungarista királykérdéshez V. rész

H. K.: Királyság vagy köztársaság? Az angliai „Hídfő”-ben Marschalkó Lajos, a közismert kitűnő közíró igen érdekes és értékes cikksorozatot kezdett el „Új Magyarországot!” címmel s e sorozatban a legfontosabb és legsúlyosabb magyar problémákat veti föl és tárgyalja. A legelső probléma az államforma kérdése: királyság vagy köztársaság. A cikkíró nem ad határozott választ a felvetett kérdésre, rábízza a majdani nemzeti döntésre. Szerinte az államforma kérdése nem létfontosságú. Az államforma csak keret, amelyet ki kell majd tölteni tartalommal s ez a tartalom lesz a fontos. A jövendő tartalom vet föl kérdéseket s…

Tovább a teljes cikkre

A győzelem a cél, de nem az a feladat!

Egyre közelebb érve az idei Becsület Napjához, amely természetesen nem marad el, úgy gondoltam összeszedem gondolataim, és mint útravalót leírom. Ha össze lehetne foglalni egy mondatban a Becsület Napjának a lényeget, az ez lenne: a győzelem a cél, de nem az a feladat! És lényegében ez a hős életszemlélet. Úgy harcolni, hogy a célom az, hogy teljesítem kötelességem, ha kell meghalok érte, nem érdekel, hogy nem győzhetek, mert nekem az a feladatom, hogy szolgáljak. És ha ezt a szolgálatot jutalom, vagy a siker lehetősége nélkül is megteszem, akkor méltó vagyok…

Tovább a teljes cikkre

Egyenlőség? Na még mit nem! – II. rész

Az az elgondolás, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, érdekes, de én nem hiszek benne. Arthur Balfour Egyenlőség és hierarchia. Két gondolat, két totálisan szembenálló létszemléleti irányultság. Felismerve utóbbinak, mint szellemi fundamentumnak a szilárd beágyazottságát a nyugati társadalmak életébe nem véletlen, hogy a forradalmak origójába éppen az ezt eltörölni kívánó egyenlőség gondolata került. Nem véletlen, hogy a királyok és az Isten elleni lázadások kivétel nélkül mindig az egyenlőség magvából csíráztak ki, s hogy az egalitárius dogma elsőként a trón és az oltár ellen lépett fel. Két olyan intézmény ellen, amely a…

Tovább a teljes cikkre

Hungarista és ellenforradalmár

A napokban ünnepeltük a dicsőséges magyar ellenforradalom győzelmének 100. évfordulóját, mikoris a Nemzeti Hadsereg bevonult a vörös rongyokba öltözött Budapestre. Sokféle érzést hoz felszínre az évforduló: sokak könnyes szemmel a múltba révednek, mások kiöntik lelkük mocskát, hogy ezredszer is elátkozzanak mindent, ami nemzeti. De nem! A magyar ellenforradalom a miénk! A magyar ellenforradalom a birodalmi ethoszból született, a magyar gondolat halhatatlanságából. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk! Való igaz, hogy a Nemzeti Hadsereg sem a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregével, sem a Román Királyi Hadsereggel nem került harci cselekménybe soha, és…

Tovább a teljes cikkre

Hungarizmus és jogfolytonosság

„Én, Szálasi Ferenc, nemzetvezető, esküszöm az élő Istenre…” Szálasi Ferenc nemzetvezetői eskütételének hetvenötödik évfordulóját ünnepeljük. Nemcsak ilyen évfordulókon, hanem általánosan elverik a port a halálosan szeretett nemzetéért vértanúhalált halt államfőn, hogy hatalomgyakorlása minden jogi alapot nélkülözött. Ezt szinte a baloldalt túllicitálva megkapja az ú.n. „nemzeti oldaltól”, más néven „nemzeti radikálisoktól” is. Valóban igaz ez? A törvényesség közjogi elve (legitimizmus) azt mondja ki, hogy igazolt jogrenden kell alapulnia egy államnak, s annak törvényeit megváltoztatni (reformálni) csak a már adott törvényes keretek között szabad végrehajtani. A társadalom közjava ezt megköveteli, hisz csak…

Tovább a teljes cikkre

Epilógus 1944. október 15. kapcsán

 Ünnepi írások a hatalomátvétel 75. évfordulójára IV. Rész Korunk tipikus tudathasadásának köszönhetően még ma is sokan állítják az ún. nemzeti oldalon, hogy egyedül a „gazember nyilasok” felelősek mindazon rosszért, ami a második világháborúban és utána a magyarság nyakába szakadt. Egyesek ezt még azzal emelik az elmebetegség szintjére, hogy szerintük a nyilasokból lettek a kommunisták, sőt a hírhedt ÁVO-t is velük töltötték fel, s így a Rákosi-terror kínzókamráiban egykori nyilas keretlegények végezték el a legpiszkosabb munkát. Ezen baromság legfőbb ügyeletes propagálója nem más, mint az állítólagos „történelemtanár” Bayer Zsolt, a Fidesz-holdudvar…

Tovább a teljes cikkre

A Remény Napja – Ünnepi írások a hatalomátvétel 75. évfordulójára III. Rész

Veridicus, P.H.M-közeli történész: Örökérvényű üzenetek 75 év távlatából A történelem az élet tanítómestere. Ezt a régi bölcsességet a történelmi események elemzésekor a megszokottnál mélyebb, időtállóbb igazságok feltárására is alkalmazhatjuk. A hungarista hatalomátvétel 75 éves évfordulóját a történelmi tanulságok levonása mellett felhasználhatjuk örökérvényű erkölcsi – szellemi igazságok kimondására is. Alapigazság, hogy a természetjog fölötte áll a tételes jognak. A természetjog isteni eredetű, hiszen Isten írta azt az ember szívébe, mint iránytűt és belső mércét, ezért örök és változhatatlan, míg a tételes (pozitív) jog emberi alkotás, ezért folyamatosan változik. Október 15-én a…

Tovább a teljes cikkre