Kategória: Történelem

Cikksorozatunkban az európai expanzió kezdeti szakaszára fókuszálunk. Anélkül, hogy teljes, átfogó képet akarnánk adni, bemutatjuk a Dél-Amerikát birtokba vevő konkvisztádorok társadalmi helyzetét, motivációit, valamint ugyanígy az államok helyzetét és motivációit. Eseménytörténeti szinten az egyik leghíresebb hódító, Hernan Cortés hadjáratát ismertetjük, majd az így megismert spanyol gyarmatosítást összevetjük a portugál expanziós politikával, ezzel bemutatva, hogy a „bűnös fehér emberek” módszerei is mennyire eltérnek és nem képeznek homogén egységet. Legvégül pedig az egyház szerepét ismertetjük az Újvilág birtokbavételének kapcsán. 1. rész: Európai előzmények, úton a gyarmatosítás felé      A 15. század végére…

Alábbiakban Prohászka Ottokár nemzetgyűlési felszólalását adjuk közre kommentár nélkül, amely 1920 szeptember 16-án hangzott el a numerus clausus tárgyában.  A cikk teljes egészében tükrözi a nemzetgyűlési jegyzőkönyvet, tartalmazza a képviselők közbe kiabálásait, valamint az elütéseket és korabeli írásmódot. A teljes ülés jegyzőkönyve elérhető ezen linken. […] Elnök: Akkor következik? Héjj Imre jegyző: Prohászka Ottokár! Prohászka Ottokár: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk/ Halljuk!) Nem fogom túl sokáig igénybe venni idejüket, annál kevésbé, mert megszívleltem a kultuszministernek intelmét, hogy az Alma Mater máris kapunyitás előtt áll s következőleg ezt a törvényjavaslatot lehetőleg tető alá…

Fogós kérdés. Vagy nem? Egyszerű lenne a válasz? Igen. Igen? 2019-et írunk, 1019 évre az államalapítástól, avagy 1123 évre azon évtől, melyben elődeink nem csak egy újabb kalandozás okán lépték át a Kárpátok hágóit, hanem egy új haza reményében. Hosszú idő, megszámlálhatatlan történés. Dicsőség, tragédia, győzelem, vereség, jólét és szenvedés. Volt itt minden, mint a búcsúban, ahogy mondani szokás, de nem is lehetett volna másképp. Az a bő ezer év, ami magában foglalja népünk történelmét bizonyítja azt, hogy helyünk van itt, amit az ezer év alatt nem voltunk restek folyton…

Éppen száz éve, 1920. augusztus 13-án kezdetét vette a Varsónál vívott ütközet, mely fordulópontot hozott a lengyel-szovjet háborúban, és megmentette Európát a bolsevizálástól. Az 1917-es oroszországi bolsevik hatalomátvételt követően Lenin és klikkje békét kötött a központi hatalmakkal, és az ellenük fellépő fehér hadsereg legyőzésére koncentrált. Az antant győzelmét követően az addigra már megerősödött kommunisták azonnal felrúgták a breszti békét, és rátámadtak a cári birodalom hamvaiból felemelkedett új államokra. Így lépett életbe 1919. elején a Visztula-hadművelet, amelyet a lengyel parasztok és munkások „burzsoá uralom alóli felszabadítása” céljából indítottak meg. Az 1918…

1941. június 22-én indult meg a Barbarossa hadművelet, azon offenzíva, mely Európa újkori pestisének, a bolsevizmusnak elpusztítását tűzte ki célul. A Barbarossára duplán illik a keresztes jelző, mivel a horogkeresztes zászló alatt felsorakozva indultak harcba Európa keresztény népei az ellen az ideológia ellen, mely Európa ősi jelképét, Krisztus keresztjét akarta elpusztítani. A középkor Szentföldre induló hadjárataihoz hasonlóan csaknem az egész kontinens csatlakozott a történelem legnagyobb horderejű offenzívájához. A németekből, finnekből, románokból, magyarokból, hollandokból, franciákból és még sok más népből álló haderő szellemiségét talán a Wehrmacht mottója írja le legjobban: „Gott…

1861. április 12-én vette kezdetét Fort Sumter erődjének ostroma, s ezzel együtt az amerikai polgárháború. Az a konfliktus, amely az USA történelmének legvéresebb négy éve volt, és több mint 600000 emberéletet követelt. Rengeteg tévhit kering ezzel a háborúval kapcsolatban, mely leginkább a jenki propaganda terméke. Így alakult ki a „jóságos, liberális Észak” és a „gonosz, rabszolgatartó Dél” tévképzete, illetve az a hazugság, hogy a háborút kizárólag a rabszolgaság kérdése idézte elő. Ahhoz, hogy megértsük a konfliktus kirobbanásának okait, sokkal régebbre kell visszamennünk. Észak és Dél ellentéte megalakulásától fogva végigkíséri az…