Száz esztendővel ezelőtt Ágfalván tört ki a nyugat-magyarországi felkelés. Ennek volt köszönhető Sopronnak és a környező 8 falunak népszavazás útján történő rendezése. Az összesített eredmény Magyarországnak kedvezett, amiért Sopron méltán kapta meg a „Civitas Fidelissima” (a leghűségesebb város) címet.
A nyugat-magyarországi területekért fegyverrel harcba szálló Rongyos Gárdát Héjjas Iván volt magyar királyi főhadnagy Kecskemét melletti tanyáján hívta életre 1919 tavaszán, az általa megfogalmazott hét pontjával, mely nacionalista és szociális gondolatokat egyaránt tartalmazott. Az alakulat tagjai frontot megjárt katonák és a kecskeméti tanyavilág gazdái voltak, akik szembeszálltak a vörös uralommal, és a bevonuló román csapatokkal is gerillaharcot vívtak. Elsődleges toborzóterepük az a Duna-Tisza köze volt, ahol a kommün ellen fegyveres felkelés robbant ki, melyet végül Szamuely terrorlegényei kegyetlenül megtoroltak.
- Magyarország a magyaroké. Magyarország határai nem a maiak, hanem a háború előttiek. Ezekért és magyar fajunkért készek vagyunk bármelyik pillanatban életünket adni.
- Harcolunk a nemzetközi, országvesztő vörös uralom ellen. Harcolunk az istentelen és hazátlan rombolók ellen, de a feudális születési előjogok ellen is egyaránt.
- A pacifizmus csak álmodozás – amennyi a fegyvered, annyi az országod és a kenyered.
- A földbirtokegység legnagyobb határát a mezőgazdasági termelési eszközök fejlettsége határozza meg. Az ezen felüli birtokra földreformot követelünk, a négy évig becsülettel vérét áldozó nincstelen parasztságunk javára – az egyetemes magyar népszaporulat és népjólét érdekében.
- A bank- és ipartőke kérdéseiben a döntő szó az államé legyen a nép érdekében – és ne fordítva.
- A munkaadó és munkás harcában álljon az államhatalom igazságos védőként a munkás mellé.
- A magyar élet minden síkján magyarok legyenek a vezetők.”
(Héjjas Iván, 1919. április 18.)
A bethleni konszolidációval Horthy szakított az ellenforradalmi szegedi gondolattal, és elfordult a kommün vidéki sejtjeit felszámoló különítményektől. A baloldali-zsidó-szabadkőműves felforgatók uralmának megdöntése után nem valósult meg az ország fajvédő, nacionalista és szociális alapokon történő újjáépítése, és a korábban szorgalmazott irredenta katonai akciók is csak illúziók maradtak. A feladatát vesztett különítménynek azonban kapóra jött 1921 augusztusa, amikor is az osztrák alakulatok megkezdték Nyugat-Magyarország birtokbavételét.
Egy maroknyi hős 100 esztendővel ezelőtt önként ragadt fegyvert a Haza védelmében. Ebben a küzdelemben játszott döntő szerepet Prónay Pál, aki később Budapest ostromakor, 70 évesen is tudta, hogy mi a kötelessége, amikor a Haza veszélyben van. A magyar főváros védelmében saját különítmény szervezésébe fogott, hogy ahogy 1921-ben, úgy 23 évvel később is szembeszálljon az országra törő ellenséggel.
A Rongyos Gárda hősies küzdelmeinek következtében kiírt soproni népszavazás tartós revíziós siker volt a trianoni országcsonkítás után. Bár Prónay 1922-ben hozzálátott egy újabb felkelés szervezéséhez, hogy Sopron és környékén kívül visszaszerezze Magyarország számára a teljes korábbi Lajtabánság területét, ezt azonban a kormányzat meggátolta.
A nyugat-magyarországi felkelés tanulsága, hogy a fegyveres ellenállás révén – melyet 1918-ban a dilettáns vörös gróf, Károlyi Mihály és szabadkőműves társasága meggátolt – kedvezőbb békét lehetett kieszközölni.
Zöldinges.net – Nyitrai Máté
