A monarchizmus filozófiája – Adalékok a hungarista királykérdéshez III. rész

Mielőtt cikksorozatunk következő részében rátérnénk a hungarista királykérdés kapcsán szerkesztőségünk konkrét álláspontjára, nem árt a leggyakoribb tévhitek eloszlatásával tisztázni, hogy pontosan mit értünk és mit nem értünk az alatt, ha nyíltan deklaráljuk a hungarizmus monarchisztikus alapvonását. Monarchistának lenni ugyanis nem egy múltba révedő nosztalgia, nem a feudalizmus társadalmi berendezkedésének a rehabilitálása, és nem egy királyi dinasztia feltétel nélküli, vak követése. Monarchistának lenni nem jelent mást, mint Krisztus társadalmi királyságának az akarását. A trón és az oltár szakrális szentségének a visszaállítását. Nézzük mindezeket egy kicsit bővebben. 1. Feudalisztikus társadalmi berendezkedés helyett…

Tovább a teljes cikkre

Filozófiai percek – 7. rész

Az élet eredete és az élő fajok keletkezése Szent Tamás tanítása az élet eredetéről Szent Tamás biztos ténynek tekinti az élőlények három, egymástól fajilag, sőt nemben különböző nagy osztályának létezését, a földi életnek háromfajta létmódját. Az is biztos tény Szent Tamás számára, hogy a világ nem hordja magában létének elegendő okát, ezért léte (existentia) Teremtőt kíván meg. Szent Tamás eszmerendszerében nincs helye a „mai természettudományos értelemben vett” evolúciós elméletnek, ezért erről nem is tárgyal kifejezetten, de a tamási elvek alapján értékelni tudjuk ezeket a modern elméleteket. Szent Tamás állásfoglalása szerint…

Tovább a teljes cikkre

Filozófiai percek – 6. rész

Az akarat szabadsága A szabadság fogalma A meghatározottságok (determinationes) Szabadság ott van, ahol nincsen egy irányban való megkötöttség, meghatározottság, tehát ahol van bizonyos közömbösség (indifferentia). De nem minden közömbösség szabadság. Van ugyanis passzív és aktív közömbösség. 1. A materia prima a formák irányában közömbös, de nem rendelkezik szabadsággal, közömbösségge passzív. 2. A szabadság aktív közömbösséget kíván, amely azonban ismét kétféle lehet: a) Lehet valami mentes a kívülről eredő, egy irányban való meghatározottságtól (libera ex determinatione externa). b) Vagy lehet valami mentes belülről eredő egy irányban való meghatározottságtól (libera de determinatione…

Tovább a teljes cikkre

A hungarizmus, mint metafizikai valóság

Az emberi létezés duális mivoltát, a testi-lelki valóságot felismerve, az emberi értelem révén ezt a kettősséget a tapasztalati világunkra is kivetíthetjük a természeti, illetve a szellemi (isteni) világ megkülönböztetésével (vö: natura-gratia kettősség a skolasztikus filozófiában). Ebből kiindulva minden, amit érzékelünk, az egész emberi valóságban egyszerre van jelen a térhez és időhöz kötött természeti, és a tér és idő független szellemi világ. Ha e kettőt különválasztjuk, szembeállítjuk egymással, és csak egyetlen egy vezérelvet veszünk figyelembe, ahogy a materialisták, illetve az idealisták teszik, akkor az könnyen a valóság meghamisításával járhat. Így minden…

Tovább a teljes cikkre

Filozófiai percek – 5. rész

Filozófiai alapfogalmak Az élet lételve a lélek (folytatása) Az animizmus vagy mérsékelt vitalizmus: Arisztotelész és Szent Tamás elméletét animizmusnak vagy mérsékelt vitalizmusnak (animismus seu vitalism moderatus) nevezik. E tan szerint az élet lét elve, egy az anyagtól különböző szubsztanciális forma, amely azonban nem teljes szubsztancia, hanem csak rész-szubsztancia. Ennek az a szerepe, hogy egy másik rész-szubsztanciával, vagy anyaggal együtt egyetlen összetett szubsztanciát alkosson: az életnek ez a lételve a lélek. Más szóval: az élőlényekben a lélek a forma substantialis. A tételt ugyanazokkal az érvekkel bizonyítjuk, amelyekkel a hylemorfizmust bizonyítottuk: a sajátos életjelenségek…

Tovább a teljes cikkre