Kategória: Filozófia

Eszmetörténeti előzmények és politikafilozófiai következmények 0. Bevezetés Minden eszmerendszer, mely az egész társadalmi szférát átható korszellem igényével fellépve, a kulturális erőtérben diadalt aratva jogot formál az emberi közösségek erkölcsi és szellemi irányelveinek meghatározásával az aktuális politikai csapásvonal kijelölésre, alapvetően három, ontológiai értelemben egymástól különböző dimenzió, a létszemlélet, a világnézet és az ideológia konglomerátumából áll.  Az ideológiai sík hivatott jelölni azt a gyakorlati formulát, amely egy adott világnézet tér és idő szabta feltételeihez igazodva relatív, mindig más-más formában megnyilvánulva egy adott közösség számára politikai programot kínál az adott gazdasági, társadalmi és…

Különösképpen kitérve az objektív/szubjektív lélekben dúló ellentétére, keresve egy potenciális keresztmetszetet. Mi is a normalitás? Szociológia szempontjából a társadalom által elfogadott magatartás. Ebből egyből kiütközik, hogy emberi mértékből kiindulva a normalitás fogalma szubjektív, mivel regionálisan változhat egy társadalom berendezkedése, arról nem is beszélve, hogy (leginkább) a kulturális marxizmus terjedése óta az egyének gyakran saját rendjük értékeit sem követik, legfeljebb a jogban meghatározott törvényeket. Létezik-e objektív norma, egyetemes igazság? Igen, ezeknek forrása pedig Isten. Némileg árnyalnám a definíciós kifejezést: Egyetemes igazság lehet embertől független dolog is, mint Isten tökéletes mivolta, a…

Isten tulajdonságai Az öt istenbizonyítás nemcsak Isten létét mutatja meg nekünk abszolút biztonsággal, hanem Isten tulajdonságaira is következtetni enged. Így most vizsgáljuk meg azt, hogy milyen az Isten. Istennek a természetes ész segítségével a metafizikában megismerhető tulajdonságai a következők: Isten változtathatatlan, mert ő a Változtathatatlan Változtató (lásd az 1. istenbizonyítást). Ebből az is következik, hogy Isten mindig volt, és mindig is lesz, vagyis örökkévaló. Keletkezés és elmúlás ugyanis változást jelentene, ami Nála ki van zárva. Isten mérhetetlen. Minden mérés ugyanis mennyiségi összehasonlítást jelent, ám Istennek nem lehet mennyisége, hiszen matériája…

A növény sajátos potenciái ( a vegetatív potenciák) Hogy a növényi élet lelkét megismerhessük, nézzük meg, hogy melyek a sajátos potenciái. Azért, hogy ezt megláthassuk, meg kell vizsgálnunk sajátos élettevékenységüket. Melyek a vegetatív élet tevékenységei? Arisztotelésszel hármat különböztethetünk meg: az anyagcsere (metabolismus) a növekedés (augmentatio) és a szaporodás (generatio). 1. Az anyagcsere az az élettevékenység, amely által a növény, hogy elhasznált erőit pótolja, más, rajta kívül álló anyagokat vesz magához, saját szubsztanciájába bekebelezi és maga szubsztanciájává alakítja azokat. A táplálkozás tehát az anyagcserét szolgálja. 2. A növekedés az a tevékenység,…

Az élettevékenységek potenciái általában és a vegetatív élet 1. szakasz A lélek és a potenciák reális különbsége Mivel a szubsztanciákat sajátosságaik (proprietates) által ismerjük meg, és e proprietások közül a legfontosabbak a sajátos potenciák (pontentiae propriae), az élőlények megismerése szempontjából fontos, hogy tisztában legyünk e potenciák természetével. Két kérdés merülhet fel: 1. Vajon a potenciák valósan különböznek-e a lélektől, vagy sem? 2. Feltéve, hogy a potenciák valósan különböznek a lélektől, mi az, ami őket egymástól megkülönbözteti, ami megadja nekik sajátos jellegüket? Ad 1. A középkori nominalisták és az újkor számos…

A szakadásos dinamizmus cáfolata a) A kiterjedést kiterjedés nélküli pontok segítségével magyarázni annyi, mint a kiterjedés valóságát tagadni Ugyanis a kiterjedés lényegéhez hozzátartozik, hogy a részei egymáson kívül, illetve mellett legyenek, mégpedig úgy, hogy a szomszédos részek határvonalaikon kívül érintkezzenek. Ehhez viszont az kell, hogy a részecskék maguk is kiterjedtek legyenek, mert aminek nincs kiterjedése, annak határvonala sincs. Ha tehát a másikkal érintkezik, nem pusztán a határvonalán, hanem egész teljessége szerint érintkezik, azaz egybeesik. Ám teljesen egybeeső pontok, még ha végtelen is a számuk, sohasem adhatnak egy miliméternyi vonalat vagy…