Kategória: Politika

Érdeklődve olvastam itt a honlapon a jelzett kérdéskörben megjelent írásokat. Működési helyeimen eleget tapasztaltam a cigányság életének „sajátosságaiból”. Beteg szívem nyugdíjba kényszerített, hazaköltöztem régen elhunyt Szüleimtől örökölt kis házamba. Ez a környék valaha a „hírös város” iparosainak kedvelt lakóhelye volt. Kitűnő ácsok, lakatosok, kőművesmesterek, stb. vásároltak itt házhelyeket, valamint a gazdagabb falusiak télire ide vonultak be a környékből, vagy éppen innen járatták kamasz gyerekeiket pl. a piaristák gimnáziumába, vagy a református kollégiumba. Amikor hazajöttem, már komoly bajokról számoltak be a szomszédok, de elég volt végigmenni az utcán, és láthattam a…

Tovább a teljes cikkre

                                             A 888 cikkét olvasom elképedve. Újra és újra csak olvasom, de nem hittem volna, hogy még ezt is megmeri lépni akár a legautoriterebb liberális. A 888 beszámolója szerint Kaliforniában egy 16 éves fiút, miután összeszólalkozott a rendőrökkel, a bíróság nem pénzbüntetésre, vagy mondjuk felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, helyette a bíró a tinédzser „toxikus maszkulinitását” nevezte meg a probléma forrásaként és hormonkezelésre ítélte, melynek keretében 1 éven keresztül kellett ösztrogént szednie. Szülei tehetetlenek, fiukat hetente egyszer láthatják, kinek 11 hónap után kinőttek a mellei, viselkedése pedig megváltozott. A cikk egész rövid,…

Tovább a teljes cikkre

Levegő. Sokan nem is gondolnak bele, hogy az élet legszükségesebb eleme, még a táplálék és folyadékbevitelt is megelőzi e téren. Az oxigénhiány esetében a pánik reakciója lebeg képzeletbeli szemeink előtt, ez pedig így is van, mikor orvosi értelemben vett oxigénhiányról beszélünk, esetleg pánikrohamról, ahol normál esetben az ember kap levegőt (papírzacskó teszt), de ő mégsem így érzékeli, s ugyanúgy vezethet eszméletvesztéshez. Van olyan is, mikor az embernek megfelelő a szaturációs értéke, viszont ezért küzd, gyötrődik, nem pánikol, de kimerült, csak mered maga elé, semmire sem képes. Metaforikus értelemben ez megfigyelhető…

Tovább a teljes cikkre

Az elmúlt hónapokban többször foglalkoztam az emlékezetpolitika kérdésével, ezen belül kifejezetten a „szoborháború” ügyével is (itt és itt), így most is szükségét éreztem, hogy klaviatúrát ragadva néhány gondolatot képernyőre vessek. Az emlékezetpolitika előretolt harcállásai a köztéri emlékművek, szobrok, utcanevek, melyek indikátorként jelzik az adott közösség morális állapotát, hiszen akit nem tisztelünk, annak nem állítunk szobrot, vagy nem tűrjük köztéri „jelenlétét”. Az elmúlt időszakban hazánkban sok előremutató intézkedés született, így Nagy Imre eltávolítása és a nemzeti vértanúk emlékművének újraállítása, de mára már szinte végleg eltűntek a kommunista múltra emlékeztető alkotások és…

Tovább a teljes cikkre

Sorainkban mindenki hallott a Deák téri kettős gyilkosságról, ahol Laci és Gergő elveikhez hűen, őseik példamutatását követve életüket áldozták, ezzel megmentve egy magyar lány becsületét, s nagy eséllyel életét is. Mielőtt további részletekbe bocsátkoznék, arra kérek minden Testvért, gondolkodjon el rajta, mit is jelent a gyengébbek védelme. Bárki is azt hiszi, hogy ez a felvilágosult gondolkodás hozadéka, nem pedig szívünkbe írott törvény? Bognár Testvérrel együtt kérdem, hány felvilágosult egyén szállt volna harcba, a valószínűsíthető végkimenetelt sejtve, ha meglátja a kést a cigány kezében? Ide vágnak Rorschach gondolatai Kitty Genovese meggyilkolásáról:…

Tovább a teljes cikkre

Ha elég messzire megyünk Egyházunk történelmében, mindig gondoskodott az Úristen olyanokról, akik észrevették a nagy mulasztást, s aztán életüket, egészségüket, hivatásukat az alsóbb néprétegek vallási és szociális felemelésére áldozták. Említsünk rögtön jeles szenteket, akik ugyan évszázadnyi különbséggel, több ezer kilométeres távolságban egymástól (nem egyszer egyházi ellenállás közepette) tették azt, amit az Üdvözítő Jézus Krisztus: a hétköznapokban Isten Országát építő emberekhez fordultak. Kalazanci Szent József, Páli Szent Vince, Bosco Szent János, Lellisi Szent Kamill, Istenes Szent János (ez utóbbi kettő a betegekért áldozta életét), de mindenki sorolhatná a saját ismeretanyagát. A…

Tovább a teljes cikkre

A katolikus válasz, avagy jogi okokból csak KV, április 17.-én adta hírül, miszerint Antonio Marto portugál bíboros elítéli azt a vélekedést, hogy a COVID-19 járvány Isten büntetése lenne, egyúttal szorgalmazza, hogy a papok videóhíváson keresztül gyóntassanak. Utóbbi esetében a KV joggal jegyzi meg, hogy az Egyház ezt vészhelyzetben is tiltja, így az ekképpen kapott feloldozás szentségileg érvénytelen. A probléma abban áll számomra a KV részéről, hogy Veszprémi Csaba szerkesztő szerint, idézem; Nem tudhatjuk, hogy a jelenlegi helyzet Isten büntetése-e. De térden állva, „hamuban és szőrzsákban” könyörögnünk kellene, hogy az legyen.…

Tovább a teljes cikkre