A deák-téri kettős gyilkosság margójára

A múlt héten történt, hogy két magyar fiatalt egy cigány társaság egyik tagja meggyilkolt. A rendőrök három embert állítottak elő, a gyilkost és két bűntársát.

Az értük rendezett megemlékezésen szerkesztőségünk egy része is jelen volt, ahol több ezer szurkolóval együtt róttuk le kegyeletünket a két ifjú hős előtt.

Az elején szeretnék néhány dolgot tisztázni. Miután megtörtént a gyilkosság, a cigányok egy része először védte a tetteseket, hiszen fasisztákat szúrtak le, bizonyára ők keresték a bajt stb. Majd azt hangoztatták, hogy az elkövetők nem is cigányok voltak. Illetve egyébb cifraságokat, de erről a Nacionalista Zóna oldalán olvashattok bővebben. Meg kell említenem Ábrahám Róbert vloggert, aki az eset után egy nagyon őszinte videót tett közzé, amiben elítéli a cigányság ezen tetteit, illetve felhívja a figyelmet, hogy a cigányságot érő atrocitások egyik forrása ezen népcsoport agresszív mivolta. Sajnálatos módon később ő is beállt a „nem is cigányok voltak”-ot hangoztatók táborába.

Az eddig nyilvánosságra hozott és kikövetkeztethető információk alapján elmondható, hogy a gyilkos két társa valóban nem volt cigány. Ha valaki ránéz a facebookos adatlapjukra, világosnak kell lennie, hogy magyarokról van szó. Talán csak J. Marcellnek vannak olyan képei, amelyekről első ránézésre azt lehet mondani, hogy cigány, vagyis lehet, hogy van benne egy vagy több vonóval (és a családból csak rajta jöttek ki ezek a jegyek?). A gyilkosról, azaz Cs. Krisztiánról viszont ez már nem mondható el. Szintén a Facebook adatlapját ajánlom megnézésre. Cs. Krisztián tehát CIGÁNY. Ugyanakkor ez nem változtat azon a tényen, hogy egy kb 7-8 fős cigány társaság volt az, amelyikkel a két magyar srác összetűzésbe került, és a CIGÁNY GYILKOS két magyar társa ennek a CIGÁNY TÁRSASÁG-nak a része volt.

A gyilkos, Cs. Krisztián
Az egyik bűntárs, J. Marcell
A másik bűntárs, J. Dani
A J. ikrek és nővérük

Ahogy az várható volt, már a baloldal is ráugrott erre, és hangoztatja, hogy nem is cigányok voltak.

Időközben – természetesen nagyon meglepő módon – kiderült, hogy a cigányok lányokat inzultáltak, Gergő és Laci pedig az ő védelmükben keveredtek összetűzésbe a cigányokkal, aminek a végkimenetelét már ismerjük.

Laci és Gergő tehát hősök voltak, szembeszálltak egy többszörös túlerőben lévő csoporttal, hogy lányokat védjenek. Kockára tették testi épségüket (utólag már tudjuk, hogy életüket is), mert tudták, hogy mi a kötelességük.

A haláluk miatti mélységes szomorúságon túl az eset letaglózó hozadéka, hogy olyan személyeket vesztettünk, akik tettrekész tagjai voltak a nemzeti oldalnak és saját szurkolói közösségüknek is. Szörnyen tragikus, hogy amint megnyilvánul a nacionalista oldal hősiessége és bátorsága, úgy az már másodízben is hősök halálával végződik.

Elkeserítő, hogy ilyen eseteknek kell történnie ahhoz, hogy bizonyos dolgok új megvilágításba kerüljenek. Nem ismerem az eset körülményeit, de felmerül a kérdés: ha ugyanez a szituáció lejátszódik, és vannak a környéken felvilágosult, a maradi értékek láncait már régen levetkőző, szabad, szigorúan nem rasszista szemléletű egyedek, akkor a két magyar fiú segítségére siettek volna, vagy inkább elsomfordálnak a helyszínről? Nyilván egy verekedésnél már nem lehet megállapítani, hogy ki volt az agresszor, de amíg egy konfliktus a szóváltás szintjén van, könnyebb ezt eldönteni.

Gergő és Laci, csakúgy, mint Tommie Lindh, a liberális korszellem áldozata. Kórképe ez a targédia az egészséges erőszakkultusz, a rassztudat, a nemzettudat és a hős életszemlélet kiölésének fiaink lelkéből. Az individuum túlértékelődése, a közösséghez tartozás érzésének elvesztése újabb, hasonló kimenetelű tragédiák lehetőségét rejti magában.

A Főpolgármester helyzetértékelése

Az eset azt is megmutatja számunkra, hogy igazából csak magunkra számíthatunk. Az ellenzékről, amely most is csak nácizni tud, eddig is tudtuk, hogy nem várhatjuk a probléma megfelelő diagnosztizálását és orvoslását. De hasonlóan van ez a Fidesszel is, amely az esetet arra használja fel, hogy bizonyítsa, hogy csak egy baloldali vezetésű városban történhet meg ilyen. Pedig a gyilkosság nem bír effajta aspektussal. Badarság azt gondolni, hogy Tarlós idején valami mágikus védőzóna lett volna Budapesten.

A mi feladatunk az, hogy mindent megtegyünk, hogy többé ehhez hasonló ne történhessen meg. Mivel a rendszer ezt nem képes megakadályozni, ezért a feladat oroszlánrésze ránk hárul. Az egyén szerepe sem elhanyagolható, de egy közösség vagy mozgalom sokkal többet tehet ennek érdekében. Mindenki köteles képezni magát, mert ha ilyen szituációba csöppen, vagy egy ilyen helyzetre lesz figyelmes, akkor a saját felkészültsége döntő lehet a történések végkimenetelét illetően.

Sokszor elhangzik, hogy az utolsó órában vagyunk. Én nem fogom ezt mondani, mert azon már rég túl vagyunk. Nem vagyok naiv. Látva a folyamatokat és a társadalom állapotát, amik lényegében megengedik, hogy ezek a tragédiák megtörténjenek, el kellene keserednem. Ugyanakkor az erőnket nem túlértékelve hiszem, hogy az igazságot szolgáljuk, Isten pedig nem hagyja el azokat, akik kitartóak a harcban. Hiszem, hogy győzni fogunk!

A cigányságnak pedig meg kell tanulnia, ha máshogy meg nem megy, meg kell velük tanítani, hogy a magyar népfaj uralkodik ebben az országban. Adjunk hát az eszménkhez és a fehér emberhez méltó választ! Ne feledjük ugyanakkor, hogy gyilkosságért csak a gyilkos halhat meg.

Isten adjon erőt nekünk, hogy ez legyen az utólsó meggyújtott mécses!

Gergő és Laci! Emléketek örökké fáklyaként világít számunkra!

Zöldinges. net – Bognár Albert.

Korábbi cikkek