Rassz, kultúra, civilizáció 3. rész

Az előző részekben láthattuk, hogy a civilizációs fejlettségi szint a kulturális minőségtől függ, a kulturális minőség pedig az adott rassz szellemi adottságain múlik, valamint a rassz által adott magasabb rendű embertípus akarati tevékenységén. Ebből logikailag következne, hogy ha a magasabb rendű rasszok újra és újra ki tudnák termelni magukból az elegendő számú magasabb értékű egyedek aránylagos számát, akkor gyakorlatilag a civilizáció halhatatlanná lenne. Felmerül azonban a kérdés, hogy ez mégis miért nem történt meg eddig soha? Jelen állás szerint ugyanis úgy tűnik, hogy maga a nyugati típusú európai civilizáció is…

Tovább a teljes cikkre

Dél-Afrika az apartheid után II. – Az Afrikáner Ellenállási Mozgalom (AWB) története

„Egy szivárvány-nemzetet építünk, amely békében él saját magával és a világgal.” Nelson Mandela Az Afrikaner Weerstandsbeweging, ami magyarul Afrikáner Ellenállási Mozgalomat jelent közismert rövidítése az AWB, egy dél-afrikai nemzetiszocialista, szeparatista, félkatonai szervezet, amit gyakran egy fehér szupremácista csoportként definiálnak. A mozgalmat Eugène Terre’Blanche és további hat jobboldali afrikáner alapította 1973-ban, ami már akkor elkötelezett szeparatista afrikáner nacionalista mozgalom volt, és céljuk egy független búr-afrikáner köztársaság (Volkstaat/Boerestaat) létrehozása volt Dél-Afrika területén. A kétoldalú tárgyalások alatt az apartheid vége felé a korai 1990-es években, a szervezet likvidált néhány néger politikust is. A…

Tovább a teljes cikkre

Rassz, kultúra, civilizáció 2. rész

Az előző részben megállapítottuk, hogy a rasszok minősége nagyban befolyásolja a kultúra minőségét, és így a civilizációs lépcsőfok elérése is mélységében a rassztól, a rassz minőségétől függ. Az adott rassz szellemi-lelki milyenségéből kiáradó kulturális minőség az, amely kicsúcsosodik a civilizációban. Ahogy korábban jeleztük már ebből kifolyólag az emberi fajnak nem mindegyik ága érkezett így el a civilizáció küszöbéhez. A szellemi minőségükből adódóan képtelennek mutatkoznak arra, hogy felkapaszkodjanak a civilizációs létrán, s még arra is alkalmatlanok, hogy egy másik rassz által létrehozott és életben tartott civilizáció vívmányait átvegyék. Született tulajdonságaikból adódóan…

Tovább a teljes cikkre

Dél-Afrika az apartheid után I.

„Egy szivárvány-nemzetet építünk, amely békében él saját magával és a világgal.” Nelson Mandela Prológus A britek 1948-ban adták át a hatalmat a dél-afrikai kormánynak; az ország 1961-ben lett teljesen független. Az afrikáner Nasionale Party (Nemzeti Párt) fenntartotta a gyarmatosítóktól örökölt adminisztratív rendszert. Ennek része volt a szegregáció, sok néger ugyanis majdnem minden nagyobb város mellett létrehozott „rezervátumokban” élt. A Nemzeti Párt ezután törvényekkel intézményesítette a „ faji elkülönítést”, afrikaans nyelven „apartheidet”. Így például megtiltották a vegyes házasságokat, később korlátozták többek között a négerek szabad mozgását, szavazati és tulajdonszerzési jogait. A…

Tovább a teljes cikkre

Rassz, kultúra, civilizáció 1. rész

Korunk materiális értékszemléletének köszönhetően a legtöbben a kultúra definíciójának képletéből kihagynak egy nagyon fontos változót: a szellemet. A kultúrát általában embercsoportok kollektív tevékenységének puszta összegződésének látják, csupán anyagilag összefüggő “hatásként” tekintenek rá. Ahogy azonban minden másnál, úgy a kultúra esetében is a szellem élvez prioritás, a szellemé a primátus, az anyag csupán a szellem kifejeződésének az eszköze, mondhatni okozata. Nem más, mint a korábban létező belső szellemi egység megnyilvánulásának fizikai valója. Erre alapozva valljuk a következőt: minden magasabb rendű kultúra fejlődése nem egyéb, mint a kultúra lelke által tartalmazott belső…

Tovább a teljes cikkre

Mit üzen ’48 március 15-e?

Az 1848/49-es események egy nagyon megosztó téma, mégis szükséges beszélnünk róla, mert a nemzeti identitásunknak, így a nacionalizmusunknak is egy sarkalatos pontja. Evégett nekünk, kiknek célunk a nemzet gondolkodásának formálása, fontos közölnünk és egyúttal tisztáznunk, mit gondolunk e napról, ill. az azt követő eseményekről, valamint, amit gondolunk, azt miért gondoljuk. Fontos leszögeznünk, hogy a Habsburg-ház, a Mátyás királlyal kötött szerződés értelmében, továbbá vérvonaluk miatt, ami Árpád-vérűnek számított, uralkodása legitimnek tekinthető. Továbbá ezt megerősítette a rendi országgyűlés 1687-ben, illetve 1723-ban a pragmatica sanctio elfogadásával. Ezeken túl maga a nemesség külön hűséget…

Tovább a teljes cikkre

Az apartheid felemelkedése és bukása 3.

„Eendracht maakt macht.” /”Az egység erőssé tesz.”/ Az  apartheid hanyatlása és bukása Külpolitikailag az 1960-as évektől egyre nagyobb nyomás nehezedett Pretoriára, hogy hagyjon fel a jogsértő faji gyakorlattal. A nemzetközi tiltakozásnak nyomatékot adott az ENSZ 1962-es apartheid-ellenes határozata, még inkább az „apartheid bűncselekményeket” elítélő 1973-as New York-i nyilatkozat. Pretoria a kommunista mozgalmak elleni küzdelemben tanúsított rendíthetetlensége okán az Egyesült Államok stratégiai szövetségesének számított az afrikai térségben, a Nyugattal nem rokonszenvező, antiimperialista, antikolonialista rezsimek tengerében, azonban az 1970-es évek enyhülési időszakában, különösen a Jimmy Carter elnök hivatalba lépését követően megromlott a…

Tovább a teljes cikkre

Az apartheid felemelkedése és bukása 2.

„Eendracht maakt macht.” /”Az egység erőssé tesz.”/ Az apartheid kialakulása és felemelkedése A korábbi brit uralom alatt is születtek diszkriminatív faji intézkedések, mégis, a Daniel Malan református lelkész vezette búr Nemzeti Párt 1948-as hatalomra kerülése tekinthető az apartheid korszak kezdetének. Az új, Daniel Malan által vezetett kormányban csupa olyan miniszter foglalt helyett, akik  annak  idején  ellenezték azt,  hogy  a  Dél-Afrikai  Unió  Nagy-Britannia oldalán Hitler Németországa ellen lépjen be a háborúba. A nacionalista Nemzeti Párt a búrok politikai önállóságának, gazdasági és kulturális érdekeinek képviseletét tűzte zászlajára, egyrészt a Brit Birodalommal, másrészt…

Tovább a teljes cikkre

Az apartheid felemelkedése és bukása 1.

„Eendracht maakt macht.” /”Az egység erőssé tesz.”/ Az apartheid történelmi gyökerei Az egész világon közismert apartheid szó a hollandból fejlődött afrikaans nyelven „szétválasztást”, „faji elkülönítést” jelent. A Dél-Afrikai Unió, majd a Dél-Afrikai Köztársaság afrikáner (búr) kormányzatainak a néger többséggel, valamint a keverékkel (fokföldi színesekkel), és az indiaiakkal szemben alkalmazott faji alapú, szegregációs politikáját jelöli. A búr nemzeti öntudatot képviselő Nemzeti Párt 1948-ban a kormányzati politika rangjára emelte a faji elkülönítés gyakorlatát, amelynek azonban a gyökerei a 17. század végéig nyúlnak vissza. Az apartheid mibenléte a dél-afrikai történelemben és társadalmi fejlődésben…

Tovább a teljes cikkre

Az európai nő és az etnikai heterogenizáció

Figyelemre méltó és érdekes szakirodalma van a rasszok közötti párkapcsolatoknak és házasságoknak. A kutatások távolról sem merítik ki a témát, de a rendelkezésre álló adatok alapján meglehetősen pontos képet rajzolhatunk az ilyen kapcsolatokról. Ahhoz, hogy mindezt megértsük, szükséges néhány fogalom tisztázása, mint például az exogámia. Az exogámia kifejezés szó szerint csoporton kívüli házasságot jelent, azt értjük rajta, hogy a nők vonzódnak a csoporton (népen, etnikumon) kívüli férfiakhoz, jobban, mint a férfiak az idegen etnikumú nőkhöz. A fehér férfiak részéről a távol-keleti (mongoloid) nők preferálásának kultúrális oka van: az ázsiai nők…

Tovább a teljes cikkre