Az európai nő és az etnikai heterogenizáció

Figyelemre méltó és érdekes szakirodalma van a rasszok közötti párkapcsolatoknak és házasságoknak. A kutatások távolról sem merítik ki a témát, de a rendelkezésre álló adatok alapján meglehetősen pontos képet rajzolhatunk az ilyen kapcsolatokról. Ahhoz, hogy mindezt megértsük, szükséges néhány fogalom tisztázása, mint például az exogámia. Az exogámia kifejezés szó szerint csoporton kívüli házasságot jelent, azt értjük rajta, hogy a nők vonzódnak a csoporton (népen, etnikumon) kívüli férfiakhoz, jobban, mint a férfiak az idegen etnikumú nőkhöz. A fehér férfiak részéről a távol-keleti (mongoloid) nők preferálásának kultúrális oka van: az ázsiai nők magas etikai és munkaértéke, valamint a világos bőrszínük.

Érdekes, hogy ez a hajlam fordítva is igaz, az ázsiai nőknek leginkább a fehér férfiak tetszenek. De melyik fehér férfi áll össze cigány vagy néger nővel? Meg lehet figyelni, hogy Magyarországon, illetve más fehér országokban is, például az afrikai-fehér vegyesházasságokban 95%-ban a férfi a néger. Természetesen nem minden rasszok közötti párkapcsolat házasság, de használhatjuk a házasságkötésekre vonatkozó adatokat arra, hogy ésszerű következtetéseket vonjunk le az információból a szélesebb társadalomra, és általában a párkapcsolatokra vonatkozóan. Például a Pew Research intézet 2012-ben végzett egy nagyszabású felmérést a rasszok közötti házasságokról, ami jelentős mennyiségű adatot prezentál. 1980 óta a rasszok közötti házasságok aránya 3%-ról 8%-ra nőtt. Az első házasságok esetében az arány 6%-ról 15%-ra emelkedett a fehér országokban. Ez a társadalmi jelenség, hogy a nők csoporton kívül választanak párt megfigyelhető a kisebb közösségben is: például nagyon kevés lány jár fiú osztálytárssal, vagy régen a falvakban a lányok inkább másik faluba mentek legényekhez. Ez ebben a léptékben (törzs-faluközösség, illetve azonos rasszon belül) kifejezetten hasznos, hiszen megóv a beltenyészettől, voltaképpen ezért nem alakult ki a vérfertőzés (incestus) sem. Azonban a huszadik és huszonegyedik században a feminizmus diadalmaskodásával, a liberális agybaj elterjedésével, valamint a média, ezenbelül is a reklámok, zene és filmipar ráhatásával az erkölcsi korlátok fellazulására ez a női hajlam kifejezetten veszélyforrássá növekedett. Itt ismét ki kell emelni a huszonegyedik századi reklám és filmipar negatív hatását.

Nagyon ritkán jelennek meg a reklámokban fehér férfiak pozitív színben. Szinte mindig elhízott, nevetséges, ügyetlen, bugyuta figurák, akik rá vannak utalva a nőkre és a nem fehérekre. A filmektől a televíziós műsorokon keresztül a reklámokig egyre inkább uralkodó ez a fehérellenes megközelítés. Arra a kérdésre is megkapjuk a választ, hogy miért a négerek vagy más sötét bőrszínű férfiak a kívánatos nekik, és miért nem például a kelet-ázsiaiak vagy a svédek. J. D. Watson amerikai molekuláris biológus egy 2000-es előadása során kifejtette, hogy a sötétebb bőrű emberek libidója tendenciózusan, mérhetően magasabb, tesztoszteronszintjük is magasabb, ennek oka, hogy a pigmentációért felelős melanin felerősíti a szexuális késztetést (az evolúciós ok, hogy mérséklet égövön nyáron szaporodjon az ember, hogy a gyerek kora tavasszal szülessen). Azaz: egyes fehér nők igenis ezért örülnek ennek a több millió, jobbára sötét bőrü fiatal férfiakból álló bevándorló hordának, amiért sok fehér férfi is nagyon örülne, ha hirtelen több százezer tizennyolc éves fehér rasszhoz tartozó ukrán, orosz, vagy népszerű ázsiai japán lány teremne nálunk vagy más fehér országokban. Csakhogy, amíg a nők soha az életben nem vallanák be szimpátiájuk ilyen jellegét, pláne, ha feministák, addig a férfiak többsége valószínűleg nem is igyekezne letagadni azt. Ebből következik, hogy a fehér emberre kívülről és belülről is rászabadítják a sötét bőrszínű rasszokat. Kívülről a bevándorlás vagy betelepítés által, míg belülről a liberális, agymosó, globalizáló, multikulturális, egyenlőségelvű propaganda és média teszi nyitottá a gyenge jellemű fehér nők lelkét vérvonaluk tisztaságának megszakítására.

Fontos, hogy ebben a háborúban a fehér férfi lett az utolsó védelmi vonal, amely feltartóztathatja és megállíthatja a fehér civilizációnk elpusztítására törekvő ellenséges erőt, amit fajkeveredésnek hívunk. A tanulság ebből az, hogy az ösztönöknek, így a női alapösztönöknek is, a maga helye, ideje és szerepe megvan egy normális, tradicionális társadalomban. Ha közelebbről megvizsgáljuk ezeket az ösztönöket, mind azt célozzák, hogy a nő betölthesse anya szerepét, hogy gyermekeit biztonságban felnevelhesse. Mivel a nőket mesterségesen ezen szereptől eltérítették, szülniük tilos, gyerek nem kell, önmegvalósítás van, ezért ezek az ösztönök káros irányba fejlődtek, mi több, ebben a feminista és atomizált társadalomban az államalkotó nemzetmegtartó réteg pusztulását irányozzák elő.

Zöldinges.net – Magyar Nimród

Korábbi cikkek