Kategória: Identitás

Identitás

A nemi identitás válsága

Zöldinges Szerkesztőség

Vékony Csongorral beszélgettünk új könyvéről A magyar szélsőjobboldalon gyakran szembesülünk azzal a problémával, hogy kevés kurrens munka jelenik meg magyar írók, politikusok tollából azokról a kérdésekről, melyek a XXI. század jobboldali emberének nézőpontjából reagálnak a kor nagy kihívásaira. A változás szele természetesen itt is észlelhető, ennek első fuvallata lehet egy ígéretes új könyv, mely február 9-én szerdán kerül bemutatásra Budapesten. Az íróját többen már ismerhetitek, hiszen tavaly vendégül láttuk nyári táborunk kerekasztal beszélgetésének vendégeként, melyről podcast adás is készült. Csongorról tudni kell, hogy az LMBTQ lobbi kérlelhetetlen ellensége. Közéleti szerepvállalása…

Tovább a teljes cikkre

Halloween margójára, avagy a kulturális öngyarmatosítás mintapéldája

Zöldinges Szerkesztőség

“Magyarországon nincs Halloween, Mindenszentek(/Halottak napja) van!” – árasztották el idén is a Facebookot a hasonló bejegyzések. A félreértések elkerülése végett szeretném azonban tisztázni, hogy teljesen felesleges a XXI. században a Halloween köré kialakult szokásokat, és ezeknek a szokásoknak az értelmezési keretrendszerét, tartalmi jellegét azzal mosdatni, és a jogos kritika legitimitását megkérdőjelezni azáltal, hogy előhozakodunk az ünnep eredetmítoszával és korábbi kulturális hagyományaival. De, hogy ne érje szó a ház elejét egy bekezdés erejéig vizsgáljuk meg az Halloween, mint ünnepnap keletkezésének eltérő értelmezéseit. A leggyakrabban hangoztatott nézet szerint a napjainkban igencsak népszerű…

Tovább a teljes cikkre

Mit jelent kereszténynek lenni? – Karácsonyi gondolatok egy hungaristától

Zöldinges Szerkesztőség

Karácsony a kereszténység legfontosabb ünnepe, hiszen ahogy János evangélista írta: „És az Ige testté lett…”. Jézus születése minden év szentestéjén a reményt jelenti számunkra, különösen napjainkban, amikor nem csak a járvány állít minket kihívások elé, de a nyugati keresztény civilizáció és a normalitás a szemünk láttára vérzik el, mert Nyugat-Európa nem látja, vagy tán nem is akarja látni, hogy az általa a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszó jegyében előidézett állapotok, a tolerancia és a szabadosság a szakadék szélére sodorta a nyugati civilizációt. A kereszténység nem csak napjaink legüldözöttebb, de legfélreértelmezettebb…

Tovább a teljes cikkre

Szomorú adalék

Zöldinges Szerkesztőség

Egyik előző írásomban keserűen fogalmaztam meg, hogy miként hanyagolta el az Egyház a kétkezi munkások és a fölművelő parasztok lelkipásztori gondozását, elérve ezzel azt, hogy a bolsevizmus és a liberalizmus karjaiba borulva, ellenségeivé legyenek a normalitásnak. Mielőtt pappá lettem, szakmát tanultam és boldog voltam/vagyok, hogy egy olyan nemes mesterség művelője lehettem. Manapság is gazdag forrás számomra az ott szerzett – nemcsak szakmai – ismeretek sokasága. Amikor azonban az Úristen elhívott az Ő szolgálatára, ismét egy más világba csöppentem, minden plébánosi helyemen a szorgalmas, kedves parasztemberekkel vett körül az élet. Velük…

Tovább a teljes cikkre

Dicsőség a Hősöknek!

Zöldinges Szerkesztőség

Idén a mai napon, május 31-én ünnepeljük az úgynevezett Hősök Napját, amikor azokra emlékezünk, kik a hazáért áldozták életüket. Az ünnep eredete 1917-re nyúlik vissza. Ekkor, az első világháború poklában határoztak úgy, hogy mindazon férfiak és nők, akik fegyverrel vagy fegyvertelenül estek el nemzetükért és szülőföldjükért, vagy egész életüket országuk és népük felvirágoztatásának szentelték, kiérdemelték, hogy e napon tisztelettel emlékezzünk rájuk. A második világháborút követően az emléknapot nem tartották meg többször, ám ma, a kommunista rezsim bukása után újra lehetőségünk nyílik tisztelettel adózni nemzetünk élcsapata előtt. Hősökből pedig a vérrel…

Tovább a teljes cikkre

A „jakabfa” és a magyar Valentin-nap

Zöldinges Szerkesztőség

Két lufi felfújása közt és a krepp papír vágás szünetében úgy éreztem billentyűzetet kell ragadnom és megosztanom veletek néhány érdekességet a magyar Valentin napról, avagy május elseje hajnaláról, mely a néplélek szerelmi áhítatának ékes szószólója. A Kárpát-Medence széltében hosszában, igaz már egyre kihalófélben, de él még a májusfa állítás szokása, mint a szerelmesek ünnepe, amikor is a legények kiszemeltjük vagy párjuk kapujába, ablaka alá, vagy éppen a társasház folyosójára (ahogy én is tettem hajnalban) színes szalagokkal, lufikkal díszített zöld ágat, vagy kisebb-nagyobb fácskát állítanak, esetleg májuskosarat tesznek az ajtó elé.…

Tovább a teljes cikkre

Hungarista és ellenforradalmár

Zöldinges Szerkesztőség

A napokban ünnepeltük a dicsőséges magyar ellenforradalom győzelmének 100. évfordulóját, mikoris a Nemzeti Hadsereg bevonult a vörös rongyokba öltözött Budapestre. Sokféle érzést hoz felszínre az évforduló: sokak könnyes szemmel a múltba révednek, mások kiöntik lelkük mocskát, hogy ezredszer is elátkozzanak mindent, ami nemzeti. De nem! A magyar ellenforradalom a miénk! A magyar ellenforradalom a birodalmi ethoszból született, a magyar gondolat halhatatlanságából. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk! Való igaz, hogy a Nemzeti Hadsereg sem a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregével, sem a Román Királyi Hadsereggel nem került harci cselekménybe soha, és…

Tovább a teljes cikkre

Gondolatok október huszonharmadikán

Zöldinges Szerkesztőség

Forradalom? Ellenforradalom? Felkelés? Sokféleképpen nevezték már az elmúlt hatvankét esztendőben a magyar heroizmus ékes példájaként a történelemkönyvek lapjain kiemelt betűvel íródott 1956-os eseményeket, de vajon mi az igazság a fogalmakat illetően? A Kádár-érában ellenforradalomként hivatkoztak az október 23-át követő eseményekre. Világos, hogy az ellenforradalom, mint fogalom pejoratív értelmezést nyert ebben az időszakban, de vizsgáljuk meg, mit is jelent valójában. A forradalom és ellenforradalom fogalompárosa a francia forradalomhoz köthető, mely után a jakobinus diktatúra ellen szervezkedő Vendée-i felkelők (az első ellenforradalmárok) az „ancien régime” – a régi rend – helyreállításáért szálltak…

Tovább a teljes cikkre

Dél-Afrika az apartheid után III. – Volkstaat (népállam) koncepciók

Zöldinges Szerkesztőség

„Egy szivárvány-nemzetet építünk, amely békében él saját magával és a világgal.” Nelson Mandela A Volkstaat (egy afrikaans szó, jelentése népállam) az afrikáner önrendelkezés megalapításának egyik fomája Dél-Afrikában, ami egy teljesen független búr-afrikáner haza. Az 1830-as és 1840-es évek nagy vándorlásait követően, a búr-afrikáner telepesek úgy határoztak hogy letelepednek. Ennek érdekében számos köztársaságot hoztak létre a 19. százazad második felében. Az apartheid bukása után 1994-ben, számos afrikáner kiábrándult volt, és úgy érezték politikailag súlytalanná váltak Dél-Afrikában, ami azt eredményezte, hogy igény merült fel egy független saját állam létrehozására (Volkstaat). Számos módszert…

Tovább a teljes cikkre

„Sohasem lesz, soha nem lesz a béke napja május 8-a!”

Zöldinges Szerkesztőség

Nagy nap ez a mai, a német fegyveres erők hivatalosan is letették a fegyvert, Európa végre szabad, a nácik végleg elbuktak: a világ megmenekült! De biztos ez? Május 7-én, Eisenhower hadseregtábornok reimsi főhadiszállásán megtörtént a fegyverletétel aláírása. A német csapatok feltétel nélküli megadásáról rendelkező okmányt a kora hajnali órákban amerikai részről Bedell Smith tábornok, a német haderő képviseletében pedig Alfred Jodl vezérezredes, az OKW (Oberkommando der Wehrmacht) hadműveleti főnöke írta alá. Az egyezmény szerint május 8-án éjfélkor áll be a teljes fegyvernyugvás. A reimsi német kapitulációt szovjet részről a SHAEF…

Tovább a teljes cikkre