In memoriam Szálasi Ferenc!

Jó néhány írás született már Szálasi Ferenc puritán jelleméről, szerény öltözetéről, arról a nemes egyszerűségről, ahogyan élt, és a földöntúli bátorságról, ahogyan a halálba ment. Mégis hiányérzetem volt. Egy valamiről nem esett szó igazán soha: hogy mi ennek a jelentősége, mire lehet ebből következtetni. Annyira így van ez, hogy az ostoba emberek sokszor éppen emiatt gúnyolták. „Kopottas” öltönyén élcelődhettek, amit „folyton viselt”. Tehették ezt a szűkre szabott intellektus jól ismert arroganciájával, amint az emberi, erkölcsi nagyság felé fordul értetlenül. Ahogyan ezek a szellemi törpék minden nagyságot megpróbálnak magukhoz rántani a…

Tovább a teljes cikkre

A buddhista expanzió – két tanulmány

Miért is nevezhető expanziónak? Hisz a buddhizmus nagyhatalmaktól független, személyes és/vagy közösségi karma megtisztulásra törekszik, melynek útja nem ritkán (de nem is kizárólagosan) párhuzamot mutat a taoisták nem cselekvési elvével. Ki kell ábrándítsam a Tisztelt olvasót, ez a gyakorlatban máshogy néz ki. Egész Európában, így hazánkban is a tibeti buddhizmus gyakorolja a legnagyobb hatást a köztudatra, ismerik az emberek a Dalai Lámát, a mandalákat, mindenféle motívumokat felismernek, de fogalmuk sincs annak univerzális üzenetéről. Ezen a ponton már megállapítható, hogy a felsorolt intézmények legnagyobb jó szándéka ellenére is, csupán a tibeti…

Tovább a teljes cikkre

Horvát-Magyar perszonálunió?

„Horvát vagyok, tehát magyar.” Zrínyi Miklós Folyamatosan találkozom azzal a tévképzettel, hogy a Magyar Királyság és a Horvát Királyság közt perszonálunió állt fenn, nem pedig reálunió. Ezért most ezen téveszmék cáfolatára készülök, mert a múltat csak az igazság szemüvegén keresztül vizsgálhatjuk. Fontos tudnunk, hogy Horvátország területe csak az egykori Horvát-Szlavónország Modrus-Fiume és Lika-Krbaava területének egy részét tette ki. Nagyobbik része a hajdani Szlavónia területe volt, vagy közvetlenül a magyar király kormányzása alatt állt. Szlavónia Verőce, Pozsega és Szerém A horvát-szlavónországi Pozsega, Verőce és Szerém megyék sosem tartoztak a szlavón bán…

Tovább a teljes cikkre

Hungarista és ellenforradalmár

A napokban ünnepeltük a dicsőséges magyar ellenforradalom győzelmének 100. évfordulóját, mikoris a Nemzeti Hadsereg bevonult a vörös rongyokba öltözött Budapestre. Sokféle érzést hoz felszínre az évforduló: sokak könnyes szemmel a múltba révednek, mások kiöntik lelkük mocskát, hogy ezredszer is elátkozzanak mindent, ami nemzeti. De nem! A magyar ellenforradalom a miénk! A magyar ellenforradalom a birodalmi ethoszból született, a magyar gondolat halhatatlanságából. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk! Való igaz, hogy a Nemzeti Hadsereg sem a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregével, sem a Román Királyi Hadsereggel nem került harci cselekménybe soha, és…

Tovább a teljes cikkre

Hungarizmus és jogfolytonosság

„Én, Szálasi Ferenc, nemzetvezető, esküszöm az élő Istenre…” Szálasi Ferenc nemzetvezetői eskütételének hetvenötödik évfordulóját ünnepeljük. Nemcsak ilyen évfordulókon, hanem általánosan elverik a port a halálosan szeretett nemzetéért vértanúhalált halt államfőn, hogy hatalomgyakorlása minden jogi alapot nélkülözött. Ezt szinte a baloldalt túllicitálva megkapja az ú.n. „nemzeti oldaltól”, más néven „nemzeti radikálisoktól” is. Valóban igaz ez? A törvényesség közjogi elve (legitimizmus) azt mondja ki, hogy igazolt jogrenden kell alapulnia egy államnak, s annak törvényeit megváltoztatni (reformálni) csak a már adott törvényes keretek között szabad végrehajtani. A társadalom közjava ezt megköveteli, hisz csak…

Tovább a teljes cikkre

Epilógus 1944. október 15. kapcsán

 Ünnepi írások a hatalomátvétel 75. évfordulójára IV. Rész Korunk tipikus tudathasadásának köszönhetően még ma is sokan állítják az ún. nemzeti oldalon, hogy egyedül a „gazember nyilasok” felelősek mindazon rosszért, ami a második világháborúban és utána a magyarság nyakába szakadt. Egyesek ezt még azzal emelik az elmebetegség szintjére, hogy szerintük a nyilasokból lettek a kommunisták, sőt a hírhedt ÁVO-t is velük töltötték fel, s így a Rákosi-terror kínzókamráiban egykori nyilas keretlegények végezték el a legpiszkosabb munkát. Ezen baromság legfőbb ügyeletes propagálója nem más, mint az állítólagos „történelemtanár” Bayer Zsolt, a Fidesz-holdudvar…

Tovább a teljes cikkre

A Remény Napja – Ünnepi írások a hatalomátvétel 75. évfordulójára III. Rész

Veridicus, P.H.M-közeli történész: Örökérvényű üzenetek 75 év távlatából A történelem az élet tanítómestere. Ezt a régi bölcsességet a történelmi események elemzésekor a megszokottnál mélyebb, időtállóbb igazságok feltárására is alkalmazhatjuk. A hungarista hatalomátvétel 75 éves évfordulóját a történelmi tanulságok levonása mellett felhasználhatjuk örökérvényű erkölcsi – szellemi igazságok kimondására is. Alapigazság, hogy a természetjog fölötte áll a tételes jognak. A természetjog isteni eredetű, hiszen Isten írta azt az ember szívébe, mint iránytűt és belső mércét, ezért örök és változhatatlan, míg a tételes (pozitív) jog emberi alkotás, ezért folyamatosan változik. Október 15-én a…

Tovább a teljes cikkre

A Remény Napja – Ünnepi írások a hatalomátvétel 75. évfordulójára II. Rész

Géresi Tamás, történész, a P.H.M Borsod-Abaúj-Zemplén megyei csoportvezetője: Az én októberem, avagy számomra mi a fő üzenete 1944. október tizenötödikének Október 15.-ének üzenete számomra az az örökkévaló tény, hogy a hatalom megragadásához mindig két feltételnek kell teljesülnie, felkészültségnek és egy történelmi helyzetnek. 1944-ben, mind a két feltétel adott volt. A történelmi helyzet csak az Istenen (vagy nevezhetjük gondviselésnek) múlik, mi nem befolyásolhatjuk, a mi feladatunk, hogy felkészültek legyünk mikor eljön. De hiába is vagyunk bármennyire felkészültek akár szellemileg, akár katonailag, akár kapcsolatrendszereket tekintve, egy adott történelmi helyzet nélkül nem sikerülhet…

Tovább a teljes cikkre

A Remény Napja – Ünnepi írások a hatalomátvétel 75. évfordulójára I. Rész

Múlt és jelen összeér, mikor visszatekintünk immár 75 év távlatából a Hungarista Mozgalom történetének legjelentősebb eseményére. Erre a jeles alkalomra mi is nagy várakozással készültünk, hiszen generációkon átívelő íráscsokrot közlünk le folytatásokban, melyben a hungarizmus három generációja szólal meg. Az emigrációsokat még személyesen ismerő testvérünk, a XXI. századi „nagy mozgalom”, a PHM vezetője és holdudvarába tartozó értelmiségének néhány tagja, illetve a legújabb generáció, a Zöldinges szerkesztősége egyaránt kifejti gondolatait az évforduló kapcsán. Hirdesse az elkészült íráscsokor a hungarizmus jelen- és örökkévalóságát a XXI. század zivataros esztendeiben is. Domokos Endre János,…

Tovább a teljes cikkre

Győzött a demokrácia! – avagy a „mi ne legyen” világ

A demokráciának meg van az a szépsége, hogy mindig győz. Az eredménytől függetlenül valamelyik oldal, vagy épp mindkettő mondhatja, hogy győzött a demokrácia. A demokrácia úgy győz, hogy legyőzi magát. Az egyik helyen az egyik, a másikon a másik demokrácia győz, úgy, hogy az egyik az egyik helyen legyőzi a másikat, a másik meg a másik helyen a másikat. Csodálatos egy dolog ez. Újra és újra nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy a demokrácia nem az értékek képviseletéről szól, nem valakinek a feddhetetlensége, vagy alkalmas mivolta hozza el a győzelmet, hanem hogy…

Tovább a teljes cikkre