„Üstökösként járt elöl…” – Márton Áron példamutatása

124 éve – 1896. augusztus 28-án – született egy székely család harmadik gyermekeként Márton Áron, Erdély püspöke, a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legismertebb alakja. Márton Áron élete és sorsa tökéletesen jellemzi a 20. századi magyar sorsot az elszakított magyar területeken. Az első világháború alatt hadnagyként harcolt a doberdói ütközetben az olasz sereg ellen, majd az Ojtozi-szorosnál védte Erdélyt a betörő román csapatoktól. Bátorságára és vitézségére példa, hogy szülőföldje védelme során háromszor is megsebesült. A vesztes világháború után elhívást kapott Istentől, hogy a szolgálatába álljon. Döntésében Erdély elcsatolása és…

Tovább a teljes cikkre

Mit jelent augusztus 20-a?

Fogós kérdés. Vagy nem? Egyszerű lenne a válasz? Igen. Igen? 2019-et írunk, 1019 évre az államalapítástól, avagy 1123 évre azon évtől, melyben elődeink nem csak egy újabb kalandozás okán lépték át a Kárpátok hágóit, hanem egy új haza reményében. Hosszú idő, megszámlálhatatlan történés. Dicsőség, tragédia, győzelem, vereség, jólét és szenvedés. Volt itt minden, mint a búcsúban, ahogy mondani szokás, de nem is lehetett volna másképp. Az a bő ezer év, ami magában foglalja népünk történelmét bizonyítja azt, hogy helyünk van itt, amit az ezer év alatt nem voltunk restek folyton…

Tovább a teljes cikkre

Visztulai csoda

Éppen száz éve, 1920. augusztus 13-án kezdetét vette a Varsónál vívott ütközet, mely fordulópontot hozott a lengyel-szovjet háborúban, és megmentette Európát a bolsevizálástól. Az 1917-es oroszországi bolsevik hatalomátvételt követően Lenin és klikkje békét kötött a központi hatalmakkal, és az ellenük fellépő fehér hadsereg legyőzésére koncentrált. Az antant győzelmét követően az addigra már megerősödött kommunisták azonnal felrúgták a breszti békét, és rátámadtak a cári birodalom hamvaiból felemelkedett új államokra. Így lépett életbe 1919. elején a Visztula-hadművelet, amelyet a lengyel parasztok és munkások „burzsoá uralom alóli felszabadítása” céljából indítottak meg. Az 1918…

Tovább a teljes cikkre

Az utolsó keresztes hadjárat

1941. június 22-én indult meg a Barbarossa hadművelet, azon offenzíva, mely Európa újkori pestisének, a bolsevizmusnak elpusztítását tűzte ki célul. A Barbarossára duplán illik a keresztes jelző, mivel a horogkeresztes zászló alatt felsorakozva indultak harcba Európa keresztény népei az ellen az ideológia ellen, mely Európa ősi jelképét, Krisztus keresztjét akarta elpusztítani. A középkor Szentföldre induló hadjárataihoz hasonlóan csaknem az egész kontinens csatlakozott a történelem legnagyobb horderejű offenzívájához. A németekből, finnekből, románokból, magyarokból, hollandokból, franciákból és még sok más népből álló haderő szellemiségét talán a Wehrmacht mottója írja le legjobban: „Gott…

Tovább a teljes cikkre

„Mi most a világ vallása?…”

Teszi fel a kérdést Szent John Henry Newman bíboros – majd így folytatja: „…Minden derűs és vidám. A vallás kellemes és könnyű; a jóakarat a fő erény; az intolerancia, a bigottság, a túlzott lelkesedés a fő bűnök. Az önmegtartóztatás képtelenség – már az állhatatosságot is barátságtalan, gyanakvó szemmel nézik. (…) Vajon nem arról van tehát szó, hogy a Sátán úgy akarja meghamisítani az Igazságot, hogy azt, ami nem több, mint az emberi szív természetes késztetése az adott körülmények között, szépen megformálja és felcicomázza? Ez a tanítás csak részben evangéliumi, valójában…

Tovább a teljes cikkre

Dicsőség a Hősöknek!

Idén a mai napon, május 31-én ünnepeljük az úgynevezett Hősök Napját, amikor azokra emlékezünk, kik a hazáért áldozták életüket. Az ünnep eredete 1917-re nyúlik vissza. Ekkor, az első világháború poklában határoztak úgy, hogy mindazon férfiak és nők, akik fegyverrel vagy fegyvertelenül estek el nemzetükért és szülőföldjükért, vagy egész életüket országuk és népük felvirágoztatásának szentelték, kiérdemelték, hogy e napon tisztelettel emlékezzünk rájuk. A második világháborút követően az emléknapot nem tartották meg többször, ám ma, a kommunista rezsim bukása után újra lehetőségünk nyílik tisztelettel adózni nemzetünk élcsapata előtt. Hősökből pedig a vérrel…

Tovább a teljes cikkre

Anyák napi vers: „Édesanyád”

Édesanyád            Ha édesanyád szeme                                               Nem úgy lát,mint egykor, Ha édesanyád lábát Megtörte az aggkor,  Akkor nyújtsd a karod, Ne hagyd őt magára, Neked kell kísérned Utolsó útjára.  Minden kérésére Adjál néki választ,Türelmes légy véleAkkor is, ha fáraszt Ha nem ért meg téged,Magyarázd el újra, Mikor már nem kérdez,Keserű az óra.  Adolf Hitler, 1923 (Forrás: Szittyakürt Fordította: Tudós-Takács János Bevezető: Wikipédia) Zöldinges Szerkesztőség Share

Tovább a teljes cikkre

A „jakabfa” és a magyar Valentin-nap

Két lufi felfújása közt és a krepp papír vágás szünetében úgy éreztem billentyűzetet kell ragadnom és megosztanom veletek néhány érdekességet a magyar Valentin napról, avagy május elseje hajnaláról, mely a néplélek szerelmi áhítatának ékes szószólója. A Kárpát-Medence széltében hosszában, igaz már egyre kihalófélben, de él még a májusfa állítás szokása, mint a szerelmesek ünnepe, amikor is a legények kiszemeltjük vagy párjuk kapujába, ablaka alá, vagy éppen a társasház folyosójára (ahogy én is tettem hajnalban) színes szalagokkal, lufikkal díszített zöld ágat, vagy kisebb-nagyobb fácskát állítanak, esetleg májuskosarat tesznek az ajtó elé.…

Tovább a teljes cikkre

Katekizmus az Egyház kríziséhez VI.

P. MATTHIAS GAUDRON: KATEKIZMUS AZ EGYHÁZ KRÍZISÉHEZ (Folytatás) A VALLÁSSZABADSÁG 32. Jézus Krisztus királya a társadalomnak? Jézus Krisztus nem csak az Egyház vagy a hívők Ura, hanem minden népnek és minden államnak is. Ezt Ő maga mondta a mennybemenetele előtt: „ Nekem adatott minden hatalom a mennyben és a földön”. (Mt. 28, 18.). Ő az egész világ Ura, és minden az Ő hatalma alá tartozik. Ahogy XI. Piusz a „Krisztus Király” („Quas primas”)-ban (1925. dec. 11.) tanítja, ez a teljhatalom kettős alapzaton nyugszik: Krisztus a király a veleszületett jog alapján,…

Tovább a teljes cikkre

Hurrah for the Bonnie Blue Flag!

1861. április 12-én vette kezdetét Fort Sumter erődjének ostroma, s ezzel együtt az amerikai polgárháború. Az a konfliktus, amely az USA történelmének legvéresebb négy éve volt, és több mint 600000 emberéletet követelt. Rengeteg tévhit kering ezzel a háborúval kapcsolatban, mely leginkább a jenki propaganda terméke. Így alakult ki a „jóságos, liberális Észak” és a „gonosz, rabszolgatartó Dél” tévképzete, illetve az a hazugság, hogy a háborút kizárólag a rabszolgaság kérdése idézte elő. Ahhoz, hogy megértsük a konfliktus kirobbanásának okait, sokkal régebbre kell visszamennünk. Észak és Dél ellentéte megalakulásától fogva végigkíséri az…

Tovább a teljes cikkre