Hónap: 2020 január

In memoriam Tudós-Takács János (videósorozat 4.rész)

Zöldinges Szerkesztőség

Hosszabb szünet után, de folytatjuk a videósorozatot, amelyet elindítottunk több hiánypótló témában, melynek szereplője a megboldogult Tudós-Takács János (1936-2010). Katolikus teológus és filozófus volt, de műfordításban is remekelt. Sokaknak ismerősen cseng e név, talán azért is, mert a hungaristák körében egy példakép volt, egy olyan ember, akire büszkén fel lehetett nézni és szellemileg is magasfokú tudással rendelkezett, ám jelleme igazi kincs volt. Zöldinges.net – Lengyel Béla Share

Tovább a teljes cikkre

Újra a Facebookon!

Zöldinges Szerkesztőség

Tisztelt olvasók! Szerkesztőségünk olvasói ajánlásra úgy határozott, hogy közösségépítő jelleggel létrehoz egy titkos Facebook csoportot, ahova azokat vesszük be, akik minket olvasnak, támogatóink, szimpatizánsaink. A felvételhez az kell, hogy a kapcsolat fülnél megtalálható email címre elküldik a facebook profiluk linkjét, amit egy erre a célra létrehozott profillal be fogunk jelölni. Amint beáll az ismerettség, meg fogjuk nézni, hogy a jelentkező illető profilja alapján a csoportba való e. Tehát nem egy álprofil, vagy az oldal nézeteivel nem öszeegyeztethető nézetű személy akarna csatlakozni a csoporthoz. Mielőtt bárki bármit gondolna, titkos csoportba csak…

Tovább a teljes cikkre

A Norbi ügy margójára: Elég volt a meninizmusból és a feminizmusból!

Zöldinges Szerkesztőség

Mielőtt belevágnék írásom születésének apropójába, szükséges konstatálni, hogy társadalmunk minden téren pártfogolja a degenerációt, ez a kulturális pestis pedig kihat a szépségideálra is. A szépség fogalma alapjáraton valóban szubjektív, nem lehet objektív alapon kijelenteni, hogy XY szép. Mindenkinek van egy zsánere, van aki a fakó, pirospozsgás, smaragdzöldszemű nőket tartja a legkívánatosabbnak, de van aki a napbarnított, teltidomú, szőke hajú, tengerkékszemű hölgyeket, a sort pedig a végtelenségig lehetne sorolni, eltérő tulajdonságok alapján. Igenis léteznek viszont olyan variációk, melyek objektíven betegesek, a társadalomnak pedig nem szabadna szponzorálni életvitelüket. Erre a jelenségre tapintott…

Tovább a teljes cikkre

Szeretem a gótikus katedrálisokat…

Zöldinges Szerkesztőség

Jól tudjuk, hogy a történelem viharát, a forradalmak korát, vagy a vallásháborúk idejét kevés egyházi építmény élte túl – elég csak a párizsi Notre-Dame katedrálisra hivatkoznunk. Sok pusztulás után kétszáz esztendeje a francia forradalom rettenetes pusztítást végzett és az egyébként egyházellenes Violet le Duc, a zseniális építész munkája nyomán épülhetett újjá; most pedig a tragikus tűzvész hozott nyomorúságot Európa keresztény múltjának e csodás helyére. Kicsiny hazánkban a török iga idején elpusztult csaknem minden középkori templomunk. Így majd csak a barokk egyházművészet hozta meg a magyar templomok újjászületését. A 19. század…

Tovább a teljes cikkre

Kultúrmarxizmus a jobboldalon

Zöldinges Szerkesztőség

Rövid gondolatok a kultúrmarxizmus térnyeréséről köreinkben. Lássuk csak, hogy szivárog be a jobboldali emberek köreibe ez a „fantasztikus” eszme. Először is kezdjük az alapoknál. Házasság. Mint keresztény embernek, nem szabadna hűtlennek lenni a házastársunkhoz. „Felebarátod házastársát ne kívánd!” Sokszor jobboldali körökben tapasztalom azt a mérhetetlen erkölcstelenséget, amit embertársaik ellen elkövetnek és persze semmiféle bűntudatot nem éreznek. Sőt manapság divat lett az erkölcstelenség és mondhatni, hogy az úgynevezett jobboldal nagy része nem keresztényi életmódot él. Ki kell tehát mondanunk, hogy valódi keresztény értékrend nélkül a világunk elzsidósodik a szó szoros értelmében…

Tovább a teljes cikkre

A Katolikus Egyház válságának okai

Zöldinges Szerkesztőség

(Egy nyugdíjas pap gondolatai) Igen változékony történelmi korban születtem, nevelkedtem és bizonyos tekintetben ugyanilyen változékony egyházi pályán járva sokat tapasztaltam. Öregségemre elkeseredtem – de nem reménytelenül – hogy talán ezért hívott volna meg az Úr a papságra, ezért dolgoztam lelkesen, vagy néha esendőségek közepette? Még nagyobb keserűséget okoz a gondolat, hogy nem tudok ezen segíteni, sőt talán még részese is voltam, mert lelkesedéssel fogadtam el a tetszetős – de valójában ártó – újítások sorát, s lettem azok munkása. Ma pedig, már lehetőségem sincs, hogy segíteni tudnék a magam szerény eszközeivel.…

Tovább a teljes cikkre

Egyenlőség? Na még mit nem! – II. rész

Zöldinges Szerkesztőség

Az az elgondolás, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, érdekes, de én nem hiszek benne. Arthur Balfour Egyenlőség és hierarchia. Két gondolat, két totálisan szembenálló létszemléleti irányultság. Felismerve utóbbinak, mint szellemi fundamentumnak a szilárd beágyazottságát a nyugati társadalmak életébe nem véletlen, hogy a forradalmak origójába éppen az ezt eltörölni kívánó egyenlőség gondolata került. Nem véletlen, hogy a királyok és az Isten elleni lázadások kivétel nélkül mindig az egyenlőség magvából csíráztak ki, s hogy az egalitárius dogma elsőként a trón és az oltár ellen lépett fel. Két olyan intézmény ellen, amely a…

Tovább a teljes cikkre

Katekizmus az Egyház kríziséhez V.

Zöldinges Szerkesztőség

P. MATTHIAS GAUDRON: KATOLIKUS KATEKIZMUS AZ EGYHÁZ KRÍZISÉHEZ (Folytatás) A II. VATIKÁNI ZSINAT 25. Mikor volt a II. Vatikáni Zsinat? A II. Vatikáni Zsinatot 1962. október 11-én XXIII. János pápa nyitotta meg, majd az ő halála után VI. Pál pápa vezette tovább. 1965. december 8-án fejeződött be. Ez volt a 21-ik általános zsinat, és a résztvevők számát tekintve a legnagyobb, mivel a résztvevő püspökök száma meghaladta a 2000-t. 26. Miben különbözik a II. Vatikáni Zsinat a korábbi zsinatoktól? A II. Vatikáni Zsinat ki fejezetten csak egy pasztorális zsinat akart lenni,…

Tovább a teljes cikkre

In memoriam Szálasi Ferenc!

Zöldinges Szerkesztőség

Jó néhány írás született már Szálasi Ferenc puritán jelleméről, szerény öltözetéről, arról a nemes egyszerűségről, ahogyan élt, és a földöntúli bátorságról, ahogyan a halálba ment. Mégis hiányérzetem volt. Egy valamiről nem esett szó igazán soha: hogy mi ennek a jelentősége, mire lehet ebből következtetni. Annyira így van ez, hogy az ostoba emberek sokszor éppen emiatt gúnyolták. „Kopottas” öltönyén élcelődhettek, amit „folyton viselt”. Tehették ezt a szűkre szabott intellektus jól ismert arroganciájával, amint az emberi, erkölcsi nagyság felé fordul értetlenül. Ahogyan ezek a szellemi törpék minden nagyságot megpróbálnak magukhoz rántani a…

Tovább a teljes cikkre

A buddhista expanzió – két tanulmány

Zöldinges Szerkesztőség

Miért is nevezhető expanziónak? Hisz a buddhizmus nagyhatalmaktól független, személyes és/vagy közösségi karma megtisztulásra törekszik, melynek útja nem ritkán (de nem is kizárólagosan) párhuzamot mutat a taoisták nem cselekvési elvével. Ki kell ábrándítsam a Tisztelt olvasót, ez a gyakorlatban máshogy néz ki. Egész Európában, így hazánkban is a tibeti buddhizmus gyakorolja a legnagyobb hatást a köztudatra, ismerik az emberek a Dalai Lámát, a mandalákat, mindenféle motívumokat felismernek, de fogalmuk sincs annak univerzális üzenetéről. Ezen a ponton már megállapítható, hogy a felsorolt intézmények legnagyobb jó szándéka ellenére is, csupán a tibeti…

Tovább a teljes cikkre