Kategória: Világnézet

Világnézet

A monarchizmus filozófiája – Adalékok a hungarista királykérdéshez III. rész

Zöldinges Szerkesztőség

Mielőtt cikksorozatunk következő részében rátérnénk a hungarista királykérdés kapcsán szerkesztőségünk konkrét álláspontjára, nem árt a leggyakoribb tévhitek eloszlatásával tisztázni, hogy pontosan mit értünk és mit nem értünk az alatt, ha nyíltan deklaráljuk a hungarizmus monarchisztikus alapvonását. Monarchistának lenni ugyanis nem egy múltba révedő nosztalgia, nem a feudalizmus társadalmi berendezkedésének a rehabilitálása, és nem egy királyi dinasztia feltétel nélküli, vak követése. Monarchistának lenni nem jelent mást, mint Krisztus társadalmi királyságának az akarását. A trón és az oltár szakrális szentségének a visszaállítását. Nézzük mindezeket egy kicsit bővebben. 1. Feudalisztikus társadalmi berendezkedés helyett…

Tovább a teljes cikkre

Rendszerváltás a rendszer részeként? – avagy a jobboldal trójai falova: a demokrácia

Zöldinges Szerkesztőség

A XXI. századra a demokrácia, és az ezzel kéz a kézben járó liberális triumvirátus (szabadság, egyenlőség, testvériség) szellemisége sajnálatos módon olyannyira átitatta a magukat deklaráltan jobboldalinak mondott személyek és mozgalmak világlátását, hogy akarva-akaratlanul is, de ezen szemléletmód gyakorlati realitássá érett életük legtöbb szegmensében. Ez a legszembetűnőbben a “jobboldalnak”, vagyis inkább az ún. nemzeti radikalizmusnak (lásd: a Mi Hazánk vagy a korai Jobbik) a pártpolitikához fűződő viszonyában tükröződik vissza. Ismerjük a mantrákat: “sorsdöntő választás”, “a jövőnk a tét”, “most dől el az ország/Európa sorsa”. Ennek a mentalitásnak az egyik legsajnálatosabb következménye…

Tovább a teljes cikkre

A P.H.M. monarchizmusa – Adalékok a hungarista királykérdéshez II. rész

Zöldinges Szerkesztőség

A hungarista királykérdéssel foglalkozó cikksorozatunk második részében az egykori Pax Hungarica Mozgalom álláspontját fogjuk ismertetni, mégpedig egy tanulmány, és a Mozgalom Rádió első adása hasznos adalékainak felhasználásával és újraközlésével. Mindenekelőtt néhány személyes tapasztalattal is szolgálnék. Tagságom ideje alatt – mely a mozgalom utolsó három évére esett – nem vetődött fel a királykérdés szisztematikus rendezésének szükségessége, hiszen mozgalmunk rendkívül gyakorlatorientált volt, így az efféle témák kidolgozása a napi politika útvesztőiben és a legégetőbb témák kereszttüzében háttérbe szorult. Mindazonáltal fontosnak tartom megemlíteni, hogy a tagság – bár rendkívül vegyes volt – egy…

Tovább a teljes cikkre

Filozófiai percek – 7. rész

Zöldinges Szerkesztőség

Az élet eredete és az élő fajok keletkezése Szent Tamás tanítása az élet eredetéről Szent Tamás biztos ténynek tekinti az élőlények három, egymástól fajilag, sőt nemben különböző nagy osztályának létezését, a földi életnek háromfajta létmódját. Az is biztos tény Szent Tamás számára, hogy a világ nem hordja magában létének elegendő okát, ezért léte (existentia) Teremtőt kíván meg. Szent Tamás eszmerendszerében nincs helye a „mai természettudományos értelemben vett” evolúciós elméletnek, ezért erről nem is tárgyal kifejezetten, de a tamási elvek alapján értékelni tudjuk ezeket a modern elméleteket. Szent Tamás állásfoglalása szerint…

Tovább a teljes cikkre

„Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.”

Zöldinges Szerkesztőség

„Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha Jézus Krisztus miatt gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben.” /Máté 5, 10-12/ Mikor az új-zélandi mészárlásról írtunk az a vád ért minket, hogy a keresztények sorsa nem érdekel minket, csak a muszlimok ellen elkövetett terrortámadás kapcsán ragadtunk tollat. A facebook posztunk alatt kialakult heves vitánál próbáltuk elmagyarázni, hogy ez alaptalan vád, de mindhiába. Nos ez a cikk nem azért íródott, hogy ezen személyek igényeit kielégítse, avagy…

Tovább a teljes cikkre

„Egyetlen férfi van a parlamentben – az is nő” – Adalékok a hungarista királykérdéshez I. rész

Zöldinges Szerkesztőség

I. rész A cikk címét adó idézet 1946. február 1. után került be a köztudatba, amikor is a Magyarország államformájának kérdéséről tartott szavazás után az államforma királyságról köztársaságra változott. Slachta Margit és Szent-Iványi Sándor a köztársasági államforma felvétele ellen tették le a voksukat. Slachta Margit keresztényszocialista parlamenti képsivelő ezen bátor tettével kiérdemelte, hogy cikkünk elején megemlékezzünk róla. Az idézetet adó megszólítást bátor felszólalásaival vívta ki. Mint, ahogy a „Merre tovább hungarizmus?” című cikkünkben már utaltunk rá, a hungarizmust a monarchizmus eszméjétől elválaszthatatlannak tartjuk, és ezen álláspontunk megértetésére teszünk kísérletet ezzel…

Tovább a teljes cikkre

Filozófiai percek – 6. rész

Zöldinges Szerkesztőség

Az akarat szabadsága A szabadság fogalma A meghatározottságok (determinationes) Szabadság ott van, ahol nincsen egy irányban való megkötöttség, meghatározottság, tehát ahol van bizonyos közömbösség (indifferentia). De nem minden közömbösség szabadság. Van ugyanis passzív és aktív közömbösség. 1. A materia prima a formák irányában közömbös, de nem rendelkezik szabadsággal, közömbösségge passzív. 2. A szabadság aktív közömbösséget kíván, amely azonban ismét kétféle lehet: a) Lehet valami mentes a kívülről eredő, egy irányban való meghatározottságtól (libera ex determinatione externa). b) Vagy lehet valami mentes belülről eredő egy irányban való meghatározottságtól (libera de determinatione…

Tovább a teljes cikkre

Társadalmi identitásrétegek

Zöldinges Szerkesztőség

A hungarizmus nacionalizmusa Az Út és Célban, illetve a Hungarizmus alapjaiban már tájékozódhatott a kedves olvasó a hungarizmus nacionalizmusának moralitásáról, mindamellett szükségesnek éreztük, hogy egy fontos szegmensét részletesebben is elemezzük és megvilágítsuk, milyen komplex gondolatiság húzódik emögött az egyetlen szó mögött. A hungarizmus nacionalizmusa nem csupán egy patrióta lelkületet kifejező frázispuffogtatás, sokkal inkább mély társadalomelméleti felismerések vezette leírás. Leggyakrabban a következőképpen szoktuk megfogalmazni: „az egészséges önszeretetből kifejlődő közösségszeretet”. Ha ezt a rövid leírást elemezzük, máris láthatjuk, hogy itt egy többlépcsős folyamat eredményeképp létrejött érzületről beszélünk. Ennek a folyamatnak a megértéséhez…

Tovább a teljes cikkre

Merre tovább hungarizmus?

Zöldinges Szerkesztőség

Eszmei kihívások a mozgalmi kereteken kívül. A Pax Hungarica Mozgalom 2017-es megszűnése egy korszak végét jelentette mindannyiunk számára, akik akár felesküdött tagként, akár tagjelöltként, vagy támogatóként/szimpatizánsként a mozgalom háza táján tevékenykedtünk; életünket, szabadidőnket, anyagi forrásainkat a hungarizmus szolgálatába állítottuk. A dicső harmincas évek óta eltelt idő megmutatta számunkra, hogy a hungarizmus korokon átívelve, ellenséges környezetben, sokszor hivatalos kereteken kívül is képes túlélni, hiszen esszencialitásában örök és legyőzhetetlen. Az egységes mozgalom és párt megszűnésével a vérbírósági pereket követően az emigrációban a hivatalos formákat nélkülözve működött az eszme keretrendszerét adó sajtó a…

Tovább a teljes cikkre

A hungarizmus, mint metafizikai valóság

Zöldinges Szerkesztőség

Az emberi létezés duális mivoltát, a testi-lelki valóságot felismerve, az emberi értelem révén ezt a kettősséget a tapasztalati világunkra is kivetíthetjük a természeti, illetve a szellemi (isteni) világ megkülönböztetésével (vö: natura-gratia kettősség a skolasztikus filozófiában). Ebből kiindulva minden, amit érzékelünk, az egész emberi valóságban egyszerre van jelen a térhez és időhöz kötött természeti, és a tér és idő független szellemi világ. Ha e kettőt különválasztjuk, szembeállítjuk egymással, és csak egyetlen egy vezérelvet veszünk figyelembe, ahogy a materialisták, illetve az idealisták teszik, akkor az könnyen a valóság meghamisításával járhat. Így minden…

Tovább a teljes cikkre