Kategória: Világnézet

Géresi Tamás, történész, a P.H.M Borsod-Abaúj-Zemplén megyei csoportvezetője: Az én októberem, avagy számomra mi a fő üzenete 1944. október tizenötödikének Október 15.-ének üzenete számomra az az örökkévaló tény, hogy a hatalom megragadásához mindig két feltételnek kell teljesülnie, felkészültségnek és egy történelmi helyzetnek. 1944-ben, mind a két feltétel adott volt. A történelmi helyzet csak az Istenen (vagy nevezhetjük gondviselésnek) múlik, mi nem befolyásolhatjuk, a mi feladatunk, hogy felkészültek legyünk mikor eljön. De hiába is vagyunk bármennyire felkészültek akár szellemileg, akár katonailag, akár kapcsolatrendszereket tekintve, egy adott történelmi helyzet nélkül nem sikerülhet…

Tovább a teljes cikkre

Múlt és jelen összeér, mikor visszatekintünk immár 75 év távlatából a Hungarista Mozgalom történetének legjelentősebb eseményére. Erre a jeles alkalomra mi is nagy várakozással készültünk, hiszen generációkon átívelő íráscsokrot közlünk le folytatásokban, melyben a hungarizmus három generációja szólal meg. Az emigrációsokat még személyesen ismerő testvérünk, a XXI. századi „nagy mozgalom”, a PHM vezetője és holdudvarába tartozó értelmiségének néhány tagja, illetve a legújabb generáció, a Zöldinges szerkesztősége egyaránt kifejti gondolatait az évforduló kapcsán. Hirdesse az elkészült íráscsokor a hungarizmus jelen- és örökkévalóságát a XXI. század zivataros esztendeiben is. Domokos Endre János,…

Tovább a teljes cikkre

Egy volt P.H.M.-es Testvérünk küldte be írását nekünk, ezt olvashatjátok most: A második világszabadságharc leverését követő, máig tartó korszakban az Európai népek állami berendezkedését alapvetően két hatalomgyakorlási forma határozta meg, az úgynevezett népi demokrácia és a liberális demokrácia. Az előbbi nem más, mint a kommunista vagy az úgyn. „szocialista” rendszerek, az utóbbi pedig a kapitalista, vagyis a liberális piacgazdaság által mozgatott rendszerek hatalmi megnyilvánulási formája. Mi magyarok, hasonlóan az egykori keleti blokk, jelentős részben szovjet megszállási övezetbe tarozó népeihez, mindkét ideológia regnálását megtapasztalhattuk. A Szovjetunió összeomlását, illetve nem sokkal később…

Tovább a teljes cikkre

A volt P.H.M-ből egyik Testvérünk küldte be nekünk kritikáját a királykérdéssel foglalkozó cikkünk 4. részével kapcsolatban, alább olvashatjátok: A Zöldinges szerkesztősége a következőt írja „A megye képviseletét ellátó hivatásrendi gyűlés delegálhat két követet az Alsóházba, akik a régió ügyeit képviselik. Ezek egyike a megyei jogú város polgármestere, míg társa egy régiófejlesztési tapasztalatokkal rendelkező szakember lesz, hiszen feladatuk kizárólag a saját régiójuk képviseletére korlátozódik majd […] Alsóházban ezen felül számarányosan képviselve lesznek a hivatásrendek, kiknek ülnökei a megyei hivatásrendi gyűlések legkiválóbb tagjaiból kerülnek ki az elnök utasítására.” A következő gondolatok kapcsán…

Tovább a teljes cikkre

Államelméleti fejtegetések Cikksorozatunk első két részében betekinthettünk a hungarista királyságeszme történeti fejlődésébe, előző részünkből pedig filozófiai oldalról közelítettük meg a témát. Jelen írásunkban a Zöldinges királyságkoncepcióját mutatjuk be, ám mielőtt erre rátérnénk, itt az ideje tisztázni néhány kényes kérdést, mely az utóbbi hónapokban rendre előkerült, és alaptalan vádaknak adott táptalajt. Íme ezekről pár szóban. A Zöldinges szerkesztősége habsburgimádó? A kérdésre a válasz egyértelmű nem. Nem imádjuk a Habsburgokat, nem tulajdonítunk nekik a kelleténél nagyobb jelentőséget, sokkal inkább egészséges történelemszemlélettel a helyén kezeljük szerepüket. Ha nem vagytok habsburgimádók, akkor miért toljátok…

Tovább a teljes cikkre