Egy a föld itt, s egy az ország!

Mint valami Istentől hímzett gyönyörű szőnyeg tehát a magyar nemzet! A főrostok benne a mindig színmagyar családok, magyar hadak voltak. De azután, mint új meg új virágokkal szőtte bele Isten keze a különböző nemzetiségeket. Dr. Karácsonyi János – Történelmi jogunk hazánk területi épségéhez Dobronyi testvér tegnapi cikke remek összefoglalója a hungarista állásfoglalásnak a mai nap kapcsán, tehát ajánlom mindenkinek elolvasásra, aki még nem tette meg. Ugyanakkor én is szükségét éreztem összefoglalni gondolataim, melyeket egyfajta kiegészítő gondolatoknak szánok Dobronyi testvér nagyszerű helyzetértékeléséhez. 100 éve immár, hogy a Kárpát-medence népei szétszakíttattak, megbomlott…

Tovább a teljes cikkre

„Soha nem lesz a béke napja: május 8-a!”

Erre a napra úgy kell emlékeznünk, mint hősies életvitel egyik megnyilvánulására, ugyanis, ha nekem kéne elmondani, hogy mi a hősi életszemlélet, akkor ezt mondanám: nem a kötelesség kárára akar túlélni. Május 7-én, Eisenhower hadseregtábornok reimsi főhadiszállásán megtörtént a fegyverletétel aláírása. A német csapatok feltétel nélküli megadásáról rendelkező okmányt a kora hajnali órákban amerikai részről Bedell Smith tábornok, a német haderő képviseletében pedig Alfred Jodl vezérezredes, az OKW (Oberkommando der Wehrmacht) hadműveleti főnöke írta alá. Az egyezmény szerint május 8-án éjfélkor áll be a teljes fegyvernyugvás. A reimsi német kapitulációt szovjet…

Tovább a teljes cikkre

Olvasói reakció és viszontválasz a Kitelepítés? Szegregáció? Integráció? – A cigánykérdés katolikus szempontból c. cikkre

Tisztelt Szerkesztőség! Egykori PHM tagként sok dologban egyetértek Önökkel, írásaikat szívesen olvasom, de A cigánykérdés katolikus szempontból című írásukra szeretnék reagálni. A szerző az alábbiak szerint vélekedik a cigányság integrációjáról a magyarságba: „Az integráció a cigányság esetében is lehetséges, de korlátozottabban. Egyrészt ismeretes a cigányság jelentős részének integrációs lehetetlensége a társadalomba, de ettől függetlenül az értékes lelki tulajdonságokkal bíró becsületes cigányoknak az állam köteles biztosítani az integráció lehetőségét, és az esetleges káros diszkriminációt felszámolni. Ez természetesen csak bizonyított esetekben lehetséges: bűntelen előélet, megfelelő családi háttér, stb. Ezek megléte esetén az…

Tovább a teljes cikkre

Kitelepítés? Szegregáció? Integráció? – A cigánykérdés katolikus szempontból

Bevezetés Örökzöld téma a magyar politika platformján az ún. cigánykérdés, és ennek lehetséges megoldása (i). A témát a szocializmus évtizedei alatt szőnyeg alá söpörték, pedig a végnapjait számláló rendszer alkonyán a probléma már adott volt, de nagylelkűen átadták ennek megoldását a „rendszerváltó” pártoknak, akik szintén nem tudtak felnőni a probléma megoldásához. Az alábbi rövid eszmefuttatás egy lehetséges kiutat vázol, végig szemmel tartva a Katolikus Egyház tanítását.[1] Rögtön az elején le kell szögeznünk: az Egyháznak nincs konkrét tanítása a kérdést illetően, mivel természeténél fogva elsősorban a lelkek javát nézi. Viszont a…

Tovább a teljes cikkre

A Koronavírus és a kézbe áldozás

Mélységes szomorúsággal és megdöbbenéssel olvastam a 777 cikkét, miszerint precedens értékű szigorítás történt a római katolikus szentmisék rendjében, elkerülendő a járvány terjedését. „A ránk bízottakért érzett felelősségtől vezérelve” megtiltották: A nyelvre áldozást, helyette a kézbe áldozást teszik általánossá A szenteltvíztartók kiürítését, és a szenteltvíz használatának mellőzését Tömeges egyházi rendezvények esetleges megvalósulását A fentiek mellett egyébként más, racionális terveket is tartalmaz a kötelező erejű intézkedéscsomag, melyekkel természetesen nem foglalkozunk érdemben. A kézbe áldozás megjelenése és elterjedése, legalábbis a mai formájában – mely nem azonos az őskeresztények kendővel leterített kézbe kapott, majd…

Tovább a teljes cikkre

Monarchizmus az emigrációban – Adalékok a hungarista királykérdéshez V. rész

H. K.: Királyság vagy köztársaság? Az angliai „Hídfő”-ben Marschalkó Lajos, a közismert kitűnő közíró igen érdekes és értékes cikksorozatot kezdett el „Új Magyarországot!” címmel s e sorozatban a legfontosabb és legsúlyosabb magyar problémákat veti föl és tárgyalja. A legelső probléma az államforma kérdése: királyság vagy köztársaság. A cikkíró nem ad határozott választ a felvetett kérdésre, rábízza a majdani nemzeti döntésre. Szerinte az államforma kérdése nem létfontosságú. Az államforma csak keret, amelyet ki kell majd tölteni tartalommal s ez a tartalom lesz a fontos. A jövendő tartalom vet föl kérdéseket s…

Tovább a teljes cikkre

Confiteor = Advent; Gloria = Karácsony

(Gondolatok a Szentmise-áldozatról-2.) 1840. május 20-án éjjel kigyulladt Anglia egyik legszebb gótikus katedrálisa a York Minster. Mint később kiderült egy anarchista gyújtotta fel.  A romok eltakarítása közben az egyik lelkész felfedezte, hogy a leomló mennyezet betört egy darabot a padlózaton, alatta valami titokzatos lyuk sötétlik. Amikor kezdték kibontani, akkor döbbentek rá az elfeledett, normann-kori katolikus katedrális alsó templomára, kriptájára.  A vaskos oszlopok a romanika korától kezdve, a szerzetesek által épített gótikus katedrális égbeszökő csúcsíveit évszázadokig, majd a Cromwell-kori viszontagságok közepette is szilárdan tartották. Díszes faragványok ékesítették az öles oszlopokat, köztük…

Tovább a teljes cikkre

Filozófiai percek (12. rész)

A növény sajátos potenciái ( a vegetatív potenciák) Hogy a növényi élet lelkét megismerhessük, nézzük meg, hogy melyek a sajátos potenciái. Azért, hogy ezt megláthassuk, meg kell vizsgálnunk sajátos élettevékenységüket. Melyek a vegetatív élet tevékenységei? Arisztotelésszel hármat különböztethetünk meg: az anyagcsere (metabolismus) a növekedés (augmentatio) és a szaporodás (generatio). 1. Az anyagcsere az az élettevékenység, amely által a növény, hogy elhasznált erőit pótolja, más, rajta kívül álló anyagokat vesz magához, saját szubsztanciájába bekebelezi és maga szubsztanciájává alakítja azokat. A táplálkozás tehát az anyagcserét szolgálja. 2. A növekedés az a tevékenység,…

Tovább a teljes cikkre

A győzelem a cél, de nem az a feladat!

Egyre közelebb érve az idei Becsület Napjához, amely természetesen nem marad el, úgy gondoltam összeszedem gondolataim, és mint útravalót leírom. Ha össze lehetne foglalni egy mondatban a Becsület Napjának a lényeget, az ez lenne: a győzelem a cél, de nem az a feladat! És lényegében ez a hős életszemlélet. Úgy harcolni, hogy a célom az, hogy teljesítem kötelességem, ha kell meghalok érte, nem érdekel, hogy nem győzhetek, mert nekem az a feladatom, hogy szolgáljak. És ha ezt a szolgálatot jutalom, vagy a siker lehetősége nélkül is megteszem, akkor méltó vagyok…

Tovább a teljes cikkre

Szeretem a gótikus katedrálisokat…

Jól tudjuk, hogy a történelem viharát, a forradalmak korát, vagy a vallásháborúk idejét kevés egyházi építmény élte túl – elég csak a párizsi Notre-Dame katedrálisra hivatkoznunk. Sok pusztulás után kétszáz esztendeje a francia forradalom rettenetes pusztítást végzett és az egyébként egyházellenes Violet le Duc, a zseniális építész munkája nyomán épülhetett újjá; most pedig a tragikus tűzvész hozott nyomorúságot Európa keresztény múltjának e csodás helyére. Kicsiny hazánkban a török iga idején elpusztult csaknem minden középkori templomunk. Így majd csak a barokk egyházművészet hozta meg a magyar templomok újjászületését. A 19. század…

Tovább a teljes cikkre