Kategória: Történelem

Tudom, szokatlan cím választás a mai napra, és a gondolat menetem is el fog térni a megszokottól, de kell ilyen is, hogy legyen ilyen is. Ismét elérkeztünk az év ezen napjához, amikoris a nemzeti oldal nagy sírás-rívásba, a balliberálisok pedig a rajtuk való nevetgélésbe, avagy a nemzeti érzelműek kiparodizálásába kezd. Én megpróbálom más oldalról megközelíteni a kérdést, lehetne akár ez a cikk a „Hogyan ne legyünk nemzetiek?” cikksorozat 3. része is. A balliberálisok „hagyjuk már Trianont”, „100 éve vót”, stb., ömlengésére nem kívánok reagálni, célunk a nemzeti oldal gondolatiságának formálása,…

Tovább a teljes cikkre

Videósorozatot indítunk több hiánypótló témában, melynek szereplője a megboldogult Tudós-Takács János (1936-2010). Katolikus teológus és filozófus volt, de műfordításban is remekelt. Sokaknak ismerősen cseng e név, talán azért is, mert a hungaristák körében egy példakép volt, egy olyan ember, akire büszkén fel lehetett nézni és szellemileg is magasfokú tudással rendelkezett, ám jelleme igazi kincs volt. In memoriam Tudós-Takács János Nem is tudom már mi volt az első, mit tőled hallottam, csak azt tudom: nincs még ember kitől ennyit tanultam; emlékszem tanító hangodra olykor vad s harsány szavadra lángoló tekintetedre, törhetetlen…

Tovább a teljes cikkre

Sokat hallunk különböző portálokon, webfelületeken egy olyan emberről, aki a mai társadalom és a világ egyik fő ellensége és élesen elhatárolódnak tőle már a neve hallatán is. Biztosan van pár olyan kedves olvasó, aki bizonyára retteg e két szótól, s már a hideg kirázza neve hallatán: Adolf Hitler. Született 1889.04.20.-án Braunauban. A mai évforduló alkalmával más nézőpontból szeretném megvilágítani Hitler igazi arcát és megpróbálom objektívan felvázolni, de először is ismerjük meg az ifjú korát nagy vonalakban. Hitler nem véletlen, hogy Inn mellett Braunauban született, hanem a sors kegyéből, avagy a…

Tovább a teljes cikkre

Ma 75 éve, hogy 1944. március 19-én a Magyar Királysággal szövetséges Nagynémet Birodalom csapatai bevonultak hazánk területére. A történettudomány által „német megszállásnak” nevezett esemény, azonban nem csupán fekete, vagy fehér. Talán mindenki emlékszik, mekkora médiabotrány övezte a Szabadság téri német megszállás emlékművének néhány évvel ezelőtti felállítását. A zsidó szervezetek tajtékzottak és a magyar nép kollektív bűnösségét harsogták; a kormány az áldozatszerep kényelmes köntösébe bújt; a szélsőjobb pedig egy messzemenőkig pozitív eseményként interpretálta a dolgot. Az igazság azonban árnyaltabb ennél. Elöljáróban azért leszögezném, hogy nem szándékozom történelmi esszét írni, hiszen magam…

Tovább a teljes cikkre