Éppen száz éve, 1920. augusztus 13-án kezdetét vette a Varsónál vívott ütközet, mely fordulópontot hozott a lengyel-szovjet háborúban, és megmentette Európát a bolsevizálástól.
Az 1917-es oroszországi bolsevik hatalomátvételt követően Lenin és klikkje békét kötött a központi hatalmakkal, és az ellenük fellépő fehér hadsereg legyőzésére koncentrált. Az antant győzelmét követően az addigra már megerősödött kommunisták azonnal felrúgták a breszti békét, és rátámadtak a cári birodalom hamvaiból felemelkedett új államokra. Így lépett életbe 1919. elején a Visztula-hadművelet, amelyet a lengyel parasztok és munkások „burzsoá uralom alóli felszabadítása” céljából indítottak meg. Az 1918 novemberében újjáalakult Lengyelország vezetője ekkor Józef Piłsudski volt. Hadsereget szervezett, amelyet leginkább a világháborúban részt vett, különböző hatalmak seregeiben szolgáló lengyel alakulatokból alkotott meg. Emellé hozta létre az Önkéntes Hadsereget, melybe civilek, köztük sok diák jelentkezett. Piłsudski tavasszal megindította támadását Kijev ellen, s be is vette a várost. Ám a lengyelek nagy veszteségeket szenvedtek és végzetesen hosszúra nyúltak az utánpótlási vonalaik. A Lev Trockij által vezetett Vörös Hadsereg hamarosan mintegy 300.000 emberrel ellentámadást indított és lépésről-lépésre szorította vissza őket. A harcok hamarosan lengyel földön folytak. A Vörös Hadsereg északi szárnyát Tuhacsevszkij, a délit pedig Sztálin vezette. Ezzel egy időben az európai baloldali pártok és az Internacionálé gazdasági bojkottot indított Lengyelország ellen. Az antant országai semmiféle segítséget nem küldtek az élet-halál harcot vívó országnak. Az egyetlen állam, ahonnan a lengyelek számottevő támogatást kaptak az Magyarország volt. Nyolc hónap alatt hazánk saját készleteiből 48 millió, Mauser karabélyhoz való lőszert, 13 millió Mannlicher típusú lőszert, jelentős mennyiségű, különböző kaliberű tüzérségi lőszert, 30 ezer Mauser karabélyt több millió alkatrésszel, 440 tábori konyhát, 80 tábori kemencét és sok egyéb felszerelést és hadianyagot szállított Románián keresztül. Tuhacsevszkij terve az volt, hogy Varsót elfoglalva serege tovább menetel és újra fellobbantja a németországi forradalom lángját. Hisz ne feledjük, a Magyar Tanácsköztársaság, a berlini Spartacus-felkelés és a Bajor Tanácsköztársaság csak nemrég bukott el, a győztes hatalmak pedig semmit nem tettek Európa bolsevizálódásának megakadályozására. Így érkezett el a Vörös Hadsereg 1920. augusztus 13-án Varsó alá és kezdte meg a város ostromát. 14-15-én zajlott a döntő ütközet a főváros északi részén lévő Ossów faluban. Itt, miután a szovjetek áttörték a hivatásos lengyel gyalogság vonalát, bevetették az Önkéntes Hadsereget. A főleg diákok és cserkészek alkotta egységek hősiesen védekeztek az újabb és újabb bolsevik hullámokkal szemben, közben óriási veszteségeket szenvedve. Helytállásuk kifizetődött, a hivatásos gyalogság és tüzérség ellentámadása visszavonulásra kényszerítette az ellenséget. Az ossówi ütközet jelképévé Ignacy Jan Skorupka tábori lelkész vált, aki egy sérült ápolása közben esett el. A délről érkező lengyel erősítés felgöngyölte a frontot, a Vörös Hadsereg pedig pánikszerű hátrálásba kezdett. A győzelmet elősegítette, hogy a lengyeleknek sikerült feltörniük a szovjet hadsereg rádiós kódját, így időben értesültek a csapatmozgásokról. Illetve mindenki „kedvenc” kommunistája, a déli csapatokat vezető Sztálin is sokat tett a lengyel siker érdekében, hisz briliáns katonai képességeit ismét megvillantva, többszöri felszólításra sem küldött egységeket Tuhacsevszkijnek. A lengyelek végül Oroszországig kergették a kommunistákat, ezzel tárgyalóasztalhoz kényszerítve vezetőiket. Így született meg 1921-ben a rigai béke, melynek nyomán Lengyelország területe 388.900 négyzetkilométerre gyarapodott.
Köszönettel tartozik Európa a hős lengyeleknek, akik megálljt parancsoltak a vörös hordának és megmentették a kontinenst a bolsevizmustól. A varsói győzelem nagysága és jelentősége az 1683-as bécsi, oszmánok feletti győzelemhez, vagy a 732-es poitiers-i diadalhoz fogható. A lengyel katonák és diákok példája járjon előttünk, akik azon a napon megmutatták, hogy a hazaszeretetet képes győzedelmeskedni akármilyen pusztító ideológia felett.
Zöldinges.net – Kovács Sándor
