Kategória: Hagyomány

Hagyomány

Európai expanzió félezer éve – 3. rész

Zöldinges Szerkesztőség

     Cikksorozatunkban az európai expanzió kezdeti szakaszára fókuszálunk. Anélkül, hogy teljes, átfogó képet akarnánk adni, bemutatjuk a Dél-Amerikát birtokba vevő konkvisztádorok társadalmi helyzetét, motivációit, valamint ugyanígy az államok helyzetét és motivációit. Eseménytörténeti szinten az egyik leghíresebb hódító, Hernan Cortés hadjáratát ismertetjük, majd az így megismert spanyol gyarmatosítást összevetjük a portugál expanziós politikával, ezzel bemutatva, hogy a „bűnös fehér emberek” módszerei is mennyire eltérnek, és nem képeznek homogén egységet. Legvégül pedig az egyház szerepét ismertetjük az Újvilág birtokbavételének kapcsán. 3. rész: A portugál thalassokrácia      Portugáliát a földrajzi felfedezések motorjának is…

Tovább a teljes cikkre

Remete-levelek – 2.

Zöldinges Szerkesztőség

Remete-levelek – 2. Amikor remete-lakom kis konyhaablakán kinéztem két imbolygó jelenséget láttam, s tudtam, hogy leveskémben ma már nem lesz répa, hiszen Nyuszi Gyuszi az erdei postás megérdemli a „borravalót”. Ide is ért nagy nehezen, mert tekintélyes csomagot cipelt – ó, egész heti leveszöldségem odavan (!). A nagy csomagból 25 aranyozott díszítésű, sötétlila könyv bukkant elő: Prohászka Ottokár művei. A legfelső sor egyik kötetét el is kezdtem olvasni… (tehát kifutott a leves). Ebéd és szieszta helyett születik most ez a levél Magyarország Apostola és Tanítója felé címezve a messze múltba…

Tovább a teljes cikkre

Európai expanzió félezer éve – II. rész

Zöldinges Szerkesztőség

Cikksorozatunkban az európai expanzió kezdeti szakaszára fókuszálunk. Anélkül, hogy teljes, átfogó képet akarnánk adni, bemutatjuk a Dél-Amerikát birtokba vevő konkvisztádorok társadalmi helyzetét, motivációit, valamint ugyan így az államok helyzetét és motivációit. Eseménytörténeti szinten az egyik leghíresebb hódító, Hernan Cortés hadjáratát ismertetjük, majd az így megismert spanyol gyarmatosítást összevetjük a portugál expanziós politikával, ezzel bemutatva, hogy a „bűnös fehér emberek” módszerei is mennyire eltérnek és nem képeznek homogén egységet. Legvégül pedig az egyház szerepét ismertetjük az Újvilág birtokbavételének kapcsán. 2. rész: Cortés hadjárata      Sorozatunk előző részében megismerhettük nagy általánosságban a…

Tovább a teljes cikkre

162 éve született Prohászka Ottokár

Zöldinges Szerkesztőség

1858 október 10-én született meg Prohászka Ottokár, a Nemzet Apostola. Országunkért tett erőfeszítéseit és szellemi nagyságát oldalak százai át sorolhatnánk. (Pl. a numerus clausus során elmondott beszéd) Iránymutatásainak időszerűsége vitathatatlan, ám ahelyett, hogy ezt egy cikkben bizonygatnánk, álljanak itt az ő sorai, melyek bár 100 éve íródtak, mégis mintha a mai magyar helyzetre reflektálna. A keresztény kurzus kisiklása. (1920)      A lapok láthatatlan kezeket emlegetnek, melyek a kártyát keverik, s a nemzetgyűlésen interpellációk s napirendelőtti fölszólalások zavarják a vizet; nevesebb embereink verik félre a harangot a maffia-uralom ellen, no meg…

Tovább a teljes cikkre

Európai expanzió félezer éve – I. rész

Zöldinges Szerkesztőség

Cikksorozatunkban az európai expanzió kezdeti szakaszára fókuszálunk. Anélkül, hogy teljes, átfogó képet akarnánk adni, bemutatjuk a Dél-Amerikát birtokba vevő konkvisztádorok társadalmi helyzetét, motivációit, valamint ugyanígy az államok helyzetét és motivációit. Eseménytörténeti szinten az egyik leghíresebb hódító, Hernan Cortés hadjáratát ismertetjük, majd az így megismert spanyol gyarmatosítást összevetjük a portugál expanziós politikával, ezzel bemutatva, hogy a „bűnös fehér emberek” módszerei is mennyire eltérnek és nem képeznek homogén egységet. Legvégül pedig az egyház szerepét ismertetjük az Újvilág birtokbavételének kapcsán. 1. rész: Európai előzmények, úton a gyarmatosítás felé      A 15. század végére…

Tovább a teljes cikkre

A leghatalmasabb égi fejedelem

Zöldinges Szerkesztőség

1884. október 13-án XIII. Leó pápa szentmisét végzett a vatikáni kápolnában. A mise végén önkívületi állapotba esett. Akik látták, nem értették a történteket. Ő sem magyarázta el rögtön, hanem a szobájába sietett, ahol írni kezdett. A papírokra imák kerültek. Két ima szól Szt. Mihályhoz. Az egyik egy egzorcizmus (ördögűző ima) része, melyet világi hívek nem mondhatnak, de a másik imádságot igen. Ez így hangzik magyarul: Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonoszsága és cselvetései ellen légy oltalmunk. Parancsoljon neki Isten, esedezve kérünk; te pedig, mennyei sereg fejedelme,…

Tovább a teljes cikkre

Prohászka Ottokár beszéde a numerus claususról a nemzetgyűlésben

Zöldinges Szerkesztőség

Alábbiakban Prohászka Ottokár nemzetgyűlési felszólalását adjuk közre kommentár nélkül, amely 1920 szeptember 16-án hangzott el a numerus clausus tárgyában.  A cikk teljes egészében tükrözi a nemzetgyűlési jegyzőkönyvet, tartalmazza a képviselők közbe kiabálásait, valamint az elütéseket és korabeli írásmódot. A teljes ülés jegyzőkönyve elérhető ezen linken. […] Elnök: Akkor következik? Héjj Imre jegyző: Prohászka Ottokár! Prohászka Ottokár: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk/ Halljuk!) Nem fogom túl sokáig igénybe venni idejüket, annál kevésbé, mert megszívleltem a kultuszministernek intelmét, hogy az Alma Mater máris kapunyitás előtt áll s következőleg ezt a törvényjavaslatot lehetőleg tető alá…

Tovább a teljes cikkre

100 éves a numerus clausus

Zöldinges Szerkesztőség

Ha megnézzük a Numerus Clausus historiográfiájának tagoltságát, három főbb vonal rajzolódik ki: vannak, akik elítélik, és azt állítják ez egy 0. zsidótörvény; vannak, akik igenlik, de védekeznek és azt mondják ez nem zsidó törvény; és vagyunk mi, akik szintén igenlik, és nem tagadjuk a zsidóság ellen irányuló mivoltát (leginkább ezért is szimpatizálunk vele). Bár magában a törvény szövegében (1920. XXV. tc.) nem hangzik el a zsidó/izraelita kifejezés, tudja mindenki, hogy ez az ellenforradalmi rendszer honmentő munkájának azon része, amely a magyar középosztály és értelmiség talpra állítását szorgalmazza a zsidó túlsúllyal…

Tovább a teljes cikkre

Négerek a Konföderációs Államok oldalán

Zöldinges Szerkesztőség

Olvasóinknak egy kicsit furcsa lehet elsőnek, hogy a négerek szolgáltak volna a rabszolgatartó államok hadseregében. Pedig megtörtént, tény hogy ezt nem szokták megemlíteni. A történetet egy Anthony Hervey nevű néger férfival kell kezdeni. Az oxfordi illetőségű Hervey az elmúlt években azzal keltett figyelmet, hogy a zászló megváltoztatására irányuló erőfeszítéseket ellenezte. Saját bevallása szerint „lázadó” katonai viseletet öltött magára, hogy ezzel tisztelegjen azon négerek előtt, akik a polgárháború idején a konföderációs hadseregben szolgáltak. Gyakran látták, hogy konföderációs egyenruhát visel, és az Oxford téren a „rebellis” zászlót lobogtatja. „Ez nem rasszizmus. Ez…

Tovább a teljes cikkre

Remete-levelek – 1.

Zöldinges Szerkesztőség

Előhang Sok-sok esztendővel ezelőtt megjelent egy könyv „Illusztris barátom” címmel, amelyben a néhai I. János Pál pápa – püspök- és bíboros-korában írt – „képzeletbeli” leveleit adták közre. Ezek a levelek az Egyház múltjában és az emberiség történelmében fontos szerepet betöltő személyeknek szóltak, feszegetve lelkiségi, eszmei és főként hitbéli kérdéseket. A címzettek „válaszát” is közli a könyv, mégpedig írott műveikből összeválogatott kitűnő idézetekkel. Egy jelentéktelen remete nem vetekedhet a gyalázatos módon meggyilkolt pápa alkotásával, de mert megihlette a gondolat sajátossága, kísérletet tesz arra, hogy hasonló kérdésekkel keresse meg a múlt nagyjait,…

Tovább a teljes cikkre