1884. október 13-án XIII. Leó pápa szentmisét végzett a vatikáni kápolnában. A mise végén önkívületi állapotba esett. Akik látták, nem értették a történteket. Ő sem magyarázta el rögtön, hanem a szobájába sietett, ahol írni kezdett. A papírokra imák kerültek. Két ima szól Szt. Mihályhoz. Az egyik egy egzorcizmus (ördögűző ima) része, melyet világi hívek nem mondhatnak, de a másik imádságot igen. Ez így hangzik magyarul:
Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonoszsága és cselvetései ellen légy oltalmunk. Parancsoljon neki Isten, esedezve kérünk; te pedig, mennyei sereg fejedelme, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek elveszejtésére körüljárnak a világban, isteni erővel taszítsd le a pokolba. Amen. (Fordítás: CLSMA)
Mindezt azért tette, mert párbeszédet hallott Isten és a Sátán között. Az Úr átengedte a kárhozat fejedelmének a XX. század nagy részét, aki azzal fenyegetőzött, hogy el tudja pusztítani az Egyházat. A pápa azért kérte az ima elmondását, hogy minél kevesebb kárt tudjanak okozni a pokoli lelkek.
Miért fontos ez? Talán nem babonaság, mese, ijesztegetés az egész? Miért is beszélünk mi a XXI. század elején Sátánról, kárhozatos lelkekről és arkangyalokról?
Szt. Mihály főangyal ünnepén tisztáznunk kell azt a fontos kérdést, hogy a látható lényeken kívül léteznek-e más teremtmények is. A kérdésre a válasz egyértelmű igen. A Szentírásból tudjuk, hogy léteznek testtel nem, de lélekkel rendelkező lények, angyalok. Ezek már vagy a mennyben, vagy a pokolban vannak. A pokolra jutott angyalokat szoktuk bukott angyaloknak vagy démonoknak nevezni. Az ő fejedelmük a Sátán, aki nem egy Istennel egyenlő létező, hanem maga is teremtmény, bár az angyalok legnagyobbikának teremtetett. Dicsőségétől azonban lelkébe férkőzött az önhittség, és Isten trónjára akart törni. Szt. Mihály arkangyal azonban letaszította őt dicsőségéből, akinek a neve egy hithű felkiáltás: Ki olyan, mint az Isten?! A válasz: senki sem olyan, mint az Úr. Ez fontos, mert aki Istenhez hű, az tudja, hogy nem érhet fel hozzá.
Mivel a Sátán letaszíttatott lázadása miatt, Szt. Mihály lett a legnagyobb angyal a mennyei hierarchiában. Az utolsó időkben, mikor Krisztus eljön dicsőségben ítélni élőket és holtlakat, ő fog megküzdeni az igaz lelkekért a Sátánnal. De addig is kérhetjük segítségét, közbenjárását, ahogy XIII. Leó pápa tette. Ugyanis világunkban nem csak ember harcol emberrel, hanem az ember a démonokkal is viaskodik. Sok rossz tőlük, és nem pusztán emberektől származik. A bukott angyalok ugyanis gyűlölik az embert, és magukhoz akarják rántani őt: szenvedést és kárhozatot szánnak neki.
Mi, emberek eldönthetjük, hogy Jézus Krisztust vagy pedig a Sátánt követjük. Tudjuk, melyik útnak mi a vége. Hogy Krisztus hű katonái lehessünk egész életünkben, kérjük buzgón Szt. Mihály oltalmát magunkra. Mondjunk ellent a Sátánnak és a bűnnek: járuljunk gyakran szentáldozáshoz, és amikor csak szükséges, gyónásban tisztítsuk meg magunkat a Sátán befolyásától, bűneinktől.
Segítsen minket ebben Szt. Mihály, az angyalok fejedelme!
(Kitartás.hu)
Zöldinges.net