Dél-Afrika az apartheid után III. – Volkstaat (népállam) koncepciók

Zöldinges Szerkesztőség

„Egy szivárvány-nemzetet építünk, amely békében él saját magával és a világgal.”

Nelson Mandela

A Volkstaat (egy afrikaans szó, jelentése népállam) az afrikáner önrendelkezés megalapításának egyik fomája Dél-Afrikában, ami egy teljesen független búr-afrikáner haza. Az 1830-as és 1840-es évek nagy vándorlásait követően, a búr-afrikáner telepesek úgy határoztak hogy letelepednek. Ennek érdekében számos köztársaságot hoztak létre a 19. százazad második felében. Az apartheid bukása után 1994-ben, számos afrikáner kiábrándult volt, és úgy érezték politikailag súlytalanná váltak Dél-Afrikában, ami azt eredményezte, hogy igény merült fel egy független saját állam létrehozására (Volkstaat). Számos módszert dolgoztak ki azóta egy népállam megalapítására. Emellett Dél-Afrika alkotmánya valamint a nemzetközi jog is lehetőségeket kínál a népállam megalapítására. Az afrikáner közösségek földrajzi szétszórtsága Dél-Afrika szerte jelentősen megnehezíti a népállam létrehozását, mert az afrikánerek nem alkotnak összefüggő többséget egyik földrajzi területen sem, ami független lehetne. A népállam támogatói már számos területen városokat alapítottak, mint Oránia Észak-Fokföldön, illetve Kleinfontein Gautengben. A népállam kezdeményezések Balmoralban és Morgenzonban – mindkettő Mpumalanga tartományban van – már a kezdeti szakaszban megbuktak.

  • Történelmi áttekintés

A búrok a történelem folyamán már alapítottak különböző köztársaságokat, amelyek ma a modern Dél-afrikai Köztársaság részét alkotják. A vándor búrok kikiáltották különálló független köztársaságaikat mint  Natal Köztársaság, Oranje Szabadállam, és Transvaal Köztársaság, habár ezek a második búr háború után megszüntek. Az apartheid alatt a dél-afrikai kormány védte az afrikáner kultúrát, az afrikaans és az angol volt a hivatalos nyelv, valamint az országot írányító poltikusok többsége is afrikáner volt. Az apartheid alapelve a faji szétválasztás volt, amit a gyakorlatban is alkalmaztak, bantusztánokat létesítettek a néger törzsek számára. Az afrikánerek megtartották kiváltságos helyüket a dél-afrikai társadalomban. Az 1980-as években a szélsőjobboldali afrikánerek egy csoportja, amelyet H. F. Verwoerd veje írányított, és a csoportot Oranjewerkersnek nevezték. Ők is terveztek egy közösséget, amely az afrikáner önrendelkezésen alapult. Kelet-Transvaal távoli részében Morgenzon közösségében akartak egy búr államot létrehozni, de már a kezdeti szakaszban elbuktak. 1988-ban Carel Boshoff professzor megalapította az Afrikaner-Vryheidstigting-et (Afrikáner Szabadság Alapítvány), amelyet Avstig-ként rövidítenek. Az Avstig szintén tervezett egy népállamot (Volkstaat) Észak-Fokföld tartományban. 1991-ben az Avstig megvásárolt egy Orania nevű kis várost, ami a Volkstaat model alapját képezte. Boshoff tovább folytatta a munkáját már a Freedom Front (Szabadság Front) párt képviselőjeként. A Freedom Front lett a fő politikai hajtóerő a Volkstaat tervnek. Ennek az afrikáner-központú politikai pártnak van képviselete a dél-afrikai parlamentben, valamint a tartományi törvényhozásokban is. Ennek a pártnak a támogatottsága még viszonylag alacsony, legutóbbi választásokon csak 140000 szavazatot kapott, ez kevesebb, mint az össz szavazatok egy százaléka. A Freedom Front a belga, kanadai, és spanyol területi autonómiát veszi alapul, abban a hitben, hogy az egyetlen módja annak, hogy megvédje a jogait az afrikáner népnek. A jövendőbeli népállam területe magában foglalja az Oranje folyó és a nyugati partvidék közötti területet Észak-Fokföld tartományban (1. ábra).

  • A Freedom Front jövőbeli Volkstaat (Népállam) koncepciója.

Általános adatok

Orania, a Volkstaat fővárosa

Orania egy kis város ami a Volkstaat model alapját képezi, illetve leendő népállam fővárosa, Észak-Fokföld tartományban található. Orania Észak-Fokföld legkeletibb részében fekszik, ott ahol a három tartomány Észak-Fokföld, Kelet-Fokföld, és Szabadállam határai találkoznak. A terület, amelyre Orania épült teljesen magán terület, ezért a Volkstaat koncepció vezetői felbátorították az afrikánereket, hogy költözzenek Oraniába. Kezdetben csak kis számban települtek a városba, 2001-ben mindössze 519 lakosa volt, tíz évvel később már ezren lakták. Napjainkban Orania mintegy 1600 afrikánernek nyújt otthont, amely azóta folyamatosan növkszik, és további 5000 követője van a mozgalomnak. Ez részben a kis város gazdasági fejlődésének is köszönhető. Jelenleg Orania petíciót nyújtott be a kormánynak, hogy autonóm településsé váljon és megkapja az ehhez szükséges hatalmi jogköröket és kötelezetségeket. A település számos intézménnyel rendelkezik mint például: iskola, orvosi rendelő, illetve rendőrség.

Hétköznapok Oraniában:

  • Az Afrikaner Weerstandsbeweging (AWB) Volkstaat (Népállam) koncepciója.

2008 márciusában az AWB bejelentette, hogy újra aktiválódik a mozgalom. Visszatérésének az okai között szerepelt a villamosenergia válság, a korrupció a kormányzati szervek között, és a féktelen bűnözés. Tervek között szerepel egy földterület iránti igény, amely jogilag az afrikánereké lenne, szükség esetén elmennek a hágai Nemzetközi Bíróságig is, és ha ez nem sikerül akkor fegyvert fognak ragadni. 2008 áprilisában Terre’Blanche beszédet mondott számos AWB gyűlésen Vryburgban, Middelburgban, és Pretoriában. Számos területet kijelölt már Dél-Afrikában a jövőbeli Volkstaat részeként. Végül 2009 szeptemberében tartottak egy 3 napos konferenciát, melyen az AWB és 300 afrikaaner vett részt, a tárgyalások célja a búr felszabadulás volt. Az önálló állam Észak-Natal és Kelet-Transvaal területét foglalná magába (2. és 3. ábra).

  • A Boerstaat Party (Búr Állam Párt) Volkstaat (Népállam) koncepciója.

A Boerstaat Party (Búr Állam Párt) röviden BSP, egy jobboldali dél-afrikai párt, amelyet Robert van Tonder alapított 1986-ban. Soha nem volt hivatalosan bejegyzett politikai párt, 1989-ben csatlakozott az Afrikaner Weerstandsbeweginghez (AWB), illetve szövetségese volt az Afrikaner Volksfrontnak is. A BSP a harmadik olyan csoport volt Dél-Afrikában, amely nyíltan támogatta a Transvaal Köztársaság illetve Oranje Szabadállam visszaállítását, illetve ez a terve napjainkban is (4. és 5. ábra).

Összegzésként elmondható hogy:

A faji alapú politizálás Dél-Afrikában nem 1948-ban kezdődött, ahogyan nem ért véget az 1994-es rendszerváltással. Ma újabb apartheidről beszélhetünk, mely csak annyiban más, hogy a hatalmi viszonyok szerepet cseréltek. A fehér dél-afrikaiak (búrok/afrikánerek) számára csak a búr népállam (Volkstaat) létrehozása jelenthet végső megoldást, amely békét és hazát nyújt.

A három rész során felhasznált szakirodalom:

Zöldinges.net – Magyar Nimród

Share

Korábbi cikkek