Marschalkó Lajos: A Sodródóknak

Te vagy a bűnös, nemcsak a zsarnok, Te kis sodródó, te rongy akarnok. Nem lenne rajtunk semmi hatalma, Éhen pusztúlna, útfélen halna De te vagy és csak te vagy a pártja Joga, hatalma, hóhéri bárdja Kinyujtott karja, felemelt ökle Te szállítod a tapsot dörögve Te, ki a szolgák himnuszát zengi, Te vagy a bűnös, névtelen senki. Te vagy a bűnös, ki sugva mondod Hogy szolgálod csak a gaz bolondot S óh, bár a bicskád testvérbe mártod Azért teszed, hogy megbontsd a pártot, Ölni tudnék — mondod — ha látom De…

Tovább a teljes cikkre

A dicsőséges szoborháború

A címet olvasva talán azt gondoljátok provokatív írással készültem, pedig épp az ellenkezőjéről van szó. Az Orbán kormány számos, a szélsőjobboldalt eltiporni igyekvő intézkedése, az ellehetetlenítés, a populista maszlag mögött mégiscsak felsejlik néhanapján az igazán előremutató emlékezetpolitikai víziók csillaga. Ilyen terület az úgynevezett szoborháború kérdése is. Ha valami, ez igazán szívügyem. A kérdéssel korábban már foglalkoztam itt, most azonban ismét alkalom adódott elégedetten szemlélni az évek óta tartó kulturkampf újabb dicső állomását. Ma, azaz október 31-én 11:00-kor került sor a Nemzeti Vértanúk emlékművének újraavatására. A  Kismarty-Lechner Jenő építész és Füredi…

Tovább a teljes cikkre

A nő, aki előttünk jár – avagy a liberálisok képmutatása

Mint sok egyetemista, én is ahelyett, hogy tanulnék egy sokkal érdekfeszítőbb és az agyam számára pihentetőbb tevékenység után néztem, ez pedig a filmnézés. Mentségemre szóljon, a statisztika egy nagyon kellemetlen tárgy az ember életében, úgy tudnám jellemezni, amint azt Nagy Feró is megénekelte: „mikor még nem voltál, az volt az igazi nyár”; na de hát kinek a pap, kinek a papné. Így hát elkezdtem filmet keresni és megesett a tekintetem ezen a címen „A nő, aki előttünk jár”. A borító alapján konstatáltam, hogy egy „indiános” filmről van szó, azok pedig…

Tovább a teljes cikkre

Rassz, kultúra, civilizáció 3. rész

Az előző részekben láthattuk, hogy a civilizációs fejlettségi szint a kulturális minőségtől függ, a kulturális minőség pedig az adott rassz szellemi adottságain múlik, valamint a rassz által adott magasabb rendű embertípus akarati tevékenységén. Ebből logikailag következne, hogy ha a magasabb rendű rasszok újra és újra ki tudnák termelni magukból az elegendő számú magasabb értékű egyedek aránylagos számát, akkor gyakorlatilag a civilizáció halhatatlanná lenne. Felmerül azonban a kérdés, hogy ez mégis miért nem történt meg eddig soha? Jelen állás szerint ugyanis úgy tűnik, hogy maga a nyugati típusú európai civilizáció is…

Tovább a teljes cikkre

Rassz, kultúra, civilizáció 1. rész

Korunk materiális értékszemléletének köszönhetően a legtöbben a kultúra definíciójának képletéből kihagynak egy nagyon fontos változót: a szellemet. A kultúrát általában embercsoportok kollektív tevékenységének puszta összegződésének látják, csupán anyagilag összefüggő “hatásként” tekintenek rá. Ahogy azonban minden másnál, úgy a kultúra esetében is a szellem élvez prioritás, a szellemé a primátus, az anyag csupán a szellem kifejeződésének az eszköze, mondhatni okozata. Nem más, mint a korábban létező belső szellemi egység megnyilvánulásának fizikai valója. Erre alapozva valljuk a következőt: minden magasabb rendű kultúra fejlődése nem egyéb, mint a kultúra lelke által tartalmazott belső…

Tovább a teljes cikkre

A valódi nőnap, avagy az igazi nőiség

A nemzetmegtartó nő. A lehető legtömörebb, s mégis a legkifejezőbb megfogalmazása a női élethivatásnak, az anyaságnak. Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, Krisztus urunk fogantatásának napján Szűz Mária nyomán a valódi nőiség előtt hajtunk fejet. Azok előtt a nők előtt tisztelgünk, akiket nem tört meg a XXI. század torz emberképe és a feminizmus hamis nőideája. Azok előtt, akik a lehető legnagyobb büszkeséggel tekintenek arra, hogy természetükből fakadóan – mint nembeli beteljesedésük – legfőbb missziójuk az otthon melegében keresendő. Akik büszkék arra, hogy mind lelkük, mind pedig testük elsősorban a gyermekáldásra és…

Tovább a teljes cikkre

Az európai nő és az etnikai heterogenizáció

Figyelemre méltó és érdekes szakirodalma van a rasszok közötti párkapcsolatoknak és házasságoknak. A kutatások távolról sem merítik ki a témát, de a rendelkezésre álló adatok alapján meglehetősen pontos képet rajzolhatunk az ilyen kapcsolatokról. Ahhoz, hogy mindezt megértsük, szükséges néhány fogalom tisztázása, mint például az exogámia. Az exogámia kifejezés szó szerint csoporton kívüli házasságot jelent, azt értjük rajta, hogy a nők vonzódnak a csoporton (népen, etnikumon) kívüli férfiakhoz, jobban, mint a férfiak az idegen etnikumú nőkhöz. A fehér férfiak részéről a távol-keleti (mongoloid) nők preferálásának kultúrális oka van: az ázsiai nők…

Tovább a teljes cikkre