Az előző részben megállapítottuk, hogy a rasszok minősége nagyban befolyásolja a kultúra minőségét, és így a civilizációs lépcsőfok elérése is mélységében a rassztól, a rassz minőségétől függ. Az adott rassz szellemi-lelki milyenségéből kiáradó kulturális minőség az, amely kicsúcsosodik a civilizációban. Ahogy korábban jeleztük már ebből kifolyólag az emberi fajnak nem mindegyik ága érkezett így el a civilizáció küszöbéhez. A szellemi minőségükből adódóan képtelennek mutatkoznak arra, hogy felkapaszkodjanak a civilizációs létrán, s még arra is alkalmatlanok, hogy egy másik rassz által létrehozott és életben tartott civilizáció vívmányait átvegyék. Született tulajdonságaikból adódóan nem volt, és soha nem is lesz meg bennük az elegendő szellemi erő a civilizáció felépítéséhez.
Hiszen, ahogy azt már mondottuk, a civilizáció mindig annak a népnek/rassznak a képességeitől függ, amely azt hordozza. Mindaddig tehát, amíg ezek a népek helyt tudnak állni, addig a civilizációs alkotás hatalmas műve is tovább emelkedik. De ha egy idő után a feladataik betöltésére alkalmatlanoknak bizonyulnak, akkor szükségképpen a leghatalmasabb civilizáció is hanyatlásnak indul. Ha a civilizáció rasszbéli fundamentuma aknázódik alá, és akkor az egyre csak alacsonyabb szinte süllyedő nép már nem fogja tudni a civilizáció terhét tovább hordozni, s így önmaga alatt roskad össze.
Minden civilizáció kulturális minősége, így végső soron, kizárólag a fenntartóinak a szellemi minőségétől függ. Így keletkezése és bukása is a magasabb értékű emberanyag szellemi képességeinek megfelelő kibontakozásától függ. A civilizációs fejlődés tökéletesítéséhez, de leginkább a fennmaradásához múlhatatlanul szükséges, hogy ezt az eddigiekben fenntartó magasabb értékű népcsoport emberállományának szellemi értelemben vettem magasabb értékűsége megmaradjon.
Azonban azt sem szabad elfeledni, hogy az említett magasabb rendű népcsoportokon belül is jelentkezik hasonló differenciálódás. Ahogy a különböző etnikumok, úgy az etnikumon belüli emberek között sincs egyenlőség. Amikor magasabb értékű, magasabb rendű rasszokról beszélünk ez alatt a kijelentés alatt nem azt értjük, hogy e rassznak minden egyede ugyanazon a szellemi színvonalon áll, de kétségtelen, hogy az átlagos színvonal magasabb itt, mint másutt.
Ahogy a rasszok közötti hierarchia, úgy az adott rasszon belüli hierarchia bizonyos egyének belső szellemi minőségének a szempontjából is kiemelkedően fontos szerepet játszik a kultúra szellemiségének kiteljesedésében. Egy civilizációban ugyanis a legtöbbet követeli meg, a legmagasabb rendű embertípust igényli a megvalósításához és fenntartásához.
Minden kultúrában létezik egy szellemi elit, egy kultúrahordozó réteg, vagyis a nemzetvezető értelmiség. A nemzetvezető értelmiség kultúrahordozói feladatával a kultúra gazdag kifejezésformáinak őrzője. Ehhez tartozik a vallás, a filozófia, a természettudomány, a zene, az irodalom, a képzőművészet és más egyebek. De egy kultúra lelkületének a megnyilvánulása épp úgy a hazafiasság, a kötelességteljesítés, az etikai parancs, a hősiesség és az önfeláldozás is.
Tehát a kultúra művészeti formái, az ebből áradó gondolkodásformák és eszmék, mint egy kultúra fejlődésének megnyilvánulásai, mindig egy viszonylagos kis csoport őrizetében vannak. Ez a szellemi elit a magasabb rendű kultúra civilizációs kiteljesedése során a gondolkodás és cselekvés minden irányára hatást gyakorol, irányt szabva ezzel egyaránt a kultúrában élő emberek mindegyikének.
Zöldinges.net – Váradi Attila
