Eugene de Kock, a „Főgonosz”

Eugene Alexander de Kock (született 1949. január 29.) volt dél-afrikai rendőr ezredes, nemzeti hős, az apartheid kormány alatt tevékenykedett. A fősodratú sajtó által csak „Főgonosz” (Prime Evil) névre keresztelt De Kock az S.A.P. felkelésellenes egysége, a C10 parancsnoka volt, ami az 1980-as évektől az 1990-es évek elejéig számos apartheidellenes aktivistát (kommunista terroristát) rabolt el, „kínzott és gyilkolt meg”. A C10 áldozatai között volt az Afrikai Nemzeti Kongresszus számos tagja is. Miután Dél-Afrika 1994-ben „demokratizálódott”, De Kock nyilvánosságra hozta a C10 bűncselekményeinek teljes körét, miközben az Igazság és Megbékélés Bizottsága előtt tett vallomást. 1996-ban 89 vád miatt bíróság elé állították és 212 év börtönre ítélték. Büntetése kezdete óta De Kock az apartheid kormány több tagját, köztük F.W. de Klerk volt államelnököt azzal vádolta, hogy engedélyezték a C10 tevékenységét. 2015-ben feltételes szabadlábra helyezték, és 2019-ben szabadon bocsátották.

Személyes adatok:

Név	Eugene Alexander de Kock
Születés	1949. január 29., 72 éves
Nemzetiség	fehér dél-afrikai (afrikaner)
Egyéb név	Főgonosz (Prime Evil)
Foglalkozás	a dél-afrikai rendőrség tagja (SAP)
Ismert mint	Szerep az apartheid-korszakban a dél-afrikai rendőrség felkelésellenes részlegében.
Kitüntetés	rendőrségi kereszt

Korai élete és szolgálata

Eugene Alexander de Kock Lourens Vosloo de Kock fia. Apja John Vorster volt miniszterelnök személyes jóbarátja volt. Vosloo „Vossie” de Kock, Eugene testvére később csendes fiúként jellemezte, aki nem volt erőszakos ember. Apjuk a fiait az afrikaner nacionalista ideológia szellemében nevelte. De Kock gyerekkora óta arra törekedett, hogy tiszt legyen. 1967-ben miután befejezte az iskolát, egész éves szolgálatát teljesítette Pretoriában, a hadsereg gimnáziumában. Ez idő alatt a gimnázium további hat tanulójával együtt Rodézia és Botswana határához rendelték, hogy szembeszálljanak az ANC fegyveres támadásaival. De Kock a gimnáziumban gyalogos katonaként végzett a Dél-afrikai Védelmi Erőknél, majd csatlakozott a dél-afrikai rendőrség Kelet-Fokföldön működő egységéhez. De Kock szolgálaton kívüli képzésen vett részt a pretoriai Baviaanspoort börtönben, a biztonsági rendőrség tagjaival de Swart kapitány irányításával, amely később az SAP (dél-afrikai rendőrség rövidítése) különleges munkacsoportjává vált. 1976-ban De Kock ahelyett, hogy elfogadta volna a különleges munkacsoport új tagjainak kiképzésére szóló meghívást, jelentkezett a Rendőrtiszti Főiskolán egy tiszti tanfolyamra, ahol hadnaggyá léptették elő. 1978 májusában De Kockot Délnyugat-Afrikába helyezték át, és csatlakozott az ottani biztonsági erők Oshikati ágához. 1979-ben társalapítója volt a Koevoetnek, az SAP felkelők elleni egységének, amelynek feladata a dél-afrikai határháború idején a Namíbiai Népi Felszabadítási Hadsereg (PLAN) elleni küzdelem volt. A Koevoet rendkívül hatékony egységnek bizonyult, de hírnevét rontották a civilekkel szembeni „brutalitás” fellépései. A PLAN gerillák felkutatásában és likvidálásában elért sikerek arra késztették az SAP-t, hogy fontolja meg hasonló részleg felállítását Dél-Afrikában.

A Koevoet által megölt PLAN gerillák Namíbiában.

Vlakplaas

1983-ban az SAP De Kockot áthelyezte a C10-be, a felkelők elleni egységhez, amelynek székhelye a Vlakplaas nevű farmon található, Pretoriától 20 kilométerre nyugatra. De Kockot, aki a rodéziai és namíbiai bevetései során hírnevet szerzett, két évvel később az egység parancsnokaként léptették elő ezredesi rangban. Vezetése alatt a C10 – későbbi nevén C1 – halálos osztaggá vált, amely a Nemzeti Párt és az apartheid rendszer ellenfeleit levadászta és megölte.

Per, ítélet és büntetés

1996. október 30-án De Kockot két életfogytiglani büntetésre, valamint 212 év börtönre ítélték emberiség elleni bűncselekmények miatt. A 89 vád magában foglalt hat gyilkosságot, valamint gyilkossági összeesküvést, gyilkossági kísérletet, támadást, emberrablást, lőfegyver illegális birtoklását és csalást. De Kock büntetését a Pretoria Központi Börtön C Max részlegében töltötte.

Bebörtönzés

De Kock szabadulása előtt rabruhában Pretoria Központi Börtönében.

2007 júliusában egy helyi rádióinterjúban De Kock azt állította, hogy FW de Klerk volt elnök keze „vérbe volt áztatva”, de Klerk politikai gyilkosságokat és más bűncselekményeket rendelt el az apartheidellenes konfliktus során. Ezek az állítások reagáltak de Klerk akkori közelmúltbeli kijelentéseire, miszerint „tiszta lelkiismerete” van hivatalában töltött idejével kapcsolatban. A Sunday Independent 2010 januárjában arról számolt be, hogy De Kock elnöki kegyelmet kért Jacob Zuma elnöktől az apartheid kormány halálosztagairól szóló további információkért cserébe és hogy Zuma és a bebörtönzött De Kock között három órás találkozóra került sor 2009 áprilisában. Zuma szóvivője cáfolta a jelentés valódiságát. Michael Masutha igazságügyi miniszter 2015. január 30-án bejelentette, hogy De Kockot feltételes szabadlábra helyezték. A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy szabadon bocsátásának időpontját nem hozzák nyilvánosságra. Masutha azt is elmondta, hogy De Kock megbánást tanúsított bűncselekményei miatt és együttműködött a hatóságokkal számos áldozata maradványainak visszaszerzésében. De Kocknak ennek ellenére élete végéig feltételesen szabadlábon kellett maradnia. Mindaddig amíg az ítéletet megváltoztatták, és 2019-ben végleg szabadon bocsátották.

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy de Kock egy nemzeti hős, akit a fehér faj védelmében nyújtott tetteiért ki kéne tüntetni. Dicsőség Eugene de Kocknak!

Az alábbi két videó de Kock tevékenységéről szól: