Az észak-amerikai nemzetiszocialista mozgalmak I. rész –

Az Amerikai Egyesült Államok

A Nemzetiszocialista Mozgalom (National Socialist Movement – NSM)

A National Socialist Movement, ami magyarul Nemzetiszocialista Mozgalmat jelent, rövidítése az NSM, egy amerikai nemzetiszocialista, félkatonai szervezet. A szervezet központja Kissimmeeben, Florida Államban találhtó. Napjaink legnagyobb és legaktívabb nemzetiszocialista pártja az Amerikai Egyesült Államokban. A Southern Poverty Law Center (civil polgárjogi szervezet) gyűlöletcsoportnak minősíti, és gyakran csak „rasszistának” vagy „neonácinak” bélyegzi az NSM-et, habár az NSM önmagát Amerika elsőszámú fehér polgárjogi szervezeteként határozza meg. A szervezet tagokat tudhat magának az Egyesült Államok egész területén, de vannak kapcsolataik a tengerentúlon is. Működését egymást követő tüntetések, tiltakozások, felvonulások jellemzik. Kampányuk során főként a cionizmus, a homoszexualitás, a bűnözés, a bevándorlás, és a közel-keleti háborúk ellen lépnek fel. 2019. januárjában a csoport vezetőségét átvette James Hart Stern, aki egy négerjogi aktivista, és bejelentette a párt tönkretételét. 2019 márciusában Burt Colucci visszaszerezte a párt vezetését, és jelenleg is ő tölti be a vezetői pozíciót.

  • Általános adatok:
  • Történelmi áttekintés

Az NSM-et 1974-ben alapította Robert Brannen és Cliff Herrington St. Paulban Minnesota Államban, amelyet ekkor még „National Socialist American Workers Freedom Movement”-nek (Nemzetiszocialista Amerikai Munkás és Szabadság Mozgalom) hívtak. Azelőtt mindketten a George Lincoln Rockwell-féle Amerikai Náci Párt tagjai voltak. 1994-ben Jeff Schoep lett a csoport vezetője, amelyet megtartott egészen 2019. januárig (1. kép).

Az NSM szervezte azt a demonstrációt, amely a 2005-ös toledói lázadáshoz vezetett. A párt leghírhedtebb utcai megmozdulása volt, amely 2005. októberében az ohio-i Toledóban történt. A szervezet úgy döntött, hogy egy tiltakozást szervez a négerbűnözés ellen, de még a menet megkezdése előtt zavargások törtek ki amiatt, hogy a város vezetése engedélyezte a megmozdulást. Tiltakozásul körülbelül 500 fős antifasiszta tömeg gyűlt össze, amely megtámadta a rendőrséget. Ezt követően több órás heves összecsapások folytak a rendőrök és az antifasiszták között, végül több bandatagot is letartóztattak. Az NSM tagjai közül senkit sem tartóztattak le, a város néger polgármestere szerint sem a Nemzetiszocialista Mozgalom tehetett a zavargásokról (2. kép).

Az NSM odal rúnás zászlaja

2009-ben már 61 részlege volt az NSM-nek 35 államban, ezáltal a Southern Poverty Law Center szerint a legnagyobb nemzetiszocialista szervezet az Egyesült Államokban. 2010. április 17-én az NSM 70 tagja a bevándorlás ellen tüntetett a Los Angelesi Polgármester Hivatal előtt, ellenük antifasiszták százai tüntettek. 2011 májusában a The New York Times által kiadott jelentés szerint az NSM a legnagyobb fehér szupremácista csoport, több mint 400 taggal 32 államban. 2011. szeptember 3-án az NSM gyűlést tartott West Allisban Wisconsin Államban, azért hogy tiltakozzon a Wisconsin State Fair incidens ellen, amely augusztus 5-én történt. Az incidens során fiatal négerek („afroamerikaiak”) fehér embereket vettek célba, majd félholtra verték őket, később összecsaptak a rendőrséggel is. 2016 júniusában az NSM a Tradicionalista Munkás Párttal (Traditionalist Worker Party – TWP) gyűlést szervezett Sacramentoban, amely végül zavargásba torkollott. 2016 novemberében, Donald Trump megválasztását követően, a szervezet megváltoztatta logóját illetve zászlaját, lecserélték a szvasztikát az odal rúnára, céljuk az volt, hogy belépjenek a fősodratú politikába (3. kép).

  • Pártprogram

Az NSM-nek van egy 25 pontból álló pártprogramja, amelyet hatalomra kerülésük esetén meg is valósítanának. Néhány fontosabbat kiemelve: családbarát politika, a fehér keresztény kultúra megőrzése és védelme faji szegregációval, bevándorlás csak fehéreknek. A gazdaság, pénzügy, média, kultúra és oktatás nemzeti tulajdonba vétele, ezáltal megszüntetnék a zsidó gyökerű internacionalista és kapitalista oligarchák hatalmát. A külföldön lévő amerikai katonai bázisok bezárása, és a közel-keleti háborúk leállítása, amelyek cionista érdekeket szolgálnak. Az amerikai hadsereg hazarendelése, és kizárólag nemzet- és határvédelmi feladatok teljesítése. Az Egyesült Államokat a nemzetvezető irányítaná (The national leader), amelynek ideje nyolc év lenne.

  • Charlottesville-i per az NSM ellen.

A 2017 augusztusi charlottesville-i erőszakhullámban számos ember megsérült, illetve egy 32 éves nő meghalt, amikor egy autó belehajtott a hazafias tüntetők ellen felvonuló szélsőbaloldaliak tömegébe. A történtek miatt Charlottesville-ben megsérült emberek civil keresetet nyújtottak be körülbelül húsz szervezet és magánszemély, köztük az NSM és személy szerint Schoep ellen is. Ekkor Schoep jogi tanácsért fordult egy bizonyos James Hart Stern nevű négerjogi aktivistához.

  • Változás a vezetőségben

Stern felajánlotta neki, hogy kisegíti, nincs más tennivalója, mint átíratni a nevére a Nemzeti Szocialista Mozgalmat, ezzel meg is lesz oldva a védekezés a perben (4. kép). 2019 január 15-én be is nyújtották a vezetőváltás regisztrálásához szükséges nyomtatványt, és február 15-re a nyilvántartásban már Stern szerepelt, mint az NSM elnöke és igazgatója. Stern és Schoep kapcsolata 2014-ben kezdődött, amikor egy csúcstalálkozót szerveztek Kaliforniában, ahol Schoep szervezetének képviselőit hozták össze néger vezetőkkel, és arról tárgyaltak, hogyan tudnának erőszak nélkül együttműködni. Innentől fogva laza kapcsolatban álltak, csak alkalmanként beszéltek, a téma ilyenkor az volt, hogy kellene-e újabb csúcstalálkozót tartani, és ha igen, hol. A vezetés átvétele után Stern azonnal aknamunkához látott: első lépésként beadott egy papírt egy bíróságra, amelyben a szervezet elnökeként elismerte az NSM felelősségét a charlottesville-i eseményekben, illetve átadott a bíróságnak olyan dokumentumokat is, amelyeket addig az NSM visszatartott. Végül Stern interjút adott a Washington Postnak, ahol elmondta, mi a terve: az NSM tönkretétele belülről.

Schoep a helyzet tisztázását, új ügyvédet és Stern beperlését ígérte az NSM-tagoknak, utódjául Burt Coluccit, az NSM addigi kabinetfőnökét nevezte meg (5. kép). Colucci visszakormányozná a szervezetet a régi vágányra, a legnagyobb detroiti napilapnak, a Detroit Free Pressnek azt mondta: a horogkeresztet is visszahozná a logóba. Ígéretéhez híven visszahozta a horogkeresztes jelképet a mozgalomba. Colucciék sikerrel jártak, és jogilag is kiszorították Sternt a szervezetből, elérték, hogy a michigani nyilvántartásban Stern nevét lecserélték három saját emberük nevére. Úgy tűnik Stern terve, az NSM tönkretétele, hosszabb távon nem fog sikerrel járni, már csak azért se, mert James Stern rákban meghalt 2019. október 11-én. A történtek ellenére továbbra is az NSM maradt az Egyesült Államok legnagyobb és legaktívabb nemzetiszocialista pártja.

Az NSM-mel kapcsolatban meg kell jegyezni egy negatív jelenséget is. A mozgalom szimpatizál olyan személyekkel is, akik a 70-es és 80-as években gyilkosságokat követtek el nem fehér emberek ellen, mint például Frederick William Cowan és Frank Spisak. Ezek hungarista szempontból elítélendőek.

Zöldinges.net – Magyar Nimród

Korábbi cikkek