DPRK Today – KCNA watch: (Publikáció ideje: Március 30.)
Március 20-án kiállítást tartottak Szentpéterváron a Dzsucse eszmeiségről „patriotizmus és önellátás” címmel, Kim Ir Szen örökös elnök születésének 107. évfordulójának alkalmából. A tárlaton láthatóak voltak ennek a páratlanul csodás embernek forradalmi cselekedeteit megörökítő fotók, valamint művei, ahogy fiának és unokájának művei is. A Dzsucse tanulmányok és Songun irányelvek kelet-európai és közép-ázsiai régiójában lévő nemzetközi szövetség titkára megjegyezte, hogy Kim Ir Szen, Japánnal szemben tanúsított ellenállása jelentős mértékben hozzájárult a függetlenséghez. Kim Jong Suk, az oroszországi női unió és a Dzsucse tanulmányozásáért felelős egyesület titkára kiemelte, hogy Kim Ir Szen egy olyan államot alapított a DPRK (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) tekintetében, ami politikailag független, gazdaságilag önellátó, hatékony nemzetbiztonsági rendszerrel, mindezt igen rövid idő alatt felállítva. Ezt az örökséget viszi tovább Kim Dzsongun, aki levelet is kapott a kiállításról.
Kommentár: Ennél jobb példát keresve sem lehetne találni. Nincs, ami ennél jobban bizonyítaná Oroszország, illetve Putyin politikai opportunizmusát. Szeretném hangsúlyozni, nem csupán Oroszországra pikkelek, de amíg az USA és az EU machinációival nagyjából mindenki tisztában van, addig Putyin rezsimjét körüllengi a nemzeti oldal romantikája, amivel szeretnék végképp leszámolni egy jövőbeni cikkben. Észak-Koreáról nem tudom, mi olyat mondhatnék, amivel ne lenne már tisztában a Tisztelt olvasó. Valaha tényleg stabil volt a gazdasága, de csak azért, mert sikerült a Szovjetunióval és Kínával is pozitív diplomáciai kapcsolatot fenntartania… ez már egyértelműen nem játszik, vélhetően ezért próbál közeledni az USA felé, amit az eddigi fejlemények alapján okosan művel, a Büszke Sas meglepően türelmes, hogy ennek mi lesz a böjtje, annak nem vagyok megmondhatója.
South China Morning Post: (Publikáció ideje: Március 18.)
Dél-Korea K-pop ipara szervezett szexbotrányoktól hangos, melynek vezetője Jung Joon-Young. Young számtalan más énekessel osztotta meg titokban felvett pornófelvételeit, többek között Seungrival, Lee Jong-Hyunnal, Choi Jong-Hoonnal, és Yong Jun-Hyunggal. Seungri tulajdonában áll az „Égő Nap” éjszakai klub, ahol a női vendégeket bedrogozta, egy rendőrtisztet pedig lefizetett falazásáért. Helyi és más országok K-pop rajongóit sokkhatásként érték a botrány kibontakozó részletei, de mások korántsem lepődtek meg. A szituáció csupán reflektorfénybe hozta azt a problémát, mellyel Dél-Korea egész társadalma küszködik: a mérgező férfiasság. Sajnálatos módon a botrány „K-pop jelenségként” lett megbélyegezve, holott gazdag üzletemberek rendszeresen molesztálják a nőket különböző területeken. Az elmúlt években, több, magas beosztású férfit vádoltak meg nyilvánosan hímsovinizmussal, melynek keretében több tízezer nő vonult tüntetni az utcára a rejtettkamerás szexuális bűncselekmények ellen. 2017 óta 6500 rejtettkamerás szexuális bűncselekményt érintő bejelentés érkezett a hatóságokhoz, nyilatkozza a brit The Telegraph. Szöulban 8000 munkást bíztak meg azzal, hogy vizsgálják át a nyilvános illemhelyeket rejtett kamerák után kutatva, de az ilyen típusú felvételek többsége valójában ex partnerektől származik, de legalábbis olyanoktól, akik ismerik áldozatukat. Michael Hurt, a szöuli egyetem szociológusának elmondása szerint nem a K-pop ipar a mérgező férfiasság forrása, hanem a koreai társadalom. A nevezett egyetemen is terjesztettek bosszúpornót, a diákok pedig arról társalogtak, hogy kit erőszakolnának meg legszívesebben. A szociológus szerint Dél-Koreában megszokott jelenség, hogy a nőket egy darab húsként kezelik. A cikk továbbá beszámol arról, hogy hány millió dollárra becsülik a kompromittált énekeseket, s habár legtöbbjük visszalépett a karriertől, Hurt nem gondolja, hogy változni fog a szakma. Később megszólaltatják Jenna Gibsont, K-pop rajongót és a chicagói egyetem nemzetközi kapcsolatok hallgatóját, aki szerint az ipar sokkal elnézőbb a férfiakkal, mint a nőkkel. (Szerkesztői megjegyzés: A látszat ellenére Jenna nem feltétlen a feminista lózungot puffogtatja, mivel hozzáteszi, ez valószínűleg azért van így, mert nők a megcélzott közönség, akik férfiakat akarnak látni, tehát belőlük van pénz.)
Kommentár: Ne a #Metoo-ból induljunk ki, valóban súlyos bűnesetekről beszélhetünk, kiváltképpen a nők elkábításának esetében. A „mérgező férfiasságra” visszavezetni a botrányt nem helytálló, a Justin Biebernél is femininebb K-pop esetében pedig egyenesen nevetséges, ezt az újságíró is érezhette, hisz nem a szakmát nevezte meg afféle tesztoszterontelepként, hanem a társadalmat. A cikk habár kiemelte egy ponton a magas pozíciót betöltő üzletembereket, itt is inkább a „férfiak visszaélnek a hatalommal” kártyát játszotta ki. Ez a jelenség tényleg áthatja a társadalmat, de az eredő ok úgyszólván nemsemleges. Az egész világot áthatja az anyagiasság, Dél-Koreában ez egy extrém szinten zajlik, s bármilyen meglepő legyen, de a „mémdalként” számon tartott Gangnam Style pontosan erről szólt, csak bíztatni tudom a Tisztelt olvasót, hogy nézzen utána!
Daily Bhutan: (Publikáció ideje: Március 27.) (Előfordulnak E/1 megfogalmazások)
Reménykedem, hogy vagyunk olyan szerények és bölcsek, hogy tanuljunk Bhutántól. Ezzel indítja sorait Marcus Baltzer, aki Bhutánba utazott annak érdekében, hogy személyes tapasztalatot szerezhessen a GNH (Bruttó Nemzeti Boldogság) működéséről, ami részben a GDP alternatívája, részben a királyság filozófiai rendszerelve. Az elmúlt héten részt vehettem a RIGSS konferencián, ahol többek között a Kuensel (Bhutáni lap) főszerkesztőjével társaloghattam. Ennek keretében összevetettük a SDG fenntartható jövőért elképzeléseit a GNH szellemiségében készült tervekkel, melyek 2030-ig szólnak. Baltzer arra a megállapításra jut, hogy míg a SDG csupán a felszíni jólétet veszi figyelembe, mint az étkeztetés, egészségügy, addig a GNH a belsőt is, mint lelki egyensúly, illetve időbeosztás. Ezeket a belső értékeket aszerint mérik, hogy mennyire tudatosak az emberek, mennyit meditálnak. Az elmúlt két évtized kutatásai határozottan bizonyítják, hogy a különböző tudatossági gyakorlatok, buddhista és szekuláris kontextusban egyaránt, lényegesen javítják az emberek fizikális és mentális egészségét. Bhután lakosait megmosolyogtathatják ezek az „új tudományos eredmények” figyelembe véve, hogy a Sákjamuni Buddha már kb. 2500 évvel ezelőtt javasolta a meditáció gyakorlását, (Samyak samadhi) és a jelenben való tudatot, (Samyak smrti) annak érdekében, hogy elkerüljük a Dukkhát, tehát az elégedetlenséget és szenvedést. Baltzer számára az szimpatikus még a GNH-ban, hogy úgy kezeli a boldogságot, mint amit megteremthetünk magunknak. Természetesen a kormányzat képes, sőt, kell is, hogy segítsen irányításával, fenntartsa a közszférát, de függetlenül attól, hogy mit tesznek vagy mondanak, mindnyájunk képes arra, hogy megváltoztassa gondolkodásmódját oly módon, hogy kevésbé ragaszkodjon az anyagi valósághoz, ami elkerülhetetlenül el fog múlni. Ellenben az UN SDG tervezete mindent megígér, véget vet az éhezésnek, megvédi az emberi jogokat, megőrzi a föld erőforrásait. Úgy tűnik, mi, hétköznapi emberek vagyunk ezen ígéretek címzettjei, az állam jó szándékból fel akarja számolni a szegénységet. Mindezzel persze nincs baj, mindnyájan vágyunk az anyagi biztonságra, lehetőleg anélkül, hogy ez az ökoszisztéma összeomlásával járna. A GNH viszont egy lépéssel előrébb tart, hirdetvén önmagunk fejlesztését, ami boldogsághoz vezet. Ez azt jelenti, ha a kormányzatok, felsőbb szervek, el is árulnak minket, nem tartják be ígéretüket, nekünk nem kell passzív áldozatnak lennünk. Baltzer tovább fejtegeti, hogy ekképpen mi magunk fejlesztjük a társadalmat, Bhután pedig rájött erre az összefüggésre.
Kommentár: Olvastam kritikát, miszerint Bhután részéről ez csak egy propagandafogás, nincs rálátásom ilyen tekintetben, de az elképzelést felhasználhatónak tartom. Baltzer, érthető módon a buddhista tanítást domborította ki, de önmagunk fejlesztése, az anyagi világ helyénvaló kezelése, mind levezethető a krisztusi tanból. Aquinói Szent Tamás a boldogság elérését az ember céljának nevezte, amit persze nem mindegy miben (vagy inkább Kiben) találunk meg. Az pedig nálunk tapasztalat, hogy nem bízhatunk pártok kecsegtető ígéreteiben, de társadalmunk jelentős része sajnálatos módon átadta magát az örökös gyűlölködésnek, vagy csak szimplán közönyössé vált. Az egyetlen megoldás a lélek forradalma, aminek úgy hiszem rokongondolata a GNH, az eljövendő Hungarista Birodalom pedig egy hasonló rendszerelv kidolgozásával garantálhatja, hogy a lélek forradalma ne csak a hatalomátvételig éljen, mint az új világot elindító szikra, hanem görögtűzként hassa át a Nemzet lelkét!
Források:
Zöldinges.net – K.D.
