Martin Heidegger kétségtelenül a XX. század egyik legnagyobb hatású filozófusa volt. Személye nagyon régóta támadások kereszttüzében áll az NSDAP-hoz fűződő viszonya miatt. Az eddig vitakoncepció a következő volt.
- 1: a „náci” korszaka mennyire volt meggyőződéses és mennyire opportunista?
- 2: ez a viszony mennyiben befolyásolja elfogadását, miközben a filozófiájában nem sok nyoma van a nemzetiszocialista eszméknek?
Napjainkban, részben a „fekete könyvek” (Schwartze Hefte) azaz a naplói kiadása óta, részben pedig politikafilozófiájának mélyebb megismerése kapcsán a vita fordulatot vett. A mai koncepció: Heidegger meggyőződéses nemzetiszocialista volt, ami a filozófiájában is tetten érhető. Mi több (!) antiszemita megjegyzésektől hemzsegnek a naplói. Ezek után egyáltalán benn maradhat-e a filozófiai kánonban, vagy száműzni kell belőle? Ennek köszönhetően a vita nem a gondolatait vizsgálja többé, hanem személyének „bűnösségéről” szól, ami immanenssé és személyessé teszi. Így sem a filológia, sem a filozófiatörténet szabályai nem számítanak már, a gondolat nem számít, az számít ki gondolta.
Mellékes megjegyzésként fűzöm hozzá a gondolatmenethez, hogy nem a személy miatt, de öngólnak érzem, mikor egy Weiss nevű ember mondja meg, hogy szegény Heideggernek, aki egyébként nagyon okos volt, de semmi ismerete nem volt a modern művészetről, hiszen azt destruktívnak nevezte. Ezen két kijelentés után mindenkire magára bízom, hogy Weissnek vagy Heideggernek van is nagyobb művészi érzéke. 🙂
Személyes értelmezésemben egyébként a Heideggeri filozófiában benne van a nemzetiszocializmus,[i] de ismétlem, mégsem ez alapján kívánják „száműzni” a filozófiai közbeszédből, hanem azért mert (uram kegyelmezz) antiszemita volt. Ezért szeretném a kedves filozófiatörténészek munkáját segíteni a következő gyűjtéssel, javaslatot teszek néhány gonosz antiszemita filozófusról. ABC sorrendben közölve őket, hogy könnyebb legyen kitörölni őket a filozófiai lexikonokból:
- Apollonius Tyanaeus (i. sz. első század) Alexandriai filozófus
Szerinte a zsidó bűncselekmények mocskolják be Palesztinát.
- Aquinói szent Tamás (1225-1274) Skolasztikus filozófus
„Nem kellene megengedni, hogy a zsidók megtarthassák azt, amit uzsoráskodásukkal szereztek meg másoktól; jobb lenne, ha munkára lennének kényszerítve, így jól kereshetnének, ahelyett hogy semmit sem csinálnak, csak egyre fösvényebbekké válnak.”
- Bacon, Francis (1561-1621) Brit író, tudós, filozófus, politikus
A The New Atlantis című művében megjegyezte, hogy a zsidók „gyűlölik Krisztus nevét, és titkos és velük született nehezteléssel viseltetnek azon népek iránt, amelyek között élnek”. A nem zsidó uzsorásokat is „zsidózóként” ítélte el, akiknek „sárga sapkát” kellene hordaniuk, mint a zsidóknak.
- Burton, Robert (1577-1640) Brit filozófus
A zsidókat „rettenetesen keményszívű csavargó társaságnak” nevezte. (The Anatomy of Melancholy)
- Cicero, Marcus Tullius (i. e. 106-43) Római író, politikus, filozófus
„Védencem… kötelességének érezte, hogy szembeszálljon ezzel a babonás kultusszal… és figyelmen kívül hagyja ezt a zsidó sokaságot, amely pedig olyan gyakran zavarja meg intézményeink munkáját. (…) Amikor … még a zsidók békében éltek velünk, vallásuk már akkor is összeférhetetlennek mutatkozott birodalmunk fényével, nevünk méltóságával, őseink intézményével.” (Pro Flaccus)
- Dühring, Eugen (1833-1921) Német filozófus
„A zsidók láthatóan a Föld legintoleránsabb néptörzse volt és az ma is, ha mégoly vastagon be is vonják magukat az ellenkezőjére utaló külső mázzal. Nemcsak vallásukban azok, hanem minden vonatkozásban. Ha türelemről beszélnek, úgy alapjában véve csak magukat a szemtelenségükkel akarják türelemben tudni. (…) Annak számára, aki közelebbről ismeri a zsidó fajt és annak történetét, alig van tátongóbb ellentmondás, mint egy zsidó, aki az általános toleranciát emlegeti. Az általa követelt tolerancia végeredményben nem más, mint a zsidó törzs intoleranciára való szabadsága.”
- Emerson, Ralph Waldo (1803-1882) Amerikai költő filozófus
„A szenvedés, amely a zsidók jelvénye, napjainkban a Föld irányítóinak irányítóivá teszi őket.” (Fate)
- Feuerbach, Ludwig (1804-1872) Német filozófus
„A zsidó vallás elve az önzés. A zsidók közömbösek minden iránt, ami nem kapcsolódik közvetlenül a jólétükhöz. A héber egoizmus mérhetetlenül mély és hatalmas. A zsidók Jehova kegyelméből parancsot kaptak a lopásra.” (Was Wesen des Christenthums)
- Fichte, Johann Gottlieb (1762-1814) Német filozófus
„A zsidóknak nem szabad polgárjogot biztosítani, hacsak nem lehet egy éjszaka alatt levágni valamennyiük fejét és olyanokéval helyettesíteni, akiknek a fejében egyetlen zsidó eszme sincsen… Az összes európai országban egy erős, ellenséges állam nőtte ki magát, és állandó hadiállapotot hirdetett minden más állam ellen; elnyomó zsarnoksága súlyos szenvedést okoz minden más ország polgárainak, és ez az állam a Judenthum. Nem hinném, hogy ez a félelmetes állapot abból ered, hogy a zsidók egy különálló és rendkívül összetartó közösséget alkotnak, sokkal inkább az egész emberi nem iránti gyűlöletükön alapszik… Valamenyien tudatában vagytok ennek és nem is tagadhatjátok ezt, még ha mézes-mázos szavakat is mondtok a toleranciáról, az emberi jogokról és a polgári kötelezettségekről, de közben szüntelenül megsértitek fő emberi jogainkat. Épeszű ember nem gondolhatja, hogy a zsidók, akik elkülönülve tőletek, egy olyan állam polgárai, amely tartósabban megalapozott és hatalmasabb, mint a tietek, ha megadnátok nekik a polgárjogot a saját országotokban, ne vetnének titeket, eredeti Polgárokat, a sarkuk alá.” (Urteile über die französische Revolution)
- Geiler von Kaisenberg, Johannes (XV. sz.) Német filozófus
„A zsidók talán jobbak, mint a keresztények, hogy ne lennének képesek saját kezükkel dolgozni? (…) Az uzsora nem munka, hanem mások meg-nyúzása, a semmittevésben fetrengve.”
- Hegel, Georg W. F. (1770-1831) Német filozófus
„Az állam általában összeegyeztethetetlen a zsidó elvvel… A zsidó történelem egészében magával ragadó, de minden más népek vallásos kirekesztése valamint a civilizáltság teljes hiánya és a babona, amely ragadó, de minden más népek vallásos kirekesztése valamint a civilizáltság teljes hiánya és a babona, amely nemzeti egyediségük túlértékelésének az eszméjéből fejlődik ki, az egészet hamissá teszi.” (Történetfilozófia)
„A zsidó sokaság összefogva vetett gáncsot (Jézus) azon próbálkozásának, hogy lelkiismeretet adjon nekik valami isteni iránt, valami isteni, valami nagy dologban való hitet, ami nem verhet otthont egy trágyadombon. A zsidó nép végzete Macbeth végzete, aki magából a természetből kilépve idegen lényekhez (a boszorkányokhoz) fordult, és elhagyatva isteneitől, ezek szolgálatában kellett letaposnia és elpusztítania mindent, ami az emberi természetben szent.” (Korai teológiai írások)
- Herder, Johann G. von (1744-1831) Német filozófus
„A zsidó nép egy ázsiai nép és az is marad Európában, idegen ezen a féltekén, hozzá nőve ahhoz az ősi törvényhez, amelyet egy távoli éghajlaton fogadott el, és amelyet, saját beismerése szerint, soha fel nem adhat… Mennyi ilyen idegent lehet itt megtűrni anélkül, hogy az igazi polgárokat sérelem érné? Egy olyan minisztérium, amelyet zsidó vezet, egy olyan háztartás, ahol a szekrénykulcs a zsidónál van és ő intézi a pénzügyeket, egy olyan ügyosztály, amelyben zsidók a vezetők, kiszáríthatatlan pontini mocsarak.” (Bekehrung der Juden)
„Az isten népe… évezredek óta, sőt tán keletkezése óta mindig csak parazitanövényként élősködött más nemzetek fáján. A zsidók a földgolyó kufárjai. Óriási károkat okoztak számtalan gyengén szervezett államnak azzal, hogy késleltették a bennszülött lakosság szabad és természetes gazdasági fejlődését.” („Hebraer” in Ideen)
- Hume, David (1711-1776) Skót filozófus
„A zsidók Európában anyagias természetűek és hírhedtek csalásaikról.”
(Essays on Several Sitbjects)
- Kant, Immanuel (1724-1804) Német filozófus
„Az okos ember számára nem lehet valami nehezebb, mint a buzgó semmittevés olyan parancsai, amilyenek a zsidóságot megteremtették.”
„A zsidók nem tudnak felmutatni egyetlen igazi zsenit, egyetlen valóban nagy embert sem. Minden tehetségük és képességük a cselszövés és a fondorlat körül forog; vagyis, ezek a kizárólagos és igazi zsidó indítékok.” (W. Boette,Kants Erziehungslehre)
„Ők a csalók nemzete, amelynek legnagyobb része nem részesül a polgárok tiszteletéből, ennek hiányát az azoktól kicsalt haszonnal próbálják pótolni, akik között élnek, akiknek védelmét élvezik.”(Antropologie in pragmatischer Hinsicht)
- Montesquieu, Ch.-L. de Secondat (1689— 1755) Francia filozófus
„Ahol pénz van, ott zsidók vannak.” (Perzsa levelek, 60)
- Nietzsche, Friedrich (1844-1900) Német filozófus
Több idézetet is felhozhatnánk, de sajnos a kereszténységet is támadja párba állítva a zsidósággal.
- Posidonius, az „Atléta” (i. e. 135-i. e. 51) Görög sztoikus filozófus
Strabón jegyezte fel róla, hogy kijelentette: „A legrosszabbak minden ember között.”
- Renan, Ernest (1823-1892) Filozófus, vallástörténész
„A szemita fajtát csakugyan szinte csakis negatív tulajdonságok jellemzik: nincs mitológiája, sem eposza, sem tudománya, sem filozófiája, sem elbeszélő irodalma, sem szobrászata, sem politikai, polgári intézményei; mindenütt az összetettség, az árnyalatok hiányát látjuk, nincs más, csakis egyedül az egység érzése. (…) Akadunk ebben a fajtában nagy szenvedélyekre, tökéletes önfeláldozásokra, csodálatos jellemekre, de ritkán látjuk az erkölcsi érzésnek ama finomságait, amelyek, úgy látszik, különösen a germán és a kelta fajra jellemzők. A gyengéd, mélységes, mélabús érzések, a végtelennek amaz álmai, amelyekben a lélek minden képessége fölolvad, az erkölcsi parancsnak nagy megjelenése, amely egyedül adhat állhatatos alapot hitünknek és reményeinknek, mindez a mi fajunk és éghajlatunk műve.”
„Elsőként ismerem el, hogy a zsidó faj, összehasonlítva az indoeurópai fajjal, valójában az emberi természet alacsonyabb rendű kombinációját képviseli.”
- Santayana, George (1863-1952) Spanyol származású amerikai filozófus, esztéta, humanista
„A zsidókban nem az az elítélendő, hogy a saját törvényeik isteni eredetét állították, mivel ezt őszintén és igazságukban való meggyőződéssel tették. Bűnük az, hogy tagadták más nemzetetek törvényeinek és istenségeinek egyenlő előjogait, és ezt nem kritikai bepillantás után vagy intellektuális kételkedésből tették, hanem tisztán bigottságból, önteltségből és butaságból. Nem akarták, hogy más nemzeteknek is legyen istenük.”
- Schopenhauer, Arthur (1788-1860) Német pesszimista filozófus
„… a zsidók hazája a többi zsidó.”
„Ha Heine naivitását közelebbről megvizsgáljuk, kiderül, hogy zsidó arcátlanságban gyökerezik, mert ő is ahhoz a nációhoz tartozott, amelyről Riemer azt mondta, hogy semmit sem szégyell és semmit sem átall.” „Különben a benyomás, amely a Septuaginta tanulmányozása után bennem megmaradt nem más, mint szívből jövő szeretet és benső tisztelet a nagy Nabukodonozor király iránt, jóllehet nagyon enyhén bánt el ezzel a néppel, amely afféle istent tartott magának, aki neki ajándékozta szomszédai országait.” „A jó isten bölcs előrelátással tudván, hogy kiválasztott népe szétszóródik az egész világra, minden tagjának egy különleges szagot ajándékozott, hogy mindenütt megismerje és megtalálja őket; a foeter Judaicust.” „A tulajdonképpeni zsidóvallás a legdurvább minden vallás között, mert ez az egyedüli, amelynek semminemű halhatatlansági tana sincs. (…) Hogy az Európában uralkodó vallások alapjává vált, szerfelett sajnálatos,… míg a többi vallás a népnek az élet természetfölötti értelmét akarja képek és hasonlatok útján szemléletessé tenni, a zsidó vallás csupán csatakiáltást ad más népek leküzdésére.”
- Seneca, Lucius Annaeus (i. e. 4—i. sz. 65) Római államférfi, szónok, drámaíró, sztoikus filozófus
„Ennek a leghírhedtebb népnek az erkölcsei és szokásai annyira szívósak, hogy minden országban elterjedtek: a legyőzöttek tukmálták rá a győztesekre törvényeiket.” (De superstitione)
- Voltaire, Alias Francois Marié Arouet (1694-1778) Francia filozófus
„A zsidóknak nevezett arabok csavargó hordája… erőszakkal kaparintott meg egy kis országot, oly utálatos fosztogatások és kegyetlenségek árán, amely példa nélkül álló a történelemben. (…) A zsidók csak egy tudatlan és barbár nép, amely régóta párosítja a legpiszkosabb fösvénységet és a legutálatosabb babonát a kiolthatatlan gyűlölettel mindazon népek iránt, amelyek elviselik őket, és amelyeknek hála meggazdagodnak.” (Dictiomtaire Philosophique)
„A zsidó nemzet engesztelhetetlen gyűlöletet mer mutatni minden nemzettel szemben, fellázad minden ura ellen: mindig babonás, mindig a más javaira irigy, mindig barbár – csúszómászó a szerencsétlenségben és szemtelen a jólétben.” (Essais sur les Moeurs)
„Minden időben a pénz volt viselkedésük célja.” (Dieu et les hommes)
„… a legnagyobb csalók, akik valaha a Föld színét beszennyezték.” (Levél De Lisle de Sales lovaghoz)
„Miként a bretonok vagy a németek szőkének születnek, úgy születnek a zsidók őrjöngő fanatizmussal a szívükben. Egy kicsit sem csodálkoznék, ha ez a nép egy nap halálos veszélyt hozna az emberi fajra.” (Levél Memmiustól Ciceróhoz)
„Minden nemzetet felülmúltok szemtelen mesékben, rossz viselkedésben és barbarizmusban. Sorsotok a megérdemelt bűnhődés.” (Essais sur les Moeurs)
Továbbá Carl Gustav Jung elfeledését is javaslom, az analitikus pszichológia úttörőjét a pszichológiatudományból, Carl Schmittét a politológia és államtudomány lexikonaiból és Mirceau Eliade örök elfeledtetését a vallástudományból.
Zöldinges.net – Géresi Tamás
[i] Szerinte egy öntudatra ébredt népből válik nemzet, ami megteremti államát, ez azaz államalkotó tett amire szüksége van minden népnek, hogy nemzetté váljon. Valójában ezért nem tökéletes a III. Reich III. Birodalomként történő fordítása, ugyanis a birodalom szónak pejoratív jelentése van, de 1933-ban csupán arról volt szó, hogy valódi államot alkot a német nép, az előtte levő „csak ország” helyett. Heidegger továbbá úgy látta, hogy mikor egy nép visszatalál önmagához, akkor megtalálja saját vezetését (Führung) és ezzel a vezetéssel tud államot teremteni (staat helyett reich), ez volt az ő személyes Führer-princip-e. Nagyon megfontolandó az is, hogy Heidegger szerint az újkori filozófia szubjektummá tette az embert, ezt kell visszafordítani, hogy újra egy nagyobb közösség részének érezhessék magukat az emberek egyszerű individuumok helyett, akik csak „úgy vannak” a világban. Továbbá véleménye szerint a technika a mesterkedéssel egyenlő (Machenschaft) mely nem igazi alkotás, a mesterkedés pedig zsidó machináció. Így úgy vélte, hogy a valódi alkotómunka helyett a modern világ egy látszólagos alkotásban kimerülő zsidó világszellembe fog jutni, mintahogyan a demokrácia is maga a „megcsinálás” hatalma a valódi alkotás, építés helyett. ezen gondolatok nyomán úgy vélem, hogyha 50 évvel korábban születik és hal meg – tehát nem lehetett volna kapcsolata az NSDAP-vel, akkor is „prenemzetiszocialistának” lehetne tekinteni, hisz a nemzetiszocializmust, mely örök igazságokon alapul, nem a XX. század teremtette, maximum formába öntötte.
