Ebben a részben egy adott témáról szóló írásokat szeretnék bemutatni, amik pedig nem másról, mint a ’44-es debreceni ideiglenes kormányról szólnak.
Először is vizsgáljuk meg a kormány névsorát.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány névsora:
- Miniszterelnök: Dálnoki Miklós Béla (vezérezredes), párton kívüli,
- Belügy: Erdei Ferenc, Nemzeti Parasztpárt,
- Pénzügy: Vásáry István, Független Kisgazda, Munkás és Polgári Párt,
- Külügy: Gyöngyösi János, Független Kisgazda, Munkás és Polgári Párt,
- Vallás- és közoktatásügy: gróf Teleki Géza, párton kívüli,
- Honvédelem: Vörös János (vezérezredes), párton kívüli,
- Főldművelésügy: Nagy Imre, Kommunista Párt,
- Kereskedelemügy: Gábor József, Kommunista Párt,
- Iparügy: Takács Ferenc, Szocáldemokrata Párt,
- Igazságügy: Valentiny Ágoston, Szociáldemokrata Párt,
- Kőzellátásügy: Faraghó Gábor (vezérezredes), Független Kisgazda, Munkás és Polgári Párt,
- Népjólét: Molnár Erik, Kommunista Párt.
Megfigyelhetjük, hogy három Kommunista Párt-tag és két Szociáldemokrata Párt-tag van a kormánytagok között, emellett pártonkívüliek és „függetlenek” is szerepelnek a listán. Érdekességképen még meg lehet nézni Nagy Imre nevét, akit sokan oly büszkén ünnepelnek október 23-án, mint kommunizmus ellenes hőst.
Most pedig nézzük meg, hogy miként vélekedik az Új Dunántúl című bolsevik újság a debreceni nemzetgyűlésről és kormányról:
„A Debrecenben összeült nemzetgyűlés
kimondotta, hogy Magyarország csatlakozik a szövetségesekhez és harcot indít az ország
teljes felszabadításáért
Az ideiglenes kormány egyik sürgős feladata az új magyar haderő megszervezése. A magyar nincstelenek százezreit juttatja végre földhöz, a készülő végleges földreform!
Moszkvából jelentik: Debrecenben: a magyar függetlenség kimondásának történelmi városában megalakult az ideiglenes magyar nemzetgyűlés, amelynek tagjait a német megszállás alól felszabadult ország területén december 13 és 20 között választotta az ország polgársága. Az ideiglenes nemzetgyűlésen összesen 230 kiküldött jelent meg, akiket az ország demokratikus pártjainak vezető férfiaiból, a vármegyék, városok, egyházak, egyetemek férfiaiból választottak. Az ideiglenes nemzet-gyűlés dr. Zsédenyi Béla egyetemi tanárt választotta meg elnökévé. A nemzetgyűlésen megjelent Dálnoki Miklós Béla vezérezredes is.
Az ideiglenes nemzetgyűlés Bán István szegedi katolikus plébános javaslatára elhatározta, hogy a demokratikus Magyarország a szövetségesek mellé áll és felveszi a harcot a fasiszta német megszállók ellen. A Határozatban, az ideiglenes nemzetgyűlés kimondotta, hogy tűrhetetlen, hogy a németbérenc Szálasiék Magyarországot teljes romlásba és pusztulásba taszítsák, és mindent el kell követni, hogy a magyar nemzetet mostani elesettségéből ismét felemeljük és a szabad demokratikus nemzetek sorába juttassuk.
A magyar nép nem várhatja összetett kézzel, hogy az ország felszabadításának
nagy feladatát csak a szovjet csapatai hajtsák végre, hanem magunknak is
fegyverhez kell nyúlnunk, hogy felszabadítsuk az országot és jobb jövő felé
vezessük a magyar nemzetet. A mostani ideiglenes nemzetgyűlést a legteljesebb
demokratikus alapon választottak meg és így joga van ahhoz, hogy az egész
magyar nemzet nevében határozzon és intézzen felhívást az ország népéhez. A
nemzetgyűlés ezért az ideiglenes kormányt is meg fogja választani, amelynek az
lesz a feladata, hogy a nemzetet a mostani súlyos válságból kivezesse és hozzájáruljon
ahhoz, hogy a mostani háborút a szövetségesek oldalán minél előbb befejezze.
Fel fogjuk szabadítani magunkat, csatlakozni fogunk a Szovjet seregekhez, és
velük együtt az egyesült nemzetekhez.
Az újonnan megalakult magyar kormány gondoskodni fog arról, hogy az ország egész területének felszabadításával együttesen megteremtse az új demokratikus Magyarország alapjait. Biztosítják az eddigi rendet, biztosítják a magántulajdon megmaradását, a vallások szabad gyakorlását. Az új kormány egyik legfontosabb feladata, az lesz, hogy az oly régóta vajúdó magvar földreform kérdését is megoldja, és a magyar parasztság, a föld tényleges megművelőinek százezreit földhöz juttassa.
A nemzetgyűlés felhívással fordult a még nemet megszállás alatt álló országrész magyarjaihoz is és bejelentve az életfontosságú debreceni határozatot, felszólította őket, hogy minden erejükkel küzdjenek a német megszállók és az ország hatalmát bitoroló nyilas labancok ellen. Nekik is fegyvert kell fogniuk és csatlakozniuk kell a magyar nemzet most megindult szabadságharcához, hogy abból a szakadékból, amelybe a német fasiszták és bérenceik taszították az országot, kivezessék a magyar nemzetet.
Az újonnan megalakuló ideiglenes kormány egyik legsürgősebb és legnagyobb feladata az lesz, hogy ismét talpra állítsa és megszervezze a független Magyarország haderejét, amely a szovjet csapatokkal együtt az egyesült nemzetek oldalán küzdeni fog az ország teljes felszabadításáért és a magyar nemzet jobb jövőjéért.”
Új Dunántúl 1. évfolyam 8. szám
Már a második bekezdésben lehet olvasni a kommunisták demagóg jelszavát, a „fasisztát”. megfigyelhető, hogy már ekkor is összemosták a nemzetiszocialista eszmecsalád irányzatait. A másik pedig, amit gyakran használtak az a Szálasi kormány „németbérencezése”, ami már a Horthy-rendszert is megillette.
Aztán persze jön a szovjet „hősök” dicsőítése, hogy ők mennyi mindent megtesznek értünk és, hogy mi is fogjunk fegyvert. Ebből a részből az is leszűrhető, ha „kiugrunk” pontosabban átállunk akkor is szovjet érdekszférába kerültünk volna.
Ez a mondat pedig egyenesen nevetséges és inkább nem is fűzök hozzá semmiféle kommentárt:
„A mostani ideiglenes nemzetgyűlést a legteljesebb demokratikus alapon választottak meg és így joga van ahhoz, hogy az egész magyar nemzet nevében határozzon és intézzen felhívást az ország népéhez.”
Aztán persze jön még több hazugság miszerint „Az újonnan megalakult magyar kormány gondoskodni fog arról,hogy megteremtse az új demokratikus Magyarország alapjait.” és „Biztosítják az eddigi rendet, biztosítják a magántulajdon megmaradását, a vallások szabad gyakorlását.”
Persze azt utólag tudjuk, hogy ezek nem következtek be, sőt több évtizedes szovjet megszállást kaptunk a nyakunkra.
De a hungaristák válasza sem maradt el, ami meg is jelent a Zalai Összetartás című újságban:
„Ami a debreceni álnemzetgyűlés és árnyékkormány lelkén szárad!
A magyar országgyűlés és az ország élére alkotmányos úton állított kormány szabad földön dolgozik és tiltakozik a Debrecenben eljátszott bolsevista komédia ellen. Ennek a vörös komédiának hitvány játékosait a magyar nép megveti és Moszkva zsoldosainak ismeri őket. A magyar nemzetnek történelmi joga van a megbélyegző ítélet kimondására, mert a debreceni álkormány a következő pontok teljesítését ígérte meg titkos egyezményben Moszkvának:
- Hozzájárultak az árulók az ezeréves Magyarország földjének szétosztásához az újonnan alakítandó bolsevista államocskák között és egyezményük alapján országunk kisebb lenne, mint amekkora a trianoni Magyarország volt,
- Dálnoki Miklós Béla áruló kormánya olyan óriási hadi kártérítést ígért Szovjetoroszországnak, amely nemzedékeken át koldussá tenné a magyarságot.
- A debreceni muszkavezető kormány hozzájárult a magyar ipar leépítésének szovjet tervéhez és a magyar ipari munkások százezreit engedte át a szovjetnek, akik életüket csak, mint kivándoroltatott rabszolgák tengethetik majd a birodalomban.
- Az áruló debreceni kormány egy homályos programpontjában, Moszkva nyomására, megszüntette a magántulajdont és kijelentette, hogy a jövőben a magántulajdont csak a kisiparban és kiskereskedelemben engedélyezi. Hogy ez a kegyes engedély mit jelent a valóságban, arról a szovjetoroszországi kiskereskedők és kisiparosok véres tragédiája és évtizedes üldöztetése tanúskodik
- A debreceni álkormány eltörölte természetesen a zsidótörvényeket a szovjet csapatoktól megszállott területeken, hogy ennek az élősdi népnek a segítségével végleg tönkretegye a magyarságot.
- A debreceni kormány megköveteli minden kiképzett magyar katona belépését a vörös hadseregbe és kiképzi a magyar fiatalságot ágyútölteléknek a vörös hadsereg számára, hogy fiaink saját hazájuk, népük és fajtájuk ellen harcoljanak és a szovjet imperialista érdekekért pusztuljon és vesszen a magyar.
Az áruló tábornokok békeszavakkal próbálták elbolondítani magyar népet és most szovjet parancsra,
az első tűzvonalba szorítják az idegen kézre került szerencsétlen magyar katonákat, hogy a súlyos harcokban a vörös hadsereg hordáit magyar vérrel védjék meg az újabb veszteségektől.
A debreceni árulók nem tettek esküt, amikor kormányra léptek, csak fogadalmat: megfogadták, hogy a hivatalos titkokat gondosan megőrzik. Hivatalos titkuk pedig csak egy van;
MAGYARORSZÁG ELÁRULÁSA!
A debreceni törvénytelen muszkavezető kormány ma még hazafias frázisokkal dolgozik, de ezek a frázisok csak népünk aljas kiszolgáltatásának tényét takargatják, s az idegen uralom szolgai megsegítését, Az ezeréves Magyarország hűséges fiai sohasem fogják elfelejteni az árulók gyalázatos cselekedetét:
népünk, kultúránk és földünk kiszolgáltatását a templomrabló bolsevistáknak és a nemzetközi zsidóságnak.
Minden tisztességes magyar ember a szabad földön és a megszállott részeken, testestől-lelkestől védekezik az árulók sötét szándéka és cselekedete ellen azzal a szent meggyőződéssel, hogy a mai állapot csak átmeneti őrültség, a mai helyzet nem szilárdulhat meg és hogy az árulók és követőik elnyerik méltó büntetésüket a nemzet kemény, de igazságos ítéletében. Az igazságtétel történelmi órája elérkezik és rátalál a bűnösökre!”
Zalai Összetartás 1. évfolyam 4. szám
A korabeli hungaristák is komédiának nevezték a debreceni kormányt pont, mint én, valamint a törekvéseiket is elvetik. Ezenkívül pontokba szedve bemutatják a vörösökkel kötött egyezményüket.
Észrevehető, hogy a hőskor hungaristái is szidják a szembenálló felet, persze közel sem azonos stílusban, valamint amit mondanak a kormány tagjaira az teljességgel helytálló, mivel az tagadhatatlan, hogy azok nem a hazájukat megvédeni, hanem éppen hogy elárulni akarták.
(Folytatjuk!)
Zöldinges.net – Kállai Ferenc
