Az akarat szabadsága
A szabadság fogalma
A meghatározottságok (determinationes)
Szabadság ott van, ahol nincsen egy irányban való megkötöttség, meghatározottság, tehát ahol van bizonyos közömbösség (indifferentia). De nem minden közömbösség szabadság. Van ugyanis passzív és aktív közömbösség.
1. A materia prima a formák irányában közömbös, de nem rendelkezik szabadsággal, közömbösségge passzív.
2. A szabadság aktív közömbösséget kíván, amely azonban ismét kétféle lehet:
a) Lehet valami mentes a kívülről eredő, egy irányban való meghatározottságtól (libera ex determinatione externa).
b) Vagy lehet valami mentes belülről eredő egy irányban való meghatározottságtól (libera de determinatione interna).
Tudós-Takács János
A növény a növekedésben, az állat a szabad mozgásában nincsen kívülről eredő megkötöttségben, kényszer hatása alatt, így tevékenysége ennyiben közömbös. Tevékenysége azonban mégsem szabad, mert belső természete egy irányba szükségszerűen indítja, irányítja tevékenységét. Igazi szabadság ott van, ahol a tevékenység nemcsak a külső kényszertől mentesen, hanem egyben belső szükségszerűség nélkül jön létre.
2. Az emberi szabadság két aktusa
Az ellentmondás szabadsága (libertas contradictionis) – cselekedhetem vagy nem cselekedhetem.
A több tárgy között választani tudó szabadság (libertas specificationis) – ezt vagy azt cselekedhetem. Ezt nevezzük erkölcsi szabadságnak, mert ebben az aktusban dönthetünk a jó és a rossz között.
Jegyezzük meg, hogy a szabadság lényegéhez csak az ellentmondás szabadsága tartozik. Az erkölcsi szabadság a szabadságnak jele és következménye, ugyanakkor azonban a szabadság gyengeségére és tökéletlenségre vall. Isten végtelenül szabad, mert a világot teremthette vagy nem teremthette volna, de Istenben nincsen erkölcsi szabadság, ő rosszat semmiképpen nem tehet.
(Forrás: Tudós-Takács János – Bevezetés a filozófiába: 232-233. oldal)
Zöldinges.net – Lengyel Béla
