- A hungarizmus nacionalizmusa
Az Út és Célban, illetve a Hungarizmus alapjaiban már tájékozódhatott a kedves olvasó a hungarizmus nacionalizmusának moralitásáról, mindamellett szükségesnek éreztük, hogy egy fontos szegmensét részletesebben is elemezzük és megvilágítsuk, milyen komplex gondolatiság húzódik emögött az egyetlen szó mögött. A hungarizmus nacionalizmusa nem csupán egy patrióta lelkületet kifejező frázispuffogtatás, sokkal inkább mély társadalomelméleti felismerések vezette leírás. Leggyakrabban a következőképpen szoktuk megfogalmazni:
„az egészséges önszeretetből kifejlődő közösségszeretet”.
Ha ezt a rövid leírást elemezzük, máris láthatjuk, hogy itt egy többlépcsős folyamat eredményeképp létrejött érzületről beszélünk. Ennek a folyamatnak a megértéséhez dolgoztuk ki a társadalmi identitásrétegek koncepcióját. Témánk szempontjából nem érintünk egyéb identitásokat, mint a vallásit, fajit, vagy eszmeit, kizárólag a közösségszerveződés szempontjait vizsgáljuk.
Az alábbi ábra bemutatja hogyan alakul ki rétegződéssel az egészséges közösségszemlélet, mely a dinamikus társadalom működésének egyik kulcsfeltétele. Alább történelmi példákkal és jelenkori kitekintésekkel is szolgálunk az ábra elemeinek megértetésére.
- Egészséges önszeretet
Bármiféle egészséges identitás kialakításához az első és legfontosabb lépés a helyes önkép megléte. Az eljövendő hungarista államnak ebben óriási szerepe lesz, hiszen több olyan tényező is alakítja ezt, melyek az államtól részben vagy egészben függenek. Az első és leghangsúlyosabb az oktatáspolitika. Előző cikkünkben már írtunk arról, hogy a helyes történelemszemlélet kialakítása prioritás számunkra, így itt csak önmagunkat ismételjük: az államnak az oktatáspolitika, elsősorban a történelemoktatás átalakításával helyre kell tenni azt a csonka és helytelen világképet, melynek eredményeként ma virágkorukat élik a szektás jellegű alternatív őstörténeti kutatások. A „magyar Jézus”, „Mu-birodalom”, „Szíriuszi származáselmélet” és az efféle rendkívül kártékony tanok, melyek többek közt Pap Gábor és Szántai Lajos kártékony munkásságának termékei, kigyomlálásra kell kerüljenek, és helyettük a szakmaiság jegyében, az igazság talaján állva kell kialakítani egy előremutató tantervet. A Habsburg-kérdés itt kulcsszerepet fog kapni, hiszen az örökös elnyomatás és üldöztetés érzése, a rebellió akarása, a lázongás és a forradalom éljenzése téves önkép kialakulásához vezet, mely a későbbiekben a magasabb szintű identitásrétegek kialakulását is befolyásolja, vagy akár el is lehetetleníti. A másik fontos feladat, melyben az államnak is jut szerep, a helyes erkölcsi normák újra-kialakítása. Itt egy fontos megállapítással kell kezdenünk: nincs polgári erkölcs. A polgári erkölcs, mint olyan, a keresztény moralitás töredékes lenyomata, mely a kommunizmus éveiben elemeiben tovább élt. Ezen gondolat jegyében a moralitás erősítése elsősorban az egyházak terepe lesz, ahogy volt ez az 1945-öt megelőző évszázadokban is. A Krisztusi tanításokon alapuló erkölcsfilozófia a gyógyír a korunkra olyannyira jellemző elmagányosodásra, az emberi kapcsolatok sekélyességére és a magasztos emberi értékek (becsület, hűség, őszinteség) hiányára. Az állam szerepe itt az egyházak ebbéli munkájának támogatása és lehetőség biztosítása az oktatásban való hathatós részvételükre.
- Családi összetartás
A társadalom legalapvetőbb sejtje a család. A kommunizmus, és minden progresszív eszmeiség ezt a legbiztosabb alapot igyekszik kiütni, lerombolva ezáltal a közösségi identitásrétegek felépítményét. A család intézménye erősítésének útja a valláserkölcs felértékelésével a nemi szerepek helyretétele. A feminizmus, mint a család egységére legkártékonyabb mozgalom, a különböző melegjogi szervezetek aknamunkájával kiegészülve olyan hamis nemi-szerep felosztást eredményezett, melyben a nő teljesen eltávolodott lelkiségéből fakadó legtisztább feladatától az anyaságtól, és a hamis egyenlőséget hajszolva férfi szerepbe lépett. Ezzel, és a férfi szerepének elnőiesítésével egy, már indulásakor ingatag családmodell jött létre, melynek működésképtelenségét jól mutatja a válások igen nagy száma is. Az állam feladata e tekintetben elsősorban a nők otthonmaradása anyagi feltételének megteremtése, hogy erős családokból erős és elkötelezett fiatalok kerülhessenek ki és visszaálljon a harmónia férfi és nő között. Az egyházak szerepére kitérve a házasság szentségének és a tisztaság eszményének hangsúlyozása a fő csapásirány.
- Lokális identitás
A lokálpatriotizmus a kisközösségek dinamikus működésének egyik alapfeltétele, mely helyes mederben tartva gazdaságilag is produktív lehet. A falusi és városi öntudat erősödése segít az otthonmaradás által a helyi gazdaság erősödésében, a hagyományok megmaradásában és az önszerveződő kisközösségek (klubok, egyletek, sportkörök, stb.) létrejöttében. Negatív ellenpéldája a szurkolói szubkultúrában jelen levő sovinisztikus szemlélet, mely más lokális közösségekben ellenséget, vetélytársat lát. Ez a szemléletmód káros, ezért nem képezheti alapját a helyi szintű gondolkodásnak.
- Regionális identitás
A regionális identitás kérdésköre szorosan összefügg az ezt követő népcsoporti identitásréteggel. Azokon a helyeken, ahol történelmi okokból kifolyóan nincs jelen egyetlen népcsoport sem, a regionális identitás a meghatározó. Földrajzi, néprajzi tekintetben beszélhetünk kistáji, megyei, tájegységi, földrajzi regionalitásról. Ennek szintén elsősorban a hagyományok ápolásában és a gazdaság erősítésében van szerepe.
- Népcsoportidentitás
Népcsoport alatt jelen esetben az adott népet alkotó népcsoportelemeket értjük, így a magyar népiség esetében például a székely, csángó, jász, kun, hajdú, palóc, tirpák, stb. népi elemeket, vagy például a románok esetében a mócokat, a németek esetében pedig a szászokat, svábokat, hogy a legismertebbet említsük. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy nem minden régióban élnek specifikus, önálló identitással rendelkező népcsoportok, így például Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye területén a kisszámú tirpáktól eltekintve csupán népi (=magyar) identitással rendelkező lakosság él, így ebben az esetben a regionális identitás az erősebb. Az adott népcsoportidentitás szerepe a népcsoportspecifikus hagyományok és nyelvjárás őrzése.
- Népi identitás
Ismét nagyon fontos témához érkeztünk, hiszen a Kárpát-Duna Nagyhaza államszervezeti felépítésének alkotóelemei az államalkotó népek, melyekre a „14 népszemélyiség”-ként hivatkozik a hungarista hagyomány. Ezidáig nem került tételes megfogalmazásra ezek kiléte, mindazonáltal meg kell jegyeznünk, hogy nem statikus jelenségről van szó. Az államalkotó népek az állam területén élők etnikumvizsgálatával állapíthatók meg és államalkotói státuszukat történelmi beágyazottságuk, honképes és talajgyökeres mivoltuk adja. Ezen kritériumok szerint most kísérletet teszünk tételes meghatározásukra:
A Hungarista Nemzet honképes és talajgyökeres népek élet-, társ- és sorsközössége, mely a Hungarista Hazát alkotja, melynek állami kerete a Hungarista Állam.
1.) magyar vezetőnép, magyar Hon[terület]
2.) szlovák-tót testvérnép, szlovák-tót Hon[terület]
3.) ruszin testvérnép, ruszin Hon[terület]
4.) rumén-oláh testvérnép, rumén Hon[terület]
5.) szerb-rác testvérnép, szerb-rác Hon[terület]
6.) szlavón-tót testvérnép, szlavón-tót Hon[terület]
7.) szlovén-vend testvérnép, szlovén-vend Hon[terület]
8.) német testvérnép, német Hon[terület]
9.) horvát testvérnép, horvát Hon[terület]
10.) bánáti bolgár testvérnép, bánáti bolgár Hon[terület]
11.) erdélyi örmény testvérnép, erdélyi örmény Hon[terület]
12.) dalmát-olasz testvérnép, dalmát-olasz Hon[terület]
13.) lengyel-gorál testvérnép, lengyel-gorál Hon[terület]
14.) bosnyák testvérnép, bosnyák Hon[terület]
Jelen esetben csak a tételes felsorolást ejtjük meg, a miértek és a történelmi bizonyítás egy későbbi cikkünk tárgya lesz.
- Nemzettudat
A Kárpát-Duna Nagyhaza szempontjából és a jövő hungarista állameszméjének kidolgozásában elsődleges szerepet kap a Szálasi-féle értelmezésben a nép és a nemzet fogalma. Szálasi a népet etnikai, míg a nemzetet etnikumok fölött álló entitásként határozta meg, reflektálva ezzel a magyar államiság történéből adódó azon sajátosságra, hogy a történelmi magyar államalakulatok, így a Magyar Királyság, de az eljövendő Kárpát-Duna Nagyhaza is multietnikus, tehát több népet magába foglaló államalakulat volt/lesz. Ebben a vezetőnép (a magyar) és a testvérnépek a legteljesebb életösszhangban élnek és identitásuk, nemzettudatuk a népiségük felett álló valós identitásréteggé alakul. Ez bizonyos értelemben a magyar birodalmi eszme, és egyben a jövőben megvalósítandó legmagasabb identitásszint, mely meglátásunk szerint az optimális geopolitikai környezetben (a konnacionalizmus talaján állva) a nemzeti kiteljesedés valódi záloga. Az egészséges nemzettudat kialakításának ideológiai eszköze a Pax Hungarica, mely a vezetőnép és a testvérnépek életösszhangját hivatott megteremteni. Eredetét tekintve a római időkig nyúlik vissza, ahol a Római Birodalom hathatós etnikai politikával (Pax Romana) igyekezett beintegrálni a határterületein élő más népeket (lásd korábbi cikkünk. Akkor működött. Hiszünk benne, hogy ezután is fog.
- Birodalmi tudat
„A birodalmi ethosz a szolgálat, bátorság, kötelességtudat, becsület, mértéktartás, elkötelezettség, lojalitás erényeit tartalmazza. A mérlegelés, kezdeményezés, felelősség, csapatszellem habitusát. A birodalmi ethosz az úriember ethosza.”
Talán ez a legújszerűbb fogalom, melyet most bevezetni szándékozunk, és amely kifejezett magyarázatra szorul. A magyar történelem, az ezeréves jogrend és a népi sajátosságok figyelembevételével elmondható, hogy a sajátos birodalmi tudatunk, a Szálasi féle értelemben vett nemzettudat mellett egy még magasabb identitásréteg is kialakult történelmünk folyamán, melyet leginkább a „birodalom a birodalomban” elv mentén képzelhetünk el. Pontos definícióját tekintve, tehát egy multietnikus, azaz több alkotónépből összeálló „kisbirodalom” egy „nagybirodalom” részeként más hasonló, vagy etnikailag homogén kisbirodalmakkal alkot állandó vagy ideiglenes élet-, társ-, és sorsközösséget.
A magyar történelem sajátos alakulása folytán Habsburg uralkodóink idején, egy parancsolóan szükséges, és a nemzet megmaradását veszélyeztető geopolitikai helyzetben a Magyar Királyság betagozódott, és államalkotó tényezője lett a Habsburg Birodalomnak, mely nélkül nemzetünk megmaradása nem lett volna biztosított, de a közös Birodalom sem lett volna olyan erős és dicsőséges a Magyar Királyság nélkül. A török hódítás közepette szükséges volt a Habsburg és a magyar érdek sorsszerű összefonódása, mely nélkül kétséges, hogy Közép-Európa ma egyáltalán keresztény lenne e. Ha nincs az egyesülés, ma talán mi magunk bosnyákul beszélnénk, és a mecsetben hajbókolnánk; a Habsburgok pedig maradtak volna a Német-Római Birodalom sokadik alkotóeleme. Mária Terézia országlása idején a magyar rendek hathatós segítsége nélkül („vitam et sanguinem”) nem foglaltuk volna el Berlint sem, és hosszú még a pozitív történelmi példák sora. Mindazonáltal tény és való továbbá, hogy ennek a tudatformának a kialakítása a legnehezebb, és történelmünk során nem is mindenkinek sikerült magáévá tennie (Rákóczi, Kossuth, stb.), hiszen szükséges hozzá a nagy egész meglátásának képessége. A jövő kihívásaival kapcsolatban nem tudhatjuk, hogy egy adott geopolitikai kihívás (például az orosz érdekszféra agresszív terjeszkedése) milyen formában lesz képes egyesíteni a Közép-Kelet Európai régiót. Amennyiben lesz még valaha feltámadása a monarchikus birodalmaknak, úgy a nagybirodalmi egységek legitimek lehetnek; ellenkező esetben pedig, akár a konnacionalizmus alapján (nemzetiszocialista redempció esetén), avagy egyéb formák megjelenésével (Közép-Európai nemzetek szövetsége), vagy megerősödésével (V4) is létrejöhet egy regionális együttműködés. Ez még a jövő zenéje, de ebben is Isten akarata fog megvalósulni.
A fentiekből kitűnik tehát, hogy a rétegzett identitáselemek komplexitása adja azt a felépítményt, melyen a hungarizmus nacionalizmusa nyugszik. Ezek természetesen a mai társadalomban is ilyen-olyan mértékben jelen vannak, de csonkák, töredékesek, erőtlenek, vagy éppen szélsőségesek. Célunk az egyes elemek megerősítése és kiegyensúlyozása, mely a dinamikus államműködés kulcsa.
Zöldinges.net – Csikós Gergő, Bognár Albert
