A gazdaság. E szó hallatán sok minden eszünkbe juthat, de az szinte biztos, hogy az egyik legelső gondolat az valamilyen materiális, tehát anyagi, vagy pénzügyi jellegű asszociáció lesz. A nemzetiszocialista eszmék, így a hungarizmus is a szellem és a lélek felsőbbrendűségét hangsúlyozza az anyag felett. Sokan ezért a szélsőjobboldalon idegenkednek mindenfajta gazdasági témától és magától a közgazdaságtan tudományától is. Valóban ez egy merőben anyagi természetű tudományág, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne kulcsszerepe – főleg annak is köszönhetően, hogy tőkés világgazdaságban élünk. A gazdaság tanulmányozása ezért nem csak szükséges, hanem életbevágó annak érdekében, hogy egy erős hungarista állam kiépülhessen.
Gondoljunk csak bele: már évszázadokkal ezelőtt igényt formáltak arra a világ akkor vezető államai, hogy valamiféle nyomást tudjanak gyakorolni saját gazdaságukra, tehát hogy kialakítsanak egy gazdaságpolitikai irányvonalat. Az egyik első komolyan vehető gazdaságpolitikai rendszer és elgondolás a merkantilizmus volt, amelyet a 17. században fejlesztett ki Jean-Baptiste Colbert, XIV. Lajos minisztere. A 18. században, pontosabban 1776-ban aztán megjelent az a mű, amelyre a közgazdászok nagy része úgy tekint, mint amely lerakta a mai modern közgazdaságtudomány alapjait – ez pedig nem volt más, mint A nemzetek gazdagsága című kötet, amelyet Adam Smith alkotott meg. Ezután a tudományág rohamosan kezdett fejlődni és egyre több érdeklődőt vonzott. Az ipari forradalmakat követően már elkezdhetünk beszélni világgazdaságról is nem csak nemzetgazdaságok összességéről, hiszen a távolságok drasztikusan csökkentek és a kereskedelem, illetve maga a pénz is egyre jelentősebb szerepet kapott a mindennapi életben is. Egyre inkább felgyorsult az élet, kialakult az egymástól történő kölcsönös függés, a világot átszőtte az interdependencia. A bankok, a tőzsde és lényegében az egész pénzügyi szektor részesedése többszörösére nőtt a nemzetgazdaságokban, de a világgazdaságban is. A XX. század a laikusoknak is bebizonyította azt, hogy jól működő gazdaság nélkül nincs jól működő állam sem.
Sajnos Európa elvesztette utolsó keresztes hadjáratát – a nemzetiszocializmust legyőzték, de elpusztítani nem tudták. A baj viszont az, hogy az így hatalomra került eszmék, mint a Közép-Kelet Európára árnyat vető bolsevik szocializmus és a nyugati liberálkapitalizmus – az anyag felsőbbrendűségét és imádatát tették vallássá és ennek rendelték alá a gazdaságot is. Az embert proletárrá, vagy fogyasztóvá silányító internacionalizmus teljesen felforgatta az életet így ma már a materializmus a mindennapossá vált – a pénzügyi érdekek sokkal jobban átszövik a „kisember” életét is, mint akár 30 évvel ezelőtt. Ezért is kiemelkedően fontos, hogy ismerjük a gazdasági összefüggéseket és a pénzügyi folyamatokat.
Nekünk is jónak és képzettnek kell lennünk abban, amit „ők” képviselnek. Nekünk is tudni és ismerni kell az anyagi természetű dolgokat, hogy azokat a saját javunkra tudjuk fordítani, mikor eljön az ideje. Nekünk is szükségünk van egy szilárd, jól működő gazdaságpolitikára. A hivatásrendi társadalom és a munkaállam szolgálatába kell állítanunk a gazdaságot – az emberkért, nem az emberek ellen. Azonban szükség van arra, hogy gátat szabjunk a maihoz hasonló uzsorás rablókapitalista törekvéseknek. Hinnünk kell abban, hogy egy erős állam és egy erős piac együtt működőképes – hiszen sem az állam, sem a piac nem képes a tökéletes koordinációra. Az állam kizárólagos gazdasági hatalma megfojtja és nyomorba dönti az embert, míg a piac kizárólagossága érdeket és nem értéket szül – nincs erkölcsi korlátja a véget nem érő nyerészkedésnek.
Ennek érdekében szeretnénk meghonosítani a gazdaságtan ismeretét a szélsőjobboldali körökben is. Ezért a továbbiakban gazdasági témájú cikkek is fognak születni, melyek vagy lexikális jelleggel tartalmazni fogják az alapfogalmakat magyarázattal együtt, vagy pedig egy-egy gazdasági kérdést boncolgatnak.
A gazdaság nem csak materializmus!
Zöldinges.net – Szalontai Ákos
