Ma jelenleg szinte az összes párt az EU-választásokról beszél és csábítja a szavazókat mindenféle ígéretekkel, nagy honmentő szónoklataikkal buzdítják az embereket „dicső” pártjuk megingathatatlanságáról, eltökélt, szilárd pártprogramjukról. Innen üzenjük nekik: Mi nem kérünk a „fantasztikus” pártprogramjukból! Elegünk van a hazug öltönyös gengszterekből, kiket a saját javukon kívül más nem érdekel! Mi magyarok élni akarunk, és népünk fennmaradása az egyetlen, ami fontos és az elsődleges szempont számunkra. Meg akarjuk, és meg is fogjuk őrizni a tradíciónkat, nemzetünket, családunkat, a fajtánkat és első sorban Isten létét minden magyar ember szívében.
Beszélnek keresztény értékrendről, miközben tapossák azt. Szónokolnak hazáról különböző pártok, akik nemrégiben határnélküli határokról zagyváltak. Harsognak megalomán beszédeket városokban, falvakban, hogy ők a nép érdekeit képviselik és egyáltalán nem a húsosfazék közelébe jutás a céljuk. Hogy szó essék a vasárnapról, amikor Isten is megpihent a hetedik napon, és templomainkat felemeltük a magasba, hogy hálát adjunk neki heti egyszer 1-2 órára. Nem ünnepelhető igazán meg, mert a rendszer és az összes többi párt nem emelte fel a hangját az ellen, hogy családosok hetente 6-7 napot dolgoznak hetente a puszta létfenntartásért. A multinacionális cégeknek szabadkezet adott a kormány, és az előtte lévő is ugyanezt tette,
illetve a devizahitelesekkel, akiket a bank megkárosított is rendesen elbánt. Keresztény értékrend…hmm… Én személy szerint állandó 12 órás munkarendben dolgozom, és ritkán tudok elmenni a templomba (bár szerény személyem jelentéktelen a téma szempontjából), mindazonáltal a nagycsaládosok sokkal rosszabb helyzetben vannak. A CSOK-program valamivel megkönnyítette a családosok helyzetét, de ez csak egy látszólagos kisebb segítségnyújtás és a többi bűn nem merül feledésbe egy jótett miatt.
A Nemzetvezető szavaival élve: „Semmi okunk a csüggedésre. Igaz, hogy ma még hazátlanok oktatnak hazaszeretetre; az istentelenek vonják kétségbe istenhitünket; a gyávák adják a bölcs tanácsot a bátraknak; a gondolat nélküli, az eszme üres és a lélekszegény lopja, orozza, sikkasztja és önti üres formákba mindazt, amit lelkünk gazdagsága, szellemünk tudása alkotott, termelt, kialakított. De hatalmas igazságjárás van egész földünkön, el fog jönni az idő, mikor minden megkapja az ő helyét és jutalmát: ők a történelem szemétdombjára kerülnek és elégettetnek, mi pedig a történelem kerekéhez, hogy irányíthassunk és vezethessünk! Ellenfeleink ígérik, mi megteremtjük a szabadságot, a függetlenséget és az önállóságot! Vegyük tudomásul, hogy erkölcsileg, szellemileg és anyagilag szegénységben élő népnek soha nem volt, nincs és nem is lesz se szabadsága, se függetlensége, se önállósága. Két kezünk munkájával és vérünk feláldozásával saját erőnkből ki kell verekednünk azt a szabadságot, azt a függetlenséget és azt az önállóságot, ahogyan azt Nemzetünk értelmezi és élni akarja és nem azt, amit eddig a plutokrata-marxista-judaista méreg hazudott annak.”
Visszatérve, tehát a pártokrácia végső soron széthúzáshoz vezet. Szokták mondani: Ezért jobb a Fidesz, azért jobb az MSZP, és ezért jobb a Jobbik. Én azt mondom, egyik sem jó. Egyik sem a nemzet érdekét képviselik. Persze a sok rossz közül evidens a legkisebb rossz választása. Csak, hogy lássunk tisztán: egyik párt sem akarja a nép jólétét és életbiztonságát. Viszont nyújtani kell nekik valami érdemlegeset, látszólagos fejlődést gazdaságilag, vagy egészségügyileg, hogy ne tűnjön úgy, mintha az egoizmus és az utilitarizmus vezérelné őket. A konklúzió tehát, hogy szilárdan el kell határolódni a pártpolitikától, ami a nemzet széthúzását és rombolását eredményezi és elszakítja a testvéreket egymástól. A parlamentáris demokráciáról az utolsó legitim miniszterelnök efféleképpen vélekedett:
„Parlamentáris úton a hatalmat addig lehetett megszerezni, amíg a politikai hatalom nem volt a zsidóság kezében. Amint a zsidóság a politikai hatalmat is megkaparintotta – teljesen mindegy, hogy közvetlenül vagy közvetve, és hogy politikai hatalmát közvetlenül vagy közvetve gyakorolja – teljesen kizárt, parlamentáris úton a hatalmat átvenni. Az így hatalmat gyakorló zsidóság mindent vérbe vagy anarchiába fojt. Ellenszere: a népmozgalom.”
/Szálasi Ferenc/
Zöldinges.net – Lengyel Béla
