Európai expanzió félezer éve – 3. rész

     Cikksorozatunkban az európai expanzió kezdeti szakaszára fókuszálunk. Anélkül, hogy teljes, átfogó képet akarnánk adni, bemutatjuk a Dél-Amerikát birtokba vevő konkvisztádorok társadalmi helyzetét, motivációit, valamint ugyanígy az államok helyzetét és motivációit. Eseménytörténeti szinten az egyik leghíresebb hódító, Hernan Cortés hadjáratát ismertetjük, majd az így megismert spanyol gyarmatosítást összevetjük a portugál expanziós politikával, ezzel bemutatva, hogy a „bűnös fehér emberek” módszerei is mennyire eltérnek, és nem képeznek homogén egységet. Legvégül pedig az egyház szerepét ismertetjük az Újvilág birtokbavételének kapcsán. 3. rész: A portugál thalassokrácia      Portugáliát a földrajzi felfedezések motorjának is…

Tovább a teljes cikkre

Vállt vállnak vetve – videós, képes beszámoló október 23-ról

2020. olyan kihívások elé állított minden szervezetet a közterületi események tekintetében, melyek megoldása rugalmasságot és kreativitást kíván. Azonban minden nehézség ellenére, azt nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne tisztelegjünk történelmünk egyik legdicsőbb pillanatáról: 1956. októberéről. Idén zárt körben, vállt vállnak vetve. Mozgalmunk Vezetősége az elmúlt hetekben több lehetséges forgatókönyvet is készített, melyek közt szerepelt a nagy közterületi felvonulástól elkezdve a teljesen zárt, kis regionális megemlékezésekig számos variáció. Végül úgy döntöttek, hogy idén egy köztes megoldást választanak, mégpedig a zártkörű, de központi megemlékezést. Sokan érdeklődtek privátban és nyilvános felületeken egyaránt, hogy…

Tovább a teljes cikkre

Remete-levelek – 2.

Remete-levelek – 2. Amikor remete-lakom kis konyhaablakán kinéztem két imbolygó jelenséget láttam, s tudtam, hogy leveskémben ma már nem lesz répa, hiszen Nyuszi Gyuszi az erdei postás megérdemli a „borravalót”. Ide is ért nagy nehezen, mert tekintélyes csomagot cipelt – ó, egész heti leveszöldségem odavan (!). A nagy csomagból 25 aranyozott díszítésű, sötétlila könyv bukkant elő: Prohászka Ottokár művei. A legfelső sor egyik kötetét el is kezdtem olvasni… (tehát kifutott a leves). Ebéd és szieszta helyett születik most ez a levél Magyarország Apostola és Tanítója felé címezve a messze múltba…

Tovább a teljes cikkre

Örök helytállás!

Pénteken ismét történelmünk egy meghatározó eseményének évfordulójához érkezünk. Lehetne ez a sokadik cikk az eseményeket értelmező, megmagyarázó cikkek között, de úgy döntöttem, most megpróbálom máshogy megközelíteni a történteket. A ma embere elfelejtette milyen az, amikor az élete forog kockán, milyen nem tudni egy családtagja hogyléte felől. Él-e még, vagy már a holtteste egy bombatölcsérben, egy lövészárokban, vagy egy rommá lőtt város valamely épületében – esetleg alatta –, utcáján fekszik vérbe fagyva? És most elsősorban a nyugati kultúra emberére gondolok. Európában, eltekintve kisebb konfliktusoktól, mint az IRA harca, a délszláv háború…

Tovább a teljes cikkre

Európai expanzió félezer éve – II. rész

Cikksorozatunkban az európai expanzió kezdeti szakaszára fókuszálunk. Anélkül, hogy teljes, átfogó képet akarnánk adni, bemutatjuk a Dél-Amerikát birtokba vevő konkvisztádorok társadalmi helyzetét, motivációit, valamint ugyan így az államok helyzetét és motivációit. Eseménytörténeti szinten az egyik leghíresebb hódító, Hernan Cortés hadjáratát ismertetjük, majd az így megismert spanyol gyarmatosítást összevetjük a portugál expanziós politikával, ezzel bemutatva, hogy a „bűnös fehér emberek” módszerei is mennyire eltérnek és nem képeznek homogén egységet. Legvégül pedig az egyház szerepét ismertetjük az Újvilág birtokbavételének kapcsán. 2. rész: Cortés hadjárata      Sorozatunk előző részében megismerhettük nagy általánosságban a…

Tovább a teljes cikkre

Az áruló jussa az erkölcsi halál!

Tegnap volt október 15-e, a „Zöldingesek Napja”. Ahogy az lenni szokott, az ún. „nemzeti oldal” igencsak megosztott a kérdésben, s maga se tudja eldönteni, hogy hányadán áll a kérdésnek és ismét fel-fel sejlik az „örök vita”: Horthy vagy Szálasi? Kiugrás vagy a halvány reménnyel kecsegtető élet-halál harc? Nyílván szerkesztőségünk számára a kérdés evidens. Számunkra október 15-e az a nap, amikor a becsület és a hűség megmentette szeretett hazánkat az árulás gyalázatos bélyegétől. A nap, amikor a hungarizmus megmutatta erkölcsi fölényét és megakadályozta a nemzet becsületének bemocskolását. A téma ennél persze…

Tovább a teljes cikkre

Magyarország szellemi kútmérgezői II. rész

Folytatjuk szellemi kútmérgezőkről szóló sorozatunkat. Első körben – mivel úriemberek vagyunk – egy hölggyel kezdtünk, Perintfalvi Ritával, aki szánalmas vergődéseivel próbálja aláásni – sok ezer nyugati fajtársával egyetemben – a katolikus hitet. Második versenyzőnk a szellemileg elfajzott, gonosz idiótáknak egy különösen visszataszító képviselője, aki sajnos sokkal jobban fertőző, mint Perintfalvi kisasszony, lévén a követettsége, vagy százszor akkora. Ez az utolsó galandféreg nem más, mint Ágoston László. Annakidején a hőskorban járta egy mondás: „e tekintettől óvakodj!” Akkor ezt általában a judeo-bolseviki véglényekre mondták az egészséges világnézettel bíró emberek, akiknek e torz…

Tovább a teljes cikkre

162 éve született Prohászka Ottokár

1858 október 10-én született meg Prohászka Ottokár, a Nemzet Apostola. Országunkért tett erőfeszítéseit és szellemi nagyságát oldalak százai át sorolhatnánk. (Pl. a numerus clausus során elmondott beszéd) Iránymutatásainak időszerűsége vitathatatlan, ám ahelyett, hogy ezt egy cikkben bizonygatnánk, álljanak itt az ő sorai, melyek bár 100 éve íródtak, mégis mintha a mai magyar helyzetre reflektálna. A keresztény kurzus kisiklása. (1920)      A lapok láthatatlan kezeket emlegetnek, melyek a kártyát keverik, s a nemzetgyűlésen interpellációk s napirendelőtti fölszólalások zavarják a vizet; nevesebb embereink verik félre a harangot a maffia-uralom ellen, no meg…

Tovább a teljes cikkre

Európai expanzió félezer éve – I. rész

Cikksorozatunkban az európai expanzió kezdeti szakaszára fókuszálunk. Anélkül, hogy teljes, átfogó képet akarnánk adni, bemutatjuk a Dél-Amerikát birtokba vevő konkvisztádorok társadalmi helyzetét, motivációit, valamint ugyanígy az államok helyzetét és motivációit. Eseménytörténeti szinten az egyik leghíresebb hódító, Hernan Cortés hadjáratát ismertetjük, majd az így megismert spanyol gyarmatosítást összevetjük a portugál expanziós politikával, ezzel bemutatva, hogy a „bűnös fehér emberek” módszerei is mennyire eltérnek és nem képeznek homogén egységet. Legvégül pedig az egyház szerepét ismertetjük az Újvilág birtokbavételének kapcsán. 1. rész: Európai előzmények, úton a gyarmatosítás felé      A 15. század végére…

Tovább a teljes cikkre

A szörny hava szép lassan eltemet II. rész

Első rész: Homoszexualitás az erkölcs mérlegén A család kulturális szerepe Az előző részben részletezett forradalmi stratégiának köszönhető, hogy a melegjogi mozgalmak törekvései sosem voltak politikailag semlegesek, hanem mindig is egy nagyobb, a kulturális marxizmussal fémjelzett világnézet egészébe ágyazódtak be, így nem kezelhetjük azt egy szimpla polgárjogi mozgalomként, mely csupán a szexuális felszabadítás akaratával felvértezve önmagát, küzd egy elfogadóbb és nyitottabb jövőért. Ennek okán az eredetileg csupán pszichológiai és biológiai töltettel rendelkező homoszexualitás kérdésköre, az újbaloldalnak köszönhetően már születésének hajnalán politikai asszociációkat öltött magára, és a szexuális forradalom éllovasaként, mint felszabadítási,…

Tovább a teljes cikkre