Hónap: 2019 december

Horvát-Magyar perszonálunió?

Zöldinges Szerkesztőség

„Horvát vagyok, tehát magyar.” Zrínyi Miklós Folyamatosan találkozom azzal a tévképzettel, hogy a Magyar Királyság és a Horvát Királyság közt perszonálunió állt fenn, nem pedig reálunió. Ezért most ezen téveszmék cáfolatára készülök, mert a múltat csak az igazság szemüvegén keresztül vizsgálhatjuk. Fontos tudnunk, hogy Horvátország területe csak az egykori Horvát-Szlavónország Modrus-Fiume és Lika-Krbaava területének egy részét tette ki. Nagyobbik része a hajdani Szlavónia területe volt, vagy közvetlenül a magyar király kormányzása alatt állt. Szlavónia Verőce, Pozsega és Szerém A horvát-szlavónországi Pozsega, Verőce és Szerém megyék sosem tartoztak a szlavón bán…

Tovább a teljes cikkre

Már magyarul sem énekelhetünk?

Zöldinges Szerkesztőség

Valóban nem énekelhetünk magyarul?  Nyisztor Tinka pusztinai csángómagyar néprajzkutató nyilatkozott egy lapnak, hogy a plébános nem engedte őket magyarul énekelni. Ez viszont nagyon valószínű, hogy csak egy felfújt ügy, hiszen az ottani plébános is csángómagyar ember, aki emellett nagyon rendes, misézett már magyar pappal együtt, ekkor a szentmise félig románul, félig magyarul szólt.  Az elmúlt évben kétszer jártam Pusztinán és egyáltalán nem tapasztaltam magyarellenességet. Pusztinán van Magyar Ház is, oktatják a magyar nyelvet és mikor ott jártam, a templomban még a csángómagyar himnuszt is elénekelte nekünk egy hölgy, több más…

Tovább a teljes cikkre

Lapszemle – 2019.12.21.

Zöldinges Szerkesztőség

New York Times: Publikáció ideje: Február 22. Tizenkét évvel ezelőtt szociális kutatók rájöttek hogyan lehet rávenni az amerikaiakat a szavazásra. A kísérlet során Michigan állam 10.000 lakosát emlékeztették egy helyi szavazás előtt, hogy polgári kötelességük azon részt venni, illetve szórólapokkal tájékoztatták őket a szomszédság szavazási statisztikáiról. „Mi van akkor, ha szomszédjaid tudomást szereznek róla, hogy szavaztál-e vagy sem?” Áll a szórólapon, az alábbival egyetemben: „A kutatók nyilvánosságra hozzák, hogy ki szavazott és ki nem!” Todd Rogers, a Harvard egyetem közpolitikai professzora szerint ez a legeredményesebb intervenció, amit életében látott. Az…

Tovább a teljes cikkre

Filozófiai percek (11. rész)

Zöldinges Szerkesztőség

Az élettevékenységek potenciái általában és a vegetatív élet 1. szakasz A lélek és a potenciák reális különbsége Mivel a szubsztanciákat sajátosságaik (proprietates) által ismerjük meg, és e proprietások közül a legfontosabbak a sajátos potenciák (pontentiae propriae), az élőlények megismerése szempontjából fontos, hogy tisztában legyünk e potenciák természetével. Két kérdés merülhet fel: 1. Vajon a potenciák valósan különböznek-e a lélektől, vagy sem? 2. Feltéve, hogy a potenciák valósan különböznek a lélektől, mi az, ami őket egymástól megkülönbözteti, ami megadja nekik sajátos jellegüket? Ad 1. A középkori nominalisták és az újkor számos…

Tovább a teljes cikkre

A színházak és a kultúrmarxizmus

Zöldinges Szerkesztőség

Szerdán a parlament megszavazta a színházak finanszírozását érintő új törvényt, mely nagyobb beleszólást enged majd a kettős (állami és önkormányzati) fenntartású színházak életébe. A javaslatot az ellenzék szokásos bohóckodása kíséretében 115 igen, 53 nem és 3 tartózkodással szavazta meg a ház. Miért is jelentős számunkra ez? Nos sokat foglalkoztam már kultúrharc kérdésével, melyben valljuk be a kormány gyengécskén szerepelt, ha a nagy egészet nézzük, és összevetjük a regnálása idejével, mindenesetre a kis előrelépés is előrelépés és illik méltatni. Domokos Endre János könyvéből[1], mely a kultúrmarxizmus térhódításával foglalkozik megtudhattuk miben nyilvánul…

Tovább a teljes cikkre

A britek konzervatívak lennének?

Zöldinges Szerkesztőség

Elég ha ennyit mondunk: https://www.facebook.com/story.php?story_fbid=10157016902799279&id=8807334278 E hét csütörtökén a Britek választását a magát konzervatívnak meghatározó Boris Johnson és „konzervatív” pártja nyerte meg. Amennyiben nem ismernénk a Brit miniszterelnök munkásságát, csodálkozhatnánk, hogy a parlamentben 368 helyet is kapott a munkáspárttal és a liberálisokkal szemben, akik csak 191, illetve 13 helyet szereztek meg maguknak. Ha valódi jobboldalt szeretnénk látni Nagy-Britanniában, akkor vissza kell mennünk az időben Sir Oswald Mosley, British Unionnak keresztelt mozgalmához, ami a szigetország fasiszta pártja volt. Szóval ennek az eredménynek sem örülni, valamint nagyon csodálkozni sem lehet, mivel a…

Tovább a teljes cikkre

Politológiai eszmefuttatások a kocsma szentélyében

Zöldinges Szerkesztőség

Mit lát az ember, amikor is bemegy egy átlagos kocsmába? Örömöt, némi lelkesedést az arcokon, régi barátok és ismerősök emelik poharaikat egymásra és a jövőre. Így kezdődik egy átlagos szombat este a sörtemplomban. Ide járnak az emberek kínjaikat, s bánatukat eláztatni, miközben az igazi templom kong az ürességtől vasárnap reggelén.  De mint mindenhol, itt is megvannak a ranglétrák, nem lehet csak úgy szónokká avanzsálni, ahhoz kell némi önbizalom és határozottság, na meg a jó öreg alkohol.  A Hallgató Ez a fajta teljesen ártalmatlan, ő személi a körülötte lévő dolgokat és…

Tovább a teljes cikkre

Intoleráns szentek I. rész – Szent Miklós püspök

Zöldinges Szerkesztőség

Katolikus hitünk győzelmének ékes bizonyítékai a szentek, kiket tisztelünk, példájukat követjük és közbenjárásukért fohászkodunk. Életük és cselekedeteik elválaszthatatlanok az Anyaszentegyház földi zarándokútjától, ezért tetteik megismerése kívánatos mindannyiunk számára. A mai modernista egyházpolitika a felszabadítás-teológia útján járva a végtelen toleranciára sarkallja a hívők gyülekezetét, de ez az út megtévesztő lehet. Sorozatunk, az intoleráns szentek, azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa egy-egy híres egyházatya életének azon mozzanatát, mellyel méltán kivívná liberális jogvédőink megannyi cizellált jelzőjét, úgy, mint: bigott, intoleráns, xenofób, paganofób, iszlamofób, és még sorolhatnánk. Példájukból merítsünk erőt a Krisztusi egy…

Tovább a teljes cikkre