Az emberi létezés duális mivoltát, a testi-lelki valóságot felismerve, az emberi értelem révén ezt a kettősséget a tapasztalati világunkra is kivetíthetjük a természeti, illetve a szellemi (isteni) világ megkülönböztetésével (vö: natura-gratia kettősség a skolasztikus filozófiában). Ebből kiindulva minden, amit érzékelünk, az egész emberi valóságban egyszerre van jelen a térhez és időhöz kötött természeti, és a tér és idő független szellemi világ. Ha e kettőt különválasztjuk, szembeállítjuk egymással, és csak egyetlen egy vezérelvet veszünk figyelembe, ahogy a materialisták, illetve az idealisták teszik, akkor az könnyen a valóság meghamisításával járhat. Így minden…
Tovább a teljes cikkreA hungarizmus, mint metafizikai valóság
